Budaörs Városháza bővítése - Az országos nyílt építészeti tervpályázat

1.300.000.- Ft megvétel 15. számú pályamű - Horváth és Patartics Építész Iroda Kft. vezető építész tervező: Patartics Zorán

1.300.000.- Ft megvétel 15. számú pályamű - Horváth és Patartics Építész Iroda Kft.
vezető építész tervező: Patartics Zorán
szakági tervezők: Várkonyi Zoltán, Pittrich Ernő, Lénárt Gábor
munkatársak: Kádár György, Orlovits Balázs

 

 

A kiírás a megelőző tanulmányterv alapján felvázolt egy elgondolást arról, milyennek szeretné látni az új városházát. Amennyire én ezt magamnak meg tudom eleveníteni, az inkább a plázák világa, mintsem a szimbolikus tartalommal is felvértezett városházáé. Nekem rangos épületek jutnak eszembe – leginkább is mindenek előtt Toscanából. Súllyal bíró házakra gondolok, nem marketing fogásokra, és pszeudo terekre.

Komoly probléma, hogy a jelen városháza nem rendelkezik pozícióval. Egy városházának ugyanis mindennél erősebb karakterét a városi térszerkezetben betöltött pozíciója adja meg, s csak másodsorban építészeti milyensége. Világos, hogy itt egy körforgalom van, nem pedig tér. Ezért a városházától több szimbolikát, több erőt kell várjunk. De a szimbolika sem elsősorban a tagozatoknak, a dekor elemeknek lehet eredménye.

Én a megoldást abban látom, ha nem ringatjuk magunkat a ház előtti kedves tér illúziójában, hanem egy tömör házat építünk, amely azért kellően jól diszponálja magát, és főleg a lehetőséget mutatja, hogy a városi tér saját keretein belül jöhet csak létre ezen a helyen. Tervünk építészeti alapvetése tulajdonképpen ez. Ezt tudva a többi már következmény, és a tervből érthető: önmagába visszaforduló ház, de az örökölt térbeli orientáció felé csak egyetlen fal jelenti a határt. A megérkezés nem csupán ennek átlépése, ez valóban csak határ, a dolog hitelét ebben a saját térben való liturgia adja: a felérkezés a felsőszinti udvarra.

A ház a hegyre megy fel, így az udvara is, a teteje is. Ebből határozottság, tömörség következik, és markánsan eredményezi a kívánt rangos megjelenést. A ház nagyobbnak látszik, mint amekkora. Eltekintve az északi szomszédjától, ettől a magára maradt családi háztól, ez nem jelent problémát. Nem kell a családi házas területbe besimulni itt, a különbözo léptékû beépítések határán. Éppen ellenkezőleg. A családi házak ezzel nem hátrányos helyzetbe kerülnek, hanem jó ház esetén emelkedettbe – akár a kisvárosok a középkori katedrálisok tövében.

Az épület ilyen léptéke és az északi úttól való távolsága egyébként szép arányban van. Aránykérdésnek érzem azt is, hogy ez a hátsó terület milyen minőséget kap. Úgy gondolom, az igényes park, és az abba ágyazott, bebútorozás szerû játszópark valóban hasznos, és igazi tett, nem csak látszat.

Fontos erénynek gondolom még, hogy a kiírás sugalmai ellenére a házasságkötő termet önállósítottuk, azaz teljesen függetlenül használható a hivatal tereitől, de mégis a rangos felső udvarból.

A fenti logikának van még egy előnye. A kedvezményes parkolókapacitást mindössze egy földalatti szinttel ki lehet elégíteni, hiszen a másik garázs szint csupán részben alagsori, ennek a tetején van a felsőszinti udvar. Így a földalatti építés költségei mérsékelhetők, illetve benne van a házban annak lehetősége is, hogy több pince szinten épüljön nagyobb parkolószámmal, lévén még úgyis mértéktartó a földbe süllyesztés. Az sem mellékes, hogy a kvázi földszinti garázs amolyan félig publikus tér, és mint ilyen, a mélygarázsok sok negatív beidegződésével képes szakítani, lényegében van némi kapcsolata az utcával, még ha csak perforáció mértékû is.

Sokat gondolkodtam az anyaghasználaton. Először a tömörségnek megfelelő tömör anyagot kerestem, de a limitált pénzösszeg mellett ennek véleményem szerint nincs realitása. Igaz, egy pontosabb építtetői program nagyban segítette volna ennek megítélhetőségét. A mértéktartás mellett egy szint, mint posztamens kapott kőburkolatot, a flaszterburkolattal azonos anyaggal. Egyebekben egy vakolt, fehér házat terveztünk.