
Dpi, dpi, dpi, dpi… a tervrajznyomtatásban
Mit jelent a rövidítés? Bizonyára mindenki tudja: dot per inch. Megadja, hogy a nyomtató egy Inch-en (25,4mm) belül hány különálló pontot képes rajzolni. De valójában mennyi is kell a dpi-ből a jó nyomtatáshoz?
Mit jelent a rövidítés? Bizonyára mindenki tudja: dot per inch. Megadja, hogy a nyomtató egy Inch-en (25, 4mm) belül hány különálló pontot képes rajzolni.
De valójában mennyi is kell a dpi-ből a jó nyomtatáshoz?
A válaszokat nyomtatási technikák és nyomtatandó anyagok szerint tudjuk megadni.
Egy mérnöki lézernyomtató átlagosan 600x600 dpi felbontásban képes nyomtatni fekete fehéren, ami bőven elegendő a vonalas rajzok, szöveges dokumentumok, vagy táblázatok nyomtatásához. Ugyanez érvényes a tintasugaras nyomtatók ilyen jellegű felhasználása esetén is. Akkor meg mi ez a dpi mizéria?
Először is: nem csupán a dpi, hanem a technológia is erősen számít.
A probléma általában a látványtervek, fényképek, plakátok nyomtatásánál kezdődik. Mennyi dpi is kell ezek nyomtatásához? Ha abból indulunk ki, hogy ma az átlagos asztali inkjet fényképnyomtatók 4800, sőt 9600 címzett dpi felbontással rendelkeznek, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy minél nagyobb a dpi, annál jobb a nyomat képe. De akkor miért van az, hogy az átlagos fényképek laborban történő előhívásánál 400 dpi-s vegyszeres nyomtatót használnak. Sőt egy jó minőségű, színes magazin nyomtatási felbontása (ofszet) még az inchenkénti 300-at sem éri el.
Más!
Tintasugaras nyomtatók esetén megfigyelhető, hogy ugyanolyan felbontású nyomtatók (azonos dpi-k) esetén az egyik szebb képet nyomtat, mint a másik. Ez a különböző cseppméretekkel magyarázható, ugyanis minél kisebb egy csepp, annál szebb rajzolatot lehet vele elérni.
Itt van még a nyomtatott kép mérete is. Érdekes dolog, hogy amíg az előbb említett asztali berendezések felbontása magas, addig az átlagos poszter nyomtatók felbontása 600 fizikai, 1200 dpi címzett, ami azt mutatja, hogy ez a felbontás is elegendő ilyen célú nyomtatásokhoz. A fizikai felbontás a nyomtatófej geometriájából adódó érték, míg a címzett felbontást a gyártók a jobb nyomatkép, specifikáció érdekében a nyomtatófej félpozícióba állításával érik el. (Ezért néhol nem egyezik a két érték pl, 2400x1200dpi)
Hogy volna elegendő? Úgy, hogy ezeket a plakátokat, látványterveket, posztereket távolról nézik a felhasználók, így megjelenésük látványuk innen számít jónak v. rossznak. Pontosan erre tervezték őket, nem pedig arra, hogy 20-30 cm távolságról vegyük szemügyre, míg a fényképekkel gyakran előfordul ez az eset.
Tehát, hogy hány dpi kell egy nyomtatáshoz? Erre nem lehet egyértelmű választ adni, rengeteg tényezőtől függ. A legfontosabb, hogy alaposan meg kell nézni a lehetőségeket, mert meglepetés érheti azt, aki csupán a DPI értékét tekinti irányadónak.
A dpi második részét és még további információt a plotterek világából itt, a plottermániában olvashat!
X