| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Búcsú a Néprajzitól

1/7

Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás

Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

?>
Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás
?>
Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás
?>
új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
?>
új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
?>
új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
?>
új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
?>
1/7

Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás

Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA

Búcsú a Néprajzitól
Nézőpontok/Kritika

Búcsú a Néprajzitól

2017.12.07. 14:33

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Volt, nincs. Bezárt, és ki tudja, mikor nyílik ki újból? A nagyközönség most léphetett utoljára a Hauszmann Alajos tervezte pompázatos Kossuth téri palotába. A műtárgycsomagolás ugyan elkezdődött, de a hányattatott sorsú gyűjtemény jövője most is bizonytalan. Utoljára jártunk a Néprajzi Múzeumban. Bán Dávid írása.

Megint elbúcsúztattunk egy múzeumot. Kisfiammal néhány éve szomorúan intettünk búcsút akkori kedvencének – apjától örökölte –, a Közlekedési Múzeumnak azzal, hogy mire újból megnyílik, ő már javában iskolás lesz. Ő már javában iskolás lett… Voltunk az Iparművészetiben is, ott már semmit nem mertem neki jövendölni. A hétvégén a Néprajziban jártunk, most utoljára. Legalábbis ebbe az épületbe nagy valószínűséggel most léphettünk utoljára. A nagyközönség elvesztette a csodás palotát. És hiányozni fog.

Mindig is tudtuk, hogy nem ennek épült, mindig is tudtuk, hogy múzeumnak alkalmatlan, a bírósági tárgyalókból nem lehet ideális kiállítótereket létrehozni. Mindig is tudtuk, hogy egyszer eljön majd ez a nap, mégis szomorúan ültünk az amúgy színes, karácsonyi kavalkádos záró hétvégén. Elismerem, hogy van bennem egy erőteljes szentimentális kötődés az épülethez. A recsegő parkettájú könyvtárhoz, a valaha szebb napokat látott, de a maga korában nagyon modernnek tűnő, forgó fényképrendező rendszerhez, a pincébe bezsúfolt elképesztő korabeli videótechikák és kisfilmek gyűjteményéhez, a titkos csigalépcsőkhöz és persze a monumentális aulához. Ahhoz, hogy bármilyen kiállítást jártunk végig, a végén mindig valamelyik szolgálati folyosón találtuk magunkat, ahonnan hatalmas hivatali ajtók nyíltak. Lehet mondani, hogy nem volt éppen ideális múzeumi tér, de megvolt a varázsa.


Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás
2/7
Néprajzi Múzeum - építész: Hauszmann Alajos - fotó: Thaler Tamás




A Néprajzi Múzeum, noha a kontinens egyik legkorábban létrehozott és máig kiemelkedően magas színvonalú gyűjteményét hívatott őrizni és bemutatni, története nagy részében hányattatott sorsú intézmény volt. Alapítását 1872-re szokás tenni, amikor Xantus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. A hatalmas kutatómunkával összegyűjtött hazai népi tárgyi gyűjtemény nagy része az akkor – a kontinensen szintén az elsők között – alapított Iparművészeti Múzeumba került. A városligeti millenniumi világkiállításra több falusi házból néprajzi falut emeltek a látogatók nagy örömére. De a Néprajzi Osztály munkatársa volt Vikár Béla, Lajtha László, Bartók és Kodály is, akik világszínvonalú népzenei gyűjteményt vittek a még ekkor sem létező múzeum falai közé. 1929-ben a népligeti iskola épületébe, 30 átalakított osztályterembe költözhetett a gyűjtemény – ma a Pedagógiai Múzeumnak ad otthont.

A Néprajzi Múzeum formális önállóságát végül csak 1947-ben nyerte el és 1975-ben költözött a Kossuth tér 12-be, a Hauszmann Alajos tervezte, általa római barokk stílusúnak nevezett épületbe. Az 1896-ban átadott Igazságügyi Palota szépen ellensúlyozta az Országház burjánzó tömbjét. Az épület, akárcsak a Néprajzi Múzeum, szintén sokat látott, működött munkásmozgalmi intézetként, itt alapították meg a Magyar Nemzeti Galériát, majd ez lett az első "igazi" otthona a Néprajzinak.

Most azonban bezárt és ismét az igazságügy szolgálatába áll a Hauszmann-féle, ténylegesen messzi földön híres palota. Pompázatos fogadócsarnoka a nagyközönség számára ezután már csak emlék maradhat: Kocsis Zoltán itt vezényelte az újév beköszöntét ünneplő Himnuszt – emlékek –, utoljára pedig Rowan Atkinson Mr. Bean szerepéből kilépve, megkomolyodva itt játszotta Maigret felügyelő szerepét, de számos egyéb film, videóklip és tévéfelvétel örökítette meg a múzeum központi csarnokát.

A gyűjtemény, így a külső raktárak anyaga is a tervek szerint jövőre beköltözhet a Szabolcs Utcai Kórházból átépülő új raktárbázisba. Hogy a kiállításokkal és a közönséggel mi lesz? Nagy kérdés. Elfogadott terv már nem egy született. 2015-ben még úgy tudtuk, a francia Vallet de Martinis DIID architectes építi meg az új Néprajzit a Városligetben. Míg sokan húzták a szájukat, hogy kívülről egy monumentális doboz lesz az épület, addig a belső terétől a muzeológusok lelkesedtek, hiszen a tervezők velük végig konzultálva, az igényeik szerint alakították ki a különböző kiállító-, szolgáltató- és szolgálati tereket. Jelenleg a Ferencz Marcel és a Napur Architect Kft. jegyezte tervek alapján ígérnek új múzeumot, többszöri időpont módosítás után most már csak 2020-ra.


új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
5/7
új Néprajzi Múzeum -építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA




Ezek persze csak némi kincstári optimizmussal meghintett ígéretek, olyanok, amelyeket a hazai múzeumügyet figyelemmel kísérők erős szkepticizmussal kezelnek. Halkan teszem csak fel a költői kérdést: nem lehetett volna csak akkor elindítani a költözést, amikor már van hova? Lehet, hogy biztosabb, praktikusabb, netán költséghatékonyabb lett volna, és a különleges gyűjtemény érzékeny darabjai is talán eggyel kevesebbszer zötyögtek volna végig a városon. Nincs más hátra, csak várakozni és reménykedni, hogy a nem túl távoli jövőben valóban minőségi tereket kapjon a gyűjtemény és igazi élményt a látogató, és talán addig sem kopik ki a köztudatból, hogy volt valaha egy Néprajzi Múzeumunk.

Bán Dávid

 



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.