Nézőpontok/Kritika

Budapesti nappalik

1/3

Kristin Faurest

?>
Kristin Faurest
?>
?>
1/3

Kristin Faurest

Budapesti nappalik
Nézőpontok/Kritika

Budapesti nappalik

2010.05.27. 10:31

A Városháza Kiadó A mi Budapestünk sorozatának új darabja Kristin Faurest "Tíz tér" c. munkája az idei Könyvhéten jelenik meg. A szerzőt nem a báltermek vagy a folyosók, hanem a város nappali szobái izgatják. Biczó Gabriella könyvrecenziója.

A Városháza Kiadó A mi Budapestünk című, három nyelven (magyar, angol, német) futó sorozatának zsebre vágható útikalauzként is használható új darabja az idei, 81. Könyvhétre jelenik meg. 

Kristin Faurest
1/3
Kristin Faurest

A Tíz tér című kötetet jegyző Kristin Faurest kertépítész és egyetemi oktató, többek között a Royal Botanic Gardens of Kew-ban tanult. Az Egyesült Államokban született, de sok éve Magyarországon él. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán doktorált 2007-ben, szakmáját ma is itt gyakorolja, kerteket tervez, köztér-rehabilitációval foglalkozik. Érdeklődési területéből egyértelműen következik a városi terek iránti vonzódása. Ahogy a könyv bevezetőjében fogalmaz: Budapest városszerkezetét vizsgálva legalább háromféle térrel találkozhatunk. A szerző szerint, a terek egyik jellegzetes típusa a kollektív identitást szolgáló, impozáns terek - példaként a Hősök terét említve -, amely „nem hívogat, inkább csodáljuk". Nem hívogatnak, pláne nem csalogatnak a Moszkva vagy Blaha típusú terek: tipikus átszállóhelyekként, közlekedési csomópontokként funkcionálnak. Bár a szerző nem említi, ezek a Marc Augé által, a szürmodenitásra jellemző terek, az úgy nevezett „nem-helyek", amelynek vizsgálata és bemutatása szintén megérne egy kötetet. Ha az első típus – a várost, mint otthont elképzelve – a bálterem, a második pedig a folyosó, akkor a könyv tárgyát képező, az identitást, múltat hordozó terek, amelyek részei az egyéni és kollektív tudatnak a nappali szobák analógiájában értelmezhetőek. A szerző választása egybeesik a sorozat céljával: egy olyan szubjektív utazás, amely a személyes élmény erejével egy könnyed, de annál információ gazdagabb útikönyvként szolgál.

Kristin Faurest tíz teret mutat be könyvében, sorrendben ezek a következők: Mechwart liget, Fő tér, Károlyi- kert, Hunyadi-, Klauzál-, Mátyás tér, Teleki László tér, Ferenc tér, Szent István park és végül a Kós Károly tér. A felsorolásból jól látható, hogy széles ívet ír le a választás: Budától Pestig, belvárostól külvárosig, hangulatában, méretében, funkciójában igen eltérő fővárosi tereken járhatunk.

A szerkezet nagyjából az összes tér bemutatásánál megegyezik: belülről kifelé illetve a jelenből a múltba, majd ismét a jelenbe és némelykor a jövőbe is eljutunk. Megtudhatjuk, hogy kik látogatják fel az adott teret, mind demográfiai, mind szociológiai értelemben, mi a tér funkciója, bemutatást kapnak a környék épületei, műemlékei, az utcabútorok, részletes leírást kapunk a kertekről, megtudhatjuk a terek történetét és (ha van ilyen) az önkormányzatok jövőbeli terveiről is értesülünk. Az arányosság és hangsúlyok azonban nem követnek szigorú rendezési elvet. Mindez nem hiba: a szöveg gördülékeny és személyes, ugyanakkor néhol túl hangsúlyos a „kitekintés". Mindjárt a Mechwart ligetnél, az egykori Átrium mozi története és bezárásának okai túl részletezőek. Az óbudai Fő térnél azonban kifejezetten oldja a szöveget és igen szórakoztató is a Mrs. Ratcliffe forradalma c. angol film rossz helyszínválasztásának bemutatása (tudniillik a film készítői úgy gondolták, hogy a Fő tér kiváló helyszínül szolgál egy tipikus kelet-európai, hatvanas években játszódó jelenethez).

A legerősebb kétségtelenül a Hunyadi tér, a Klauzál tér és a Mátyás tér bemutatása. Nem véletlenül: a Klauzál térben több jelentésréteg is összesűrűsödik. A tér korai története nem túl dicső (Váradi Antal szerint „egy istenverte piszokfészek), később a rövid életű István téri Színháznak adott otthont, de volt itt piac és a vészkorszak temetőjét is itt találjuk. A Hunyadi és Mátyás tér jelenkori története izgalmas, és a szerző alaposan be is mutatja: az egyiknél a lakók sikeres, míg a másiknál pont ellenkezőképpen, a lakók sikertelen bevonásáról szól.

Kifejezetten nagy erénye a könyvnek, hogy a külvárosba is ellátogat: a Wekerle-telepen található Kós Károly térrel zárjuk a virtuális sétát. A tér alapos ismertetésén túl, még azt is megtudhatjuk, hogy 1917-ben a kerítések mellé telepített ribizlibokrok terméséből, a telep lakossága átlagosan az éves lakbér négyszeresének megfelelő bevételhez jutott.

Azon túl, hogy alapos kutatómunka előzhette meg a könyv megírását, nem ez a legnagyobb érdeme. Kristin Faurest helyismerete sok született fővárosit megszégyenítene. Minden egyes térnél érzékelhető, hogy a szerző rengeteg időt tölthetett el az általa választott tereken, alaposan ismeri a környező utcák hangulatát, a boltokat, az éttermeket. Nincsenek a városról öröklött ismeretei, így aztán nem is elfogult.

2/3

A könyv útikalauz jellegből pedig következik, hogy kényelmesen zsebre vághatjuk és előkaphatjuk, ha a személyes benyomásainknál többre is kíváncsiak vagyunk.

Megjelenik: Könyvhét, június 3-6, Vörösmarty tér
Dedikálás: június 5. „könyvek éjszakája"
Könyvhét után kapható lesz az Irók Boltjában.

Biczó Gabriella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk