Családi lakótorony a városi rengetegben - Small House, Tokió
Japán nagyvárosait - különösen Tokiót - európai szemmel elképesztő népsűrűség jellemzi, amihez extrém telek-, és lakásméretek társulnak. A fiatal japán építész, Hiroyuki Unemori háromfős család számára teremtett otthont egy mindössze 34 m2-es telken, 4x4 méteres alapterületen, négy szinten - összesen 67 m2-en.
A házaspárnak és egy gyermekének otthont adó Small House Tokió nagy népsűrűségű részében található. Mivel a szomszédos épületek igen közel helyezkednek el, az építész olyan házat tervezett, amely túlszárnyalja a városi lét korlátait, szó szerint „felülemelkedik" azokon. Hiroyuki Unemori a 4x4 méteres alapterületű házat a 34 m2-es telek közepére helyezte el - amennyire csak lehetett -, hogy körülötte a levegő szabadon áramolhasson, illetve elegendő fény juthasson a belső terekbe.
Az acélvázas tartószerkezettel készült, 67 m2 alapterületű ház a szabályozás által megengedett, 9 méteres magasságával toronyszerűen emelkedik ki környezetéből, legfelül pedig egy viszonylag védett tetőterasz is helyet kapott. A belső egyszerű szerkesztésű, a négy szintet filigrán, fémszerkezetű csigalépcső köti össze. A részben földbe süllyesztett alsó szinten a szélfogó és a háló, felette az étkező, majd egy nyomott belmagasságú tér, a legfelső szinten pedig a fürdő található, amely üvegezett tolóajtókkal kapcsolódik a teraszhoz. A mindössze 7 cm összvastagságú födémszerkezetek alkalmazásával értékes centimétereket sikerült nyerni a helyiségek számára.
Hiroyuki Unemori az ablakokat a lehető legkedvezőbb pozícióban, a környezet adottságaihoz illesztve helyezte el. A nyílások óriásinak hatnak a helyiségek méretéhez képest, így a külső burkolattal azonos anyagú árnyékoló táblák nyitásakor-zárásakor alapvetően megváltozik a belső térérzet és a látvány. Az extrém vékony szerkezetek és a nagy megnyitások révén az építész a belső terek integrációját igyekezett megteremteni, valamint a kint és bent, illetve a ház és a város közötti elkülönülést kívánta enyhíteni. A padlóburkolatot 12 mm, a mennyezetet 4 mm vastag, furnérral bevont építőlemez alkotja. A belső falburkolat 3 mm-es, a külső héjat pedig 8 mm vastag, víztaszítóvá tett, vízszintesen rakott faburkolat adja.
Hiroyuki Unemori 1979-ben született Okayama prefektúrában. 1999-ben végzett a Yonago National College of Technology-n. 2002-ben diplomázott a Yokohama Nemzeti Egyetemen, majd 2005-ben a mesterkurzust is elvégezte. Már egyetemi évei alatt, 2002-től a Taira Nishizawa Architects építésziroda munkatársa volt; saját irodáját 2009-ben alapította meg Unemori Architects néven.
fordította: Garai Péter
Vezető tervező: Hiroyuki Unemori
Kivitelezés éve: 2010
Nettó szintterület: 67,34 m2
Beépített terület: 17,47 m2
Telekterület: 34,27 m2
Helyszín : Meguro-ku, Tokió
Generáltervező: Unemori Architects
Tartószerkezetek: Structured Environment
Fotók: Ken Sasajima
17:06
Gyönyörű. De itt egy európai ( zsíros IMF uzsora hitellel lélegeztetőgépen fenntartott országokban élő örök időkre eladósódó ) emberke számára annyira minimül a tér, hogy klausztrofóbiássá válik itt. DE mint építész mondom, frappáns. Az elektromos vezeték ilyen közelsége nem okoz gondot szerves szervezetünkben ? (pl betegségek ?) De mégegyzer gyönyörű, kiváltképp a hófehér belső terű, felső teraszra nyíló terek. Bár egy kérdés felmerül. 1. Erre van igény ? Ekkora házakra. 2. Vagy a telekárak akkorák, hogy ekkorát tudnak csak ? 3. Vagy a telkek ilyen kisméretűek és nincs kiút ? 4. Csak városban ilyen kisterűek a lakások ? Páran voltak kint, megosztanák eme kérdésekről a meglátásukat, Tényleg érdekelne.
17:40
@epiteszikon: Én nem voltam "kint", de szinten naponta látok hasonlóan apró japán házat az ArchDaily-n, hasonlóan mellbevágó méretű telkeken. Legtöbbjüket elképzelve engem is kerülget a klausztrofóbia, de azért studírozom őket, mert érdemes, legtöbbjük ehhez hasonlóan elképesztő műgonddal van megcsinálva. Ami pedig különösen meglepő, ezekből a minimum alatti területekből is hajlandók sokszor négyzetmétereket feláldozni valamilyen szellemi többletért. Egy apró megjegyzés a szerkesztőnek:. az alaprajzok és a metszetek lapjai 90°-kal el vannak forgatva. Na meg egy apró közgazdasági megjegyzés: nem az IMF az uzsorahitelező, hanem azok az országok kapnak csak uzsorahitelt a piacon, akiket az IMF reménytelennek lát. Japánnal például nem szoktak így eljárni. Ahogy elnézem ezt a házat, talán nem véletlenül. Ha valaki összeveti, mekkora családi házak épülnek nálunk az ismert nyomorúságos gazdasági teljesítmény mellett és mekkorák Japánban...
22:27
@epiteszikon: Azért a sok légvezeték, hogy az áramszolgáltatás földrengés után gyorsan helyreállítható legyen. Ez a ház számomra azért érdekes, mert maga a gúzsba kötve táncoló szépség. Ennyire fojtogatóan közömbös, sőt, szinte ellenséges tárgyi környezetben ilyen pedánsan törekedni a tökélyre - na, ez igazi japán erény. (Mondjuk persze a környezet is japán...:-). Éltem Tokióban összesen majdnem két évet. Ennek alapján a négy fentebbi kérdés mindegyikére igen a válaszom.