Közélet, hírek

Buszok a dombon

1/11

Hőnich Henrik, Józsa Mária, Szilas Katalin, Cságoly Ferenc

Csillag Katalin (3H)

Lévai Tamás

Vági János

Wagner Péter, Fekete Ibolya (Kőnig és Wagner Építészek)

?>
?>
?>
Hőnich Henrik, Józsa Mária, Szilas Katalin, Cságoly Ferenc
?>
?>
?>
?>
Csillag Katalin (3H)
?>
Lévai Tamás
?>
Vági János
?>
Wagner Péter, Fekete Ibolya (Kőnig és Wagner Építészek)
?>
1/11

Hőnich Henrik, Józsa Mária, Szilas Katalin, Cságoly Ferenc

Csillag Katalin (3H)

Lévai Tamás

Vági János

Wagner Péter, Fekete Ibolya (Kőnig és Wagner Építészek)

Buszok a dombon
Közélet, hírek

Buszok a dombon

2006.07.11. 14:01

Beszélgetés a MÉSZ Kós Károly termében a Pannonhalmi Főapátság turistaközpontjára kiírt pályázat eredményéről.

Július 10-én tartották a beszélgetést, amin a nemrég lezajlott pályázat bírálóbizottságából jelen volt M. Szilas Katalin és Cságoly Ferenc, a pályázat opponensi tisztét Józsa Mária viselte. Elhangzott, hogy a kiírást negyvenen vették ki, ebből harmicketten adtak be pályázatot, ami kiemelkedően jó arány, a tervek bírálata egy hétvége alatt zajlott le.



Cságoly Ferenc a zsűri társelnökeként arról beszélt, hogy amint az értékelés igazi szempontjai általában menet közben alakulnak ki, úgy jelen esetben két kérdés vált döntő fontosságúvá a funkcionális követelmények mellett: a helyszín tájrendezése és a meglévő, Skardelli György által jegyzett épülethez való viszonyulás. Szavai szerint előbbinél két opció kínálkozott a beavatkozás számára, vagy végleg felszámolni a Kosaras-domb kikezdett táj-jellegét, vagy rehabilitálni azt. A második szempont méret, geometria és eszmeiség kérdéseit egyesítette – például voltak pályázók, akik újabb „jelet" gondoltak építeni ide, a zsűri határozott véleménye szerint ez hibás koncepció volt. Cságoly szerint a legtöbb terv nem tudott egyszerre megfelelni mindkét elvárásnak.

A funkciót illetően hat-hétszeres méretkülönbségekről számoltak be a zsűritagok, ami a szerintük konkrét kiírás dacára állt elő. Az épülettel kapcsolatban azt mondták, hogy két szint bizonyult „szükséges és elégséges" mennyiségnek, a parkolást illetően pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a buszokat a föld alá vinni ezen a helyen aránytalanul nagy áldozatokkal járna.

Az opponens szerint jó ötlet volt a pályázat, maga a kiírás is jó volt, jó volt a bírálóbizottság. Hiányolta azonban egy előzetes, a telepítést vizsgáló ötletpályázat kiírását, rámutatva, hogy a programot teljesítő pályázatok túl nagynak bizonyultak erre a helyre. A győztes pályamű például alulteljesítette az előírásokat, így juthatott optimális eredményre. Hiányolta továbbá a zsűriből a közlekedési, kert- és tájtervezési illetve vendéglátási szakembereket (utóbbi hiányossággal összefüggésben a díjazott pályázatok konyhái közötti négyszeres méretkülönbséget hozta fel példaként).

Úgy vélte, hogy a bírálóbizottság díjazás nélkül hagyott olyan pályaműveket, amik pedig teljesítették az előre rögzített illetve a menet közben kialakuló kritériumokat.

Szerinte az első díjas pályázatnak vannak funkcionális hiányosságai (vizesblokk, vendég- és ételforgalom kereszteződése stb.), ennek ellenére helyénvalónak találta az első díj odaítélését.

Mindenesetre szükségesnek látta a program módosítását, aminek egyik sarkalatos pontja a tizenöt férőhelyes buszparkoló. Ez Cságoly Ferenc szerint is túlzás, ugyanis ennyi busz csak évente egy-két napon érkezik egyszerre, de a Kosaras-dombon semmiképpen nem helyezhetők el megfelelően.

Arra a kérdésre, hogy miért nem készült egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány, vagy ennek megfelelő ötletpályázat, a technikai jellegű okok mellett Cságoly Ferenc azt is felhozta, hogy mivel minden pályázat elbírálása szubjektív, ezért a két, egymásra épülő pályázat esetében a szubjektivitás négyzetesen érvényesülne.

Volt pályázó, aki szerint a fedett parkolóba való megérkezés és onnan való elindulás  nem megfelelő emocionális keret az apátságba tett látogatáshoz. A zsűri ugyanakkor a fedett, de természetes szellőzésű autóparkolót tekintette ideális megoldásnak.



A vita érdemi része a kiírásban lefektetett szabályok áthághatóságának kérdését érintette. A pályázók egy része szerint nem lehetséges esélyegyenlőség egy olyan kiírás esetében, amelynek a megkerülésével lehet adott esetben nyerni. Cságoly Ferenc szerint ugyanakkor ez természetes, a pályázóknak egyedül az optimális megoldásra kell törekedniük, ennek érdekében pedig a program elvárásait is figyelmen kívül hagyhatják. Azt mondta, a pályázóknak mindenkor mérlegelniük kell, mi az, ami a programból megtartandó és mi az, ami elvetendő – tudomásul véve az ezzel járó kockázatot. 

Vági János, az egyik megvételt nyert pályamű szerzője pontosan erről számolt be, az ő csapatuk ugyanis vállalhatatlanul nagynak találta a megadott program eredményeképp létrejövő épületet, ezért csökkentették a méretét.

Csillag Katalin viszont a külföldi pályázati rendszer objektivitására hívta fel a figyelmet, ahol a kiírás már alapos előkészítő munka, tanulmányok, ötletpályázatok eredménye, így a tervpályázati szakaszban a programtól való eltérés kizárást von maga után.

 

Török Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.