Épülettervek

Budapest Szíve ötletpályázat

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Budapest Szíve ötletpályázat
Épülettervek

Budapest Szíve ötletpályázat

2006.03.29. 12:09

Megvételt nyert pályamű, szerzői: Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Kovács Zoltán vezető tervezők

40. sorszámú pályamű szerzői:

 

vezető tervezők: Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Kovács Zoltán
társtervezők: Szabó Árpád, Nagy Gábor
egyéb munkatársak: Rehus Szilvia, Losonczi Anna, Kiss Szabolcs, Kiss Balázs, Vermes Dániel



Részletes bírálat

Ez a terv láthatóan a Városháza és a Károly körút közötti beépítésre koncentrál, szinte mindent erre az egy ötletre épít. Merész, de mértéktartó józanságról tanúskodó tervet látunk, melynek színvonalas, levegős feldolgozásával az egyik legszebb kivitelű terv.

 
 

Közterületeinek berendezésével kapcsolatban a tervet a realitás vezérli, hiszen általában csak 1-1 sávval csökkenti a közúti felületeket és amennyire lehet, növeli a járdákat és a zöldsávokat. A tágabb területre jó, de csak általános jellegű javaslatokat ad. Ez vonatkozik a zöldfelületi rendszer fejlesztésére is. Az Erzsébet téri „Gödör" beépítését javasolja, de a Bíráló Bizottság szerint ez kedvezőtlen. A beépítés térfalainak kiképzése esetleges. Hasonlóan eltér a háború előtti beépítéstől a Szervita téren is. A megoldásnak nincs építéstörténeti indokoltsága.

 
 

A pályamű műszaki leírása szerint a városfal és Körút közötti épület átjárható, minden oldalra egyaránt élő, mégis szűkszavú alkotás. A „Z" alakú beépítés jó hangulatú közteret ölel, egyúttal a városfal és a Merlin adottságait is figyelembe veszi. Erénye a tervnek, hogy térszerkezeti elveit az adottságok és kihívások ellenére tudja tartani.

 

A Körútra néző oszlopsor nagyon hatásos elem, a jó arányú kapuszerű áttörések elfogadhatóvá teszik a hosszú, monoton épületet. Az épület funkcionális kialakítása kidolgozott: a földszinti rész valóban képes élővé válni. A kialakult köztér aránya jó. Rendkívül értékes megoldás a néhai trafóház Madách sétány irányába való homlokzatosítása, a Madách kapura való finom utalás.

 

A köztér felől nézve már mozgalmasabbak, emberközelibbek a térfalak is. A Városháza keresztszárnya középső részének eltakarása egy oszlopsorral, az egész megoldás virtuális térfalképző jellegét megmutatja, hiszen a javasolt Z-alakú épületrészek csak első látásra adnak valóságos közteret körülölelő térfalakat. Azt a vágyat, hogy a régi „nőtt" városi terek hangulata létrejöhessen, a terv nem tudja teljes mértékben a modern városépítészet eszközeivel megvalósítani. A Bíráló Bizottság véleménye szerint a kialakult városi tér épp a Deák téri tömegközlekedési csomóponttól esik a legtávolabb, vizuális és forgalmi szempontból ez kedvezőtlen.

 
 

A Városháza belső udvaraiban a régi beépítés részleges visszabontásával és újjáépítésével az udvarok lehetséges nagyvonalúsága elvész.

 

A tégla-architektúra alkalmazása segíti az épület illeszkedését, de szerencsére a nagyméretű üvegfelületek és tömegalakítás kezelése miatt ez a megfelelni akarás nem válik modorossá.

 
 

A pályamű a fenti részértékek elismeréseként rangsorolás nélküli 1,5 MFt-os MEGVÉTELBEN részesült.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk