Design.tett, design.act - előadássorozat a Kassák Múzeumban

A Petőfi Irodalmi Múzeum - Kassák Múzeum tisztelettel meghívja Önt következő programjára, a Design tett című előadássorozatra.

A Design tett – Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában című kiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozatunkkal a történeti szempontú megközelítés és a jelen dizájnelméleti diskurzusai közötti ívet szeretnék felrajzolni. Az előadások a két világháború közötti jelenségeket, a mai dizájnelméleteket és a téma nemzetközi és hazai kontextusait vizsgálják. Programunk arra keresi a választ, hogy a dizájn hogyan közvetíti a társadalomra vonatkozó kritikai álláspontokat, és fogyasztói kultúrához és társadalomhoz való kritikus hozzáállása milyen módon határozza meg a tervezői folyamatot, nem utolsó sorban milyen formákat öltenek ezek a kritikai megközelítések?

PROGRAM

az előadások 18 órakor kezdődnek

Helyszín: Kassák Múzeum

2014. január 9., 18.00
Szentpéteri Márton: A dizájnkultúra-tudomány kritikai perspektívája

A dizájnkultúra-tudomány az emberi tapasztalatok teljességére figyel, kultúrafogalma látszólag a társadalomtudományok értékmentes kultúrafogalmaihoz közelít. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a bölcsészettudományok jelenkori szerepével, s az ehhez köthető magas kultúra-értelmezésekkel? Az előadás a maga kritikai perspektívájából erre a kérdésre keresi a válaszokat.

2014. január 16.
Major Lajos: TYPEfetish - Tibor Kalmantól Stefan Sagmeisterig

Az 1980-as évektől Tibor Kalman tevékenységével jelentek meg a társadalmat és a dizájn szakmát gyökeresen befolyásoló, provokatív betű alapú projektek, melyek a jelenben Stefan Sagmeister aktuális munkáiban csúcsosodnak ki. Az előadás a két Kelet-Közép európai gyökerekkel rendelkező tervező munkásságából kiindulva tekinti át a szociálisan érzékeny dizájn eszközeit alkalmazó nemzetközi példákat.

2014. január 23.
Kravjánszki Róbert: "Ceci n'est pas une pipe"

René Magritte A képek árulása című festménye a tárgy és annak képe közötti különbséget teszi meg az alkotás tárgyának. A digitális világban a betűk esetében ugyanígy meg kell különböztetnünk az eredetit annak reprezentációjától. Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy a történeti betűtípusok digitalizálása során milyen változásokon megy át az eredeti forma és milyen új jelentésrétegekkel bővül.

2014. január 30.
Bircsák Eszter: A (regionális) dizájn közösségi ereje

Az előadás nemzetközi és hazai munkákon keresztül mutatja be, hogy a dizájn mint kommunikációs platform és eszköz hogyan képes társadalmi jelenségekre és mozgalmakra reflektálni, és megoldási javaslatokat kínálni kisebb-nagyobb közösségeket érintő problémákra. A válogatás elsősorban a regionális és közösségi kezdeményezésekre fókuszál.

2014. február 6.
Lepsényi Imre: Az erőszak ornamentikája - dizájn a Harmadik Birodalomban

A nemzetiszocialista rezsim törekedett a nyilvánosság és az intimitás tereit mind szervezeti, mind ideológiai szinteken áthatni. A mítosz közvetítésének és a szándékok artikulálásának érdekében igénybe vett minden addig ismert és még kísérleti tömegbefolyásoló eszközt és technikát. A személyes retorikától a birodalmi építészetig, a rádiótól, a televíziós innováción át a katonai egyenruhák és a minisztériumok márkázásáig központosított, kegyetlenül egységes, ezért megkerülhetetlen és vérfagyasztóan hatalmi designt használt.
Szükséges elvégezni az emlékezés és megértés munkáját ahhoz, hogy leválasszuk az eszközt a szándékról, ahhoz, hogy megértsük a design, mint tömegbefolyásoló eszköz erejét és felelősségét és ahhoz, hogy kortárs létezőként megfelelő kritikával fogyasszuk azt.

2014. február 13.
Orosz Márton: Isotype mozgóképen? Polányi Mihály, az animált infografika megteremtője

Az előadás a 20. század elején megszülető nemzetközi piktogramatikai modellek létrejöttére és a korai infografikai rendszerek magyar vonatkozásaira hívja fel a figyelmet. Arra keresi a választ, hogy a közgazdászok és a művészek miért érezték fontosnak a társadalmi folyamatokat reprezentáló vizuális jelek mozgóképen való ábrázolását.

ELŐADÓINK

Szentpéteri Márton eszmetörténész, dizájnkritikus. 1993-tól 2002-ig irodalomtudományt, nyelvészetet, esztétikát, filozófiatörténetet és történelemtudományt tanult az ELTE-n, a nápolyi Istituto Universitario Orientalén és a Central European University-n, a 2010-11-es évben az Oxfordi Egyetem Modern European History Research Centre vendégkutatója volt. Több önálló monográfia szerzője (Dizájn és kultúra, 2010), számos dizájnelméleti antológia szerkesztője (Térpoétika, 2010 és Narratív dizájn, 2013). Szerkesztő munkatársa volt a Magyar Narancsnak, az OCTOGON architecture&design-nak és az Építészfórumnak, jelenleg is szerkesztője a Helikon irodalomtudományi folyóiratnak.

Major Lajos tipográfus, fotográfus. 2006-ban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, majd 2011-ben Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Kommunikáció szakán végzett. 2006-tól oktat tipográfiát és fotográfiát, többek között az Iceland Academy of the Arts Építészet és Dizájn Karán és a mexikói Universidad Veracruzana egyetemen. Alapító tagja a s=eee önszerveződő tipográfiai csoportnak, amely több nemzetközi projektet valósított meg, és 2013-ban megkapta a ADC*E fődíját. Érdeklődésének középpontjában a betű és a fotó határterületei állnak.

Kravjánszki Róbert tipográfus. Jelentős kezdeményezése a történeti betűtípusok és tipográfiai hagyományok felélesztése, melynek keretében magyar tervezők történeti betűtípusainak a digitalizált változatát készítik el és forgalmazzák. Publikációi elsősorban betűtörténeti jellegűek, félreértéseket, félreértelmezéseket tisztáznak, továbbá a betű, a tipográfia digitalizálási kérdéseivel foglalkoznak. Több tipográfiai kurzus oktatója.

Bircsák Eszter független kurátor, kulturális mediátor. 2002-ben az ELTE magyar szakán, 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet szakán szerzett diplomát. 2002-től 2006-ig a Trafó Galéria asszisztenseként, majd a székesfehérvári Szent István Múzeum művészettörténészeként magyar és nemzetközi kiállítások, workshopok megvalósításában vett részt. 2007-ben a Kitchen Budapest alapító csapatához csatlakozott és egészen 2012-ig ott dolgozott. Fő kutatási területe az új média (képző)művészeti megjelenése.

Lepsényi Imre képzőművész, dizájner. 2013-ban fejezte be a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktori képzését. Művészeti projektjeinek a középpontjában a kollektív és az egyéni felelősségvállalás kérdései, a kooperatív folyamatok, valamint a hatalom és az egyén kapcsolata áll. Tervezői munkáival több alkalommal elnyerte a nemzetközi Red Dot díjat. 2012-ben a Good Design díjat is megkapta. Kutatási témája a nemzetiszocializmus és a dizájn kapcsolata.

Orosz Márton művészettörténész, tipográfus. 2004-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem Tipográfus szakán, valamint az ELTE Művészettörténet szakán végzett. 2005 óta a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének muzeológusa, 2010 óta ugyanitt a fotó- és médiagyűjtemény alapító-kurátora. Doktori értekezését 2013-ban fejezte be Kepes György életművéről. Kutatási területe az animációs film, az avantgárd művészet és a két háború közötti vizuális kultúra.