Budapest Porta / "A kapuk bőbeszédűen szólnak egykori gazdájukról"

VÁCI SÁNDOR - Sandor Vaci -, magyar születésű angol építész 2004-ben felfedezte a budapesti kapukat. A kapuk persze itt voltak korábban is, de felfedezni azt is jelenti: úgy nézni rájuk, ahogy azt más nem tette korábban.fotókiállítás a Gödörben július 28-ig. Képek a megnyitóról.

Budapest Porta - fotókiállítás július 28-ig
Budapesti kapuk művészete, mesterművek és szimbólumok Váci Sándor Pál építész szemével
Helyszín: a Gödör Klub kiállítóterme, Budapest V., Erzsébet tér

A kiállítást megnyitotta Fegyverneky Sándor, országos főépítész, Gerle János építész, a kiállítás kurátora és Váci Sándor Pál magyar származású angol építész; házigazda Filep Ákos építész (Gödör Klub).

Gerle János írása a kiállításról (részlet a nyomtatott ismertetőből)

VÁCI SÁNDOR - Sandor Vaci -, magyar születésű angol építész 2004-ben felfedezte a budapesti kapukat. A kapuk persze itt voltak korábban is, de felfedezni azt is jelenti: úgy nézni rájuk, ahogy azt más nem tette korábban. Nekiállt fényképezni és az azóta eltelt időben szép gyűjteményre tett szert. A szenvedélyes gyűjtő ápolja gyűjteményét és egyre jobban megismeri és megszereti érdeklődése tárgyát, újabb felfedezéseket tesz. Mikor már bőven van mit mesélnie, szeretné megosztani másokkal az élményt: tessék, itt van, nézzétek meg, mit találtam, kapjatok kedvet ti is a felfedezéshez! És lássátok meg azokat a különös értékeket, amiket a kapuk rejtenek, egyedileg is és abban az egyedülállóan nagy mennyiségben is, ami Budapesten - a hatvanas- hetvenes évek súlyos kapupusztítási láza ellenére - megmaradt.

Ezek a kapuk - a gyűjteményben a barokk kortól a második világháborúig terjedő időből vannak példák - először is szépek. Nem egy közülük igazi mestermű, iparművészeti remek, árulkodik az egykori mesterségbeli tudás magas színvonaláról, igényességéről. Budapest építészetének jellemzője a házak individualitása, az utcák legtöbbje lassan fejlődött, s mindig a kornak megfelelő épület készült a még üres telekre, s a változatosságot az is fokozza, hogy az építtető a homlokzattal saját művészi felfogását, társadalmi helyzetét, anyagi erejét is ki akarta fejezni. A kapu, amelyen át mindenki belép a házba, mert csak odabent válik ketté a fő- és melléklépcsőházzal a rangkülönbség szerint elkülönülő forgalom, ennek az önkifejezésnek a sűrítménye. Az emeletre nem mindenki emeli fel a fejét, de a kapu kilincsét mindenki megfogja, kapunyitásra várakozva elbámészkodik a cifra rácson, faragott motívumokon, a kaput körbevevő gipszfigurákon. Kiolvashatja a háziúrnak nemcsak monogramját, de vallási kötődését, a korszellem iránti érzékenységét.

...nincs két egyforma kapu a városban - kivéve az újabb házakat -, s hogy a helybeliek furcsa módon ügyet sem vetnek a hajdani értékekre, telefirkálják, hirdetményeket ragasztanak rájuk és reklámfeliratokat, átvezetik rajtuk a különféle vezetékeket és típus aluminiumkilincsre cserélik a bronz kutyalábat.

A kapuk tehát szépek és bőbeszédűen szólnak egykori gazdájukról. De leolvasható róluk sok információ a korról is, arról az időszakról, amikor Budapest Párizst megelőző sebességgel nőtt és vált világvárossá és amelyben a stílusok gyors egymásutánban váltották egymást és éltek békésen egymás mellett. A gyűjteményben - ahogy Budapest belső részeinek épületállományában - a historizáló és eklektikus kapuk dominálnak. A Magyarországon kivételesen változatos art nouveau a kapukon is megjelenik, bécsies, franciás, Jugendstil és finn minták mellett a jellegzetes magyar, népművészeti ihletettségű formálásmód emlékei. Ha a kapualjakat és a kapuk közvetlen környezetének homlokzati elemeit is figyelembe vesszük, akkor minden építőiparhoz kapcsolódó iparművészeti ág csúcsteljesítményeivel találkozhatunk: van öntöttvas és kovácsoltvas, lemezdomborítás, aluminiumöntvény, faragott fa, savmaratott és ólomüveg, kerámia és stukkó és ezek sokféle egyvelege.

---

---

fotók: éf

a kiállítás anyagának hivatalos oldala: www.budapest-porta.com