Épülettervek/Hallgatói terv

Csávási közösségépítő ház

1/17

Heiter Márta

?>
Heiter Márta
?>
?>
Tánctábor Csáváson, fotó: Galambos Péter
?>
A régi iskola mostani állapota, fotó: Heiter Márta
?>
Utcakép, fotó: Heiter Márta
?>
Ónom hegy és régi térkép, fotó és forrás: Vas-Imre Delila, Tanulmányok a csávási református egyházközség történetéből
?>
Összefüggések
?>
Skicc
?>
Kerítés-mintázatok, fotó: Heiter Márta
?>
Javítások a régi iskola épületén, fotó: Heiter Márta
?>
Beépítés
?>
Alaprajz
?>
Közösségi ház a templom felől
?>
Cinterem régen és most, forrás: Fiaim, csak énekeljetek". Csávási emlékkönyv ésHeiter Márta
?>
Közösségi ház előtere
?>
Közösségi ház előtere
?>
Régi ház felújítási javaslatának részletei
1/17

Heiter Márta

Csávási közösségépítő ház
Épülettervek/Hallgatói terv

Csávási közösségépítő ház

2014.02.17. 11:27

Projektinfó

Földrajzi hely:
Románia, Csávás

Építészek, alkotók:
Heiter Márta

Csávási közösségépítő ház – BME Építészmérnöki kar, Lakóépülettervezési Tanszék, 2012/2013

Tervezés éve:
2013

Stáblista

Konzulensek:
építészet: Nagy Márton
épületszerkezet: Páricsy Zoltán
tartószerkezet: Pintér Imre
építéskivitelezés: Tőkés Balázs
épületgépészet: Viczai János
elektromosság: Dr. Filetóth Levente  

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Heiter Márta diplomamunkáját, melyet a BME Lakóépülettervezési Tanszékén készített. Szálláshellyé alakított egy régi iskolaépületet, mely valós programra készült, a helyi közösség és igényeinek ismeretében. Munkája 2013-ban Hauszmann-díjat kapott.

A TÉMA KERESÉSE

2008 nyarán kerültem először Erdélybe, a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Mozgalommal, azóta veszek részt építőtáborokban. Ezek a táborok nagyban alakították az építészethez való hozzáállásom, az addig csak lerajzolt dolgok hirtelen kézzelfoghatóvá váltak.

Diplomatémámat keresgélve nyilvánvalóra vált számomra, hogy a kötelező egyetemi feladatok után teljességében életszerű feladatot szeretnék vállalni. Olyan léptéket kerestem, ami közösségi építéssel akár meg is valósulhat.

Tánctábor Csáváson, fotó: Galambos Péter
3/17
Tánctábor Csáváson, fotó: Galambos Péter

2010-ben néptáncegyüttesünk nyári edzőtáborát egy Maros megyei zsákfaluba, Csávásra szervezte. Az ott töltött 8 nap alatt családoknál laktunk, lehetőségünk nyílt arra, hogy megismerjük őket, bepillantást nyerjünk hétköznapi életükbe. Egy igen aktív közösséggel találkozhattunk, akik többszöri visszatérésünkkor is barátként láttak viszont. Meggyőződtem arról, hogy megtaláltam azokat az embereket, akiknek szívesen készíteném a diplomamunkám.

A táncpróbák a ’60-as években épült kultúrotthonban zajlottak. Többünkben felmerült, vajon nyújthatnánk-e segítséget a közösségi épületük felújításában, s ha igen, milyen formában. Ezzel a kérdéssel indultam útnak, de a helyiekkel való beszélgetéseim során hamar másra terelődött a szó, s körvonalazódott a vágyuk: felkarolni azt az épületet, ami a templom melletti telken áll. A református egyház néhány éve kapta vissza államosításból az 1900-ban, égetett téglából épült régi iskolát, melyet akkor a környéken legszebbnek s legmodernebbnek tartottak. Akkoriban ez látta el a művelődési ház szerepét is, jelenleg ez az épület ad helyet kisebb és rendszeres összejöveteleiknek.

A FALURÓL

Történelem
Szászcsávás kis falu, mindössze 900 lakosa van, ebből kb. 600 magyar és 300 cigány. Nevével ellentétben szászok sohasem éltek itt, Mária Terézia idején egy elnémetesítő politikának köszönhetően csatolták több környékbeli település neve elé a szász- előtagot, de egyedül Csáváson ragadt rajta a hétköznapi beszédben. Ugyanakkor szász hagyomány építészeti nyomai mégis maradtak ezekben a falvakban.

Földrajz
Csávás Marosvásárhelytől 30, Dicsőszentmártontól 20, a Kis-Küküllő partjától pedig 1 km-re húzódik egy völgyben, melyet keletről szőlőhegyek, nyugatról mezőgazdasági területek, déli irányból lombhullató erdők határolnak. Közigazgatásilag 5 másik faluval együtt a 3 km-re lévő Mikefalvi Önkormányzathoz tartozik. A települések közül magyar nyelvű felsőtagozatos iskola csak Csáváson van, ide járnak át a mikefalvi gyermekek is.
Csávást két utca alkotja, a Nagy utca és a Kis utca, melyet a Botos patak választ el, valamint az egyre növekvő Gász-tető, ahol a cigányság többsége él.

Utcakép, fotó: Heiter Márta
5/17
Utcakép, fotó: Heiter Márta

Közösségek
Annak ellenére, hogy kis faluról van szó, mégis a világon számos helyen ismerik a nevét. A csávási cigányzenészek több nemzedék óta a környék híres muzsikusai. A Szászcsávási Cigányzenekar rendszeresen ad koncerteket külföldön, a tengerentúlon is.

2005 óta évente megrendezésre kerül a Szászcsávási Népzene és Néptánctábor. A Vízmellék sokszínű népi kultúrája és a falu híres vendégszeretete számtalan embert vonz e vidékre, a táborba egyszerre több száz ember is érkezik.
A faluközösséget összekovácsoló kórus, a csávási „harmónia" először 175 éve, a református templom felszentelésére állt össze, s azóta is igen erős hagyománnyal rendelkezik a csávásiakban. Különlegessége, hogy kottaismeret és kóruspróbák nélkül tudnak 5 szólamban mind egyházi énekeket, mind népi- és műdalokat énekelni, a gyermekek szüleiktől hallás után tanulják és adják tovább az ötszólamúság elveit. A Dalárda ma is aktív, a 30-40 tagból álló felnőtt vegyes kar mellett gyermekkórus is működik.

Helyi építészet
A ’60-’70-es években a kalákázásnak nagy jelentősége lett, ugyanis a közösségi élet a közhangulat miatt kezdett szétesni. A református egyház azt a célt tűzte ki, hogy anyagi támogatást nyújtva, közösségi építkezésekkel újjáépítse a faluban lévő, roskadozó családi házakat. Közadakozásból, kalákában felépítették a korábban említett kultúrházat, s ennek a mozgalomnak köszönhető Csávás mai építészeti arca is.

Az aprócska, sötét, szalmafedelű, vályogfalú, egyszerű fatornácos házikókat nagy, fényes, ikerablakos, levegős házak váltották fel, nagy részük üveges verandával, s fürdőszobával épült. Ezek a házak az „ezermester" Méder István, az akkori kántor irányításával születtek.

Ónom hegy és régi térkép, fotó és forrás: Vas-Imre Delila, Tanulmányok a csávási református egyházközség történetéből
6/17
Ónom hegy és régi térkép, fotó és forrás: Vas-Imre Delila, Tanulmányok a csávási református egyházközség történetéből

A házak jó részét „cigánytéglából" építették, a hegyen egy 5 hektárnyi agyaglelőhelyből vitték szekerekkel a Kis-Küküllő partjára az alapanyagot, s ott a cigányok kézi vetéssel készítették az egyedi darabokat. Egy idős bácsi még azt is elmesélte, az ő házába bizony 25 ezer tégla van beépítve.

Dicsőszentmártonban közben téglagyár épült, innen hoztak cserepet és égetett téglát. Egy asszonytól megtudtam, hogy egy időben nagyon olcsón lehetett kapni nagyméretű, soklukú téglát, s egy leleményesség helyi szokást hozott létre: a téglát élére állítva, halszálkásan rakva, beton pillérekkel merevítve kezdtek kerítéseket falazni. Majd minden 2-3. háznál így készült. Meglepődéssel, majd büszkeséggel töltötte el őket, mikor a beszélgetések során kiderült, hogy ez a számukra megunt, hétköznapi dolog másoknak különleges, s még a környéken sem látni hasonlót.

A TERVEZÉS

A helyiek elmondták, hogy hiány van szállásadási lehetőségekből. Alapvetően a családok vendégelték meg az odaérkezőket, de az idősebb emberek már nem tudnak mind fogadni, s a tánctáborok és kórustalálkozók miatt megnövekedett számú érdeklődő számára sokszor nincs elegendő hely.

A régi iskola újjáéledése
Az egész falut megmozgató rendezvényeknek tökéletes helyet ad a kultúrház, viszont a kisebb létszámú programoknak szükségük volt egy kisebb helyre, azok új otthonra találtak a régi iskola épületében.

Az elmúlt években a falubeli férfiak összeálltak, s nekiláttak használhatóvá tenni a visszakapott épületet: munkaidő után, szabadidejükben, ha kellett, éjszakába nyúlóan is. Egyik megcsúszott sarkát megerősítették, az egyik termet kifestették és újrapadolták, régi fa ablakait új műanyagra cserélték. Az épületet azóta rendszeresen használják.

A régi iskola mostani állapota, fotó: Heiter Márta
4/17
A régi iskola mostani állapota, fotó: Heiter Márta

Funkció
A feladat tehát: egy régi épület állagának megóvása, valamint szálláshely és megfelelő méretű közösségi tér kialakítása. A használat során kiderült, hogy a régi iskola termei gyakran szűkösek összejöveteleikhez, így a tervezés során a meglévő épületben kapott helyet a szállásfunkció, s a közösségi tér egy új épületrészbe került.

Beépítés
A két utca által közrezárt területen más beépítési formát lehet megfigyelni, mint a falut határoló telkeken. Az utóbbin hagyományosak az utcára merőlegesen hosszúkás telkek, rajtuk oldalhatáron állnak a lakóházak, amik az utcára húzódnak főhomlokzatukkal. A melléképületek a telkek vége felé emelkedő terep miatt oromfalukkal lépcsőzetesen kapcsolódnak a főépülethez, néhol a csűr befordul a telek végén.
A patak mentén az utcával párhuzamosan tagolódik a lakó- és gazdasági udvar.

A templom telkének tagolásához hasonlóan került elrendezésre a tervezési telek is. A közösségi funkció egy új, önálló tömegbe került, s a telek túlsó sarkában helyet kapott egy kis kerti építmény.

Köztér
A faluban jelenleg nincs gyülekezésre alkalmas hely, ezért egy köztér kialakítására is nagy szükség mutatkozott. A két közösségi épület (templom és új közösségi ház) között fennmaradó terület egy utcabővületként betöltheti ezt a funkciót.

Tömeg
A tömeg kialakításakor fontosnak tartottam, hogy méreteivel ne legyen kirívó, ugyanakkor látszódjék rajta, hogy ez nem egy lakóház.
Az új épület helye a köztér meghatározásával adódott. A faluban oly sokszor használt kerítéstípussal választottam le a belső udvarként használatos telekrészt. A régi iskola és az új köztér közé került egy tűzhely, s a kerítést homlokzatburkolatként felhasználva, a lefödést igénylő funkciók fölé - mint egy kalap – ül rá a tető.

Beépítés
11/17
Beépítés

Bejárat
Az utcabővület létrehozásával az épület sarok-pozícióba került. A bejárat helyének megválasztásakor fontos szempont volt a két közösségi épület közötti kapcsolat elősegítése. Így alakult, hogy nem az utcáról, hanem az új gyülekezési pontról mehetünk be úgy a közösségi házba, mint a templomba. Ezzel teresedéshez juthatott a helyieknek oly fontos “cinterem" is, ahol hagyományosan a férfiak várakoznak Istentisztelet előtt (jelenleg egy szűk járdára van beszorítva).

Szerkezet
A külső hártya egy könnyű, favázpilléres szerkezet. Az élszaruk terheit az eltolt középpontban lévő, kéményt körülvevő vasbeton mag viseli, amit támpillérekhez hasonló, vasbeton pillérvázzal merevített téglatömeg támaszt meg.

Anyaghasználat
Az anyagok megválasztásánál fontos volt, hogy az helyben könnyen és olcsón beszerezhető legyen, s minél több munkafázist kalákában lehessen kivitelezni. Az épület minél fenntarthatóbb legyen, ugyanis itt a tényleges üzemeltetőnek (egyház) nem származik bevétele.

A fa pillérváz kitöltő fala bontott tégla (nagyméretű, mert az fordul elő leginkább a környéken), s közte maghőszigetelésként újrahasznosított újságpapír, a cellulóz.

Fűtés
Az egyháznak vannak erdői, így a fűtés mindkét épületben fával történik. A szállásépület egyterű szobáiban cserépkályhával, a közösségi épületben pedig a fatüzelésű kazán egy hypokausztikus rendszerű, tömegkályhához hasonló falfűtéssel van kombinálva.

Ez egyrészt azért jó, mert míg egy átlagos füstjáratos kályhát 30 évenként újra kell rakni, s folyamatosan tisztítani a lerakódott égési anyagokat, itt egy zárt rendszeren belül csak a levegő kering. A nagy hőtároló tömeggel pedig elérhetjük, hogy nem folyamatos fűtés esetén sem hűl le teljesen az épület.

Javítások a régi iskola épületén, fotó: Heiter Márta
10/17
Javítások a régi iskola épületén, fotó: Heiter Márta

Régi iskola felújítása
Az épület korához képest jó állapotban van, tetőszerkezete teljesen ép. Talaj felőli nedvesedést nem tapasztaltam, a falon lévő repedések a talaj roskadása miatt keletkezhettek.

Tetőtér beépítést nem terveztem, de a kötőgerendák lepadolásával alkalmassá válik hálózsákos szállás használatára. A két nagy termet bútorszerű, faváz szerkezetű válaszfalakkal vizuálisan megosztottam, de a fűtés miatt a légteret nem zártam le. A szállásépületet főként olyan csoportok fogják használni, akiket nem zavar az egyterűség. Emellett a faluban továbbra is meglesz a családoknál való szállás lehetősége annak, aki arra tart igényt.

Közösségi ház előtere
15/17
Közösségi ház előtere

A faluba nincs bevezetve a víz, a zuhanyzáshoz, kézmosáshoz és mosogatáshoz a telken kutat szükséges fúrni. Az elhasznált víz a parkolóhely alatt elhelyezett biológiai szennyvíztisztítóból visszakerülhet a patakba. A faluban csatornázás sincs, így nincs értelme angol wc-t betervezni. A szállásépületben csak komposzt toalett található, a megtelt vödröket a kerti építmény mögötti komposztkertbe lehet üríteni.

Heiter Márta

Felhasznált irodalom:
Nagy László
 Tanulmányok a csávási református egyházközség történetéből (Kolozsvár, 1995);
 "Fiaim, csak énekeljetek". Csávási emlékkönyv (Kolozsvár, 1995);

Külön köszönettel tartozom Gólya Jánosnak és Melániának szíves vendéglátásukért, hogy éveken át szeretettel fogadtak otthonukban.


Opponencia Heiter Márta diplomatervéhez, Közösségépítő ház, Csávás

A terv valós programra készült, a helyi közösség és igényeinek ismeretében.
A funkcionális igényt – a rendezvényeknek teret adó közösségi teret és a lökésszerű terhelést felvevő, szálláshellyé alakított régi iskolaépületet – markáns, határozott mozdulatokkal teszi alkalmassá az új használatra, kicsit továbbépítve, kicsit kontrasztba állítva a régit az újjal. A javaslat modellszerű: sok ilyen, használaton kívüli, de értékes régi iskolaépület található Székelyföldön, melynek sorsa vagy a lassú szétesés, vagy az újjáéledés. Az utóbbihoz – mint a példa mutatja – nem kell feltétlenül luxusberuházás, elég egy hely, ahol össze lehet gyűlni egy meleg kályha mellett, táncolni, zenélni, beszélgetni, sütni-főzni. Valahol erre volna már évtizedek óta igény, a kultúrházak otthontalan, hideg nagytermei és a kocsmák monofunkcióssá válása óta. Ilyen a jó, falusi ír kocsma, ahova hétvégén elmegy ünnepi ruhába öltözve az egész család, ott órákon át élénken diskurálnak, majd beindul az élő népzene, vidám táncok és szomorú balladák. Ide kéne a lepusztított kocsmakultúrát és a szocialista kultúrházat visszaemelni. Ez az a szellemiség, amit Makovecz Imre képviselt faluházaival.

A hely kiválasztása ideális, a templomból kilépő nép talán nem a fagyos utcán fog tovább diskurálni, hanem beszokik ide. A faluszerkezetben ez a közösségi funkciók sávja, a ház ide való.

Építészeti-szerkezeti megoldása is markáns, szellemes, L-alakú merev födémtárcsával veszi fel a vízszintes erőket a tornác és a konyha sávjában. Noha logikus, hogy egy ilyen tetőidom esetében a tartópillér és a kémény egy és ugyanaz legyen, mégis nehéz feladat ezt megoldani. Mivel Székelyföldön épül a ház, ott működni fog ez a megoldás, a magyar építéshatóságok és túlbuzgó tűzoltók biztos kötözködnének egy sort.

Az új épület, a kerítés, a melléképület és a régi épületbe való finom beavatkozás által szerves, újszerű és eleven egységet képez az együttes. A formák frissek, de nem idegen, kívülről importált absztrakciók.

A megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelőt tenni – ez művészet.

Javasolt osztályzat: jeles

Ertsey Attila

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk