"Buddha szeme figyel bennünket"

Egy nepáli építész pályafutása: dr. Prakash Bir Singh Tuladhar. Királyi Nepál: Hagyományok az építészetben 1.

Királyi Nepál: Hagyományok az építészetben 1.

Egy nepáli építész pályafutása: dr. Prakash Bir Singh Tuladhar

"Kitárom kapumat minden ember számára, aki jó szándékkal jön, meg akarja ismerni népemet, népem kultúráját, építészetét, hagyományait. Hiszem, hogy országomnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy Ázsiában mi legyünk a példa. Ezért dolgozunk hasonlóan gondolkodó társaimmal együtt." Mondta kissé patetikusan egy beszélgetésünk során Prakash, Kathmandu neves építésze. "Amikor Magyarországon tanultam a '60-as évek végén, '70-es évek elején, Európának Svájc volt a példaképe. Egy gyöngyszem Európában. Szeretném, ha országom is ilyen gyöngyszem lenne Ázsiában. Természeti adottságunk, tudásunk, akaratunk társul a hagyományunkkal, hitünkkel, vallásunkkal. Buddha szeme pedig figyel bennünket, és ez erőt ad nekünk."

Tanulmányok és külföldi munkák:

"Mindig szerettem rajzolni. Rajzolgattam. Az iskolában kiváló voltam rajzból. Bátyám építőmérnök volt, így hát én is azt gondoltam, építőmérnök leszek. Mikor befejeztem a középiskolát, Lengyelországba pályáztam, építőmérnökséget tanulni, de nem jött válasz-papír. Egy évet vártam, de semmi. Akkor ajánlották az Oktatási Minisztériumban, hogy menjek Magyarországra tanulni. Még volt kapcsolat Nepál és Magyarország között, így kaptam lehetőséget arra, hogy ösztöndíjasként ott tanulhassak. Ez nagy lehetőség volt számomra. Először előkészítőre jártam, és szabadidőmben nézegettem a sok szép épületet. Ismerkedtem Budapesttel."

"A budapesti sok szép épület látványa az építészet irányába vitt. Az építészmérnöki diplomámat 1974-ben kaptam meg a Budapesti Műszaki Egyetemen, és utána visszatértem Nepálba. 1975-től az Építésügyi Minisztériumban dolgoztam. 1977-ben fizetés nélküli szabadságot vettem ki, és visszatértem Magyarországra, akkor már családommal együtt. Itt védtem meg kandidátusi értekezésemet a nepáli lakásépítés fejlesztéséről 1979-ben. Visszautaztam Nepálba, de rögtön tovább mentem Hollandiába, ahol posztgraduális képzésen vettem részt lakásépítésből. 1985-től az ENSZ megbízásából 12 évig Dominikában, a Dominikai Építésügyi Minisztériumban dolgoztam. Ez egy nagy kihívás volt és nagyon aktív időszak."

Építészként Nepálban

"1992-től itthon magánépítész vagyok. Tervezek középületeket és magánlakásokat is. Emlékszem, amikor visszajöttem Dominikából, és lakóházakat terveztem, kiviteleztem, akkor ezek úgy 50-60 ezer rúpiába kerültek (1 Rúpia=2,8 Ft.). Ma egy hasonló lakóház tervezése, kivitelezése 5-6 millió rúpia. Ennyit változtak az árak. Nagyon nehéz követni az árak változását, és nehéz megértetni az emberekkel, hogy vannak előirások, amiket az építkezéseknél be kellene tartani. Az állam igyekszik is érvényt szerezni az előírásoknak, de az igazság az, hogy vidéken szinte lehetetlen. Tervek nélkül építkeznek, a földrajzi adottságokat és a régi hagyományokat követve. A hegyekben kővel meg agyaggal dolgoznak. Cementet nem is használnak. Ez jó, hiszen az agyag sokkal jobban szigetel, és ez a hegyekben nagyon fontos. Sok fát is használnak az építkezésnél. Ez rendben is van, mégis jó lenne, ha valami egységeset sikerülne elfogadtatni. Nagyon nagy az ellenállás.

Birendra Bir Bikram Shah király - aki 2001. június 19-én családi gyilkosság áldozata lett - elindította a reformot, elkezdődött valamilyen demokratikus átalakulás. Sok új törekvése mellett az építészet is fontos helyet foglalt el. Építkezésekhez hitelt adtak, 4-5%-os kamatra. Elindult valami. Az új király, Gyenendra Bir Bikram Shah trónra kerülésével most kicsit lelassult ez a folyamat, ami feltehetően átmeneti állapot. A városban azért más a helyzet. Szabály szerint a tervet be kell adni engedélyezésre. Mégis, mikor kimennek ellenőrzésre, sokszor kiderül, ahol 1000 láb van engedélyezve, ám 1500 lábat építenek. Nehéz az engedélyezésnek érvényt szerezni.

Az állam a hagyományos építkezést akarja folytatni, de ha valaki jön Amerikából, amerikai típust akar, ha Németországból jön, akkor német  típust akar. Van, akit sikerül meggyőzni, hogy a régi nepáli technológiával nagyon szépen lehet építeni. Ez drága, hiszen teljesen kézi erővel dolgoznak. S persze bonyolult dolog, mert a kézi erő nagyon összetett. Van művészi része, és van fizikai része a munkának. A fizikai nagyon olcsó. Nekem is igénybe kell venni. De tudom, hogy munkát adok, jó ellátást, fizetést. Ennek hagyománya van, és hát mindenki a pénztárcája és a lelkiismerete szerint díjazza a durva, ám kemény fizikai munkát, ami a korszerű gépekkel azonos értékű. Korszerű gépeket felvonultatni szinte lehetetlen. Sokat kell rá várni, mert nagyon kevés van belőle. Így az építkezések nagyon lelassulnának, ha ezekre várnánk."

Építészképzés

"A nepáli építészképzésben az angol rendszert követjük, négy college van. Van ahol 120-an végeznek évente, van ahol 30-40-en. Bachelor degree-t kapnak, nem Mastert mint Magyarországon, de itt egyenértékű a Masterrel. Végzés után, ha az állam elismeri a diplomájukat, kérhetik felvételüket az Építész Szövetségbe. Más követelmény nincs, hogy tagja lehessen valaki a Szövetségnek."

A természet megáldott bennünket

"Tudjuk, hogy sok lehetőség van a turizmusban, de a jelenlegi helyzet nem kedvező. De ez a helyzet csak nekünk kedvezőtlen, helyi lakosoknak. A vendégekre nagyon vigyázunk, mert tudjuk, Buddha erőt ad a turistáknak is, hogy meglássák a szépet, amit elvihetnek, a turisták pedig nekünk adnak erőt, lehetőséget, céljaink megvalósításához."

Lejegyezte Voith Erzsi