| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Hallgatói terv

Dunabogdányi Kőfaragó - Kőszobrász Központ és Alkotótábor

1/41

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/41

Dunabogdányi Kőfaragó - Kőszobrász Központ és Alkotótábor
Épülettervek/Hallgatói terv

Dunabogdányi Kőfaragó - Kőszobrász Központ és Alkotótábor

2008.01.07. 11:41

Stágel Soma diplomaterve 2007-ben MÉSZ-MÉK Diplomadíjban részesült

Stágel Soma diplomaterve 2007-ben MÉSZ-MÉK Diplomadíjban részesült

részlet a diplomamunkából 

1/41

Egy elhagyott, régi kőfejtő az emberi kéz pusztító munkája által ütött seb a hegy oldalában. Ugyanakkor varázslatos sosem látott vidék, meredélyeivel, robosztus sziklafalaival. Tekintélyt parancsoló, holdbéli táj, mégis ahogy a természet fokozatosan visszafoglalja tavacskáival, facsoportjaival, madárdalával, barátságos zuggá, a nyugalom szigetévé válik, ahol a sziklaormok védelmező gyűrűje zár körül. Itt megpihenhet a vándor.

 
 


A terv szerint e csodálatos hely adna otthont egy kőfaragó központnak, ami egyfelől a dunabogdányi hagyományos kőfaragó mesterség továbbélését segítené, másfelől helyet biztosítana a szakma különböző rendezvényeinek, illetve ismeretterjesztő jelleggel bemutatná azt a nagyközönségnek. Így amellett, hogy az érdeklődő laikusoknak betekintést enged a szakma világába, a mestereknek, művészeknek is ideális helyet teremt az alkotásra, továbbtanulásra, találkozásra.

Maga az épület a katlan déli hasítékába beékelődve, figyelemfelkeltő alakjával, szigorú anyaghasználatával, egyenes vonalvezetésével határozott tömeget képez a keleti erősen megtördelt sziklafalak előtt. A látvány lentről a katlan fenekéről a még működő bányák hatalmas kőosztályozó építményeit, vagy akár a hagyományos kőfaragó szerszámok felnagyított mását idézi. Ellenben, ha az ember a tetején végigmenve az andezitlapokon körbetekint az alatta elterülő tájon, úgy érezheti, mintha a régi terepszinten, vagyis a hegy egy keskeny visszaépített sávján sétálna.

 

2/41

3/41

4/41

5/41

6/41

7/41

8/41

9/41

10/41

 
 


Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) Pest megyében Budapesttől 32 km-re északra, a festői Szentendrei-Dunaág jobb partján fekszik. A falucska a 11-es út mentén Visegrád előtt található. Szemben a Szentendrei-szigeten lévő Kisorosziba komppal lehet átjutni. A falu területéhez tartozó hegyek a Len-hegy, a Nagy-Homlóc, az Őr-hegy, a Csódi-hegy, a Róka-hegy, stb. a Pilis-hegység részeként csaknem a Duna-partig húzódnak.

25 km2 területű Dunabogdány községnek 2770 fő állandó lakosa van. Nyáron azonban az idelátogató túrázók és a hévégi házaikba érkező családok révén ez a szám bőven 3000 fölé duzzad.

 

11/41

12/41

13/41

14/41

15/41

16/41

17/41

18/41

19/41

20/41

21/41

22/41

 

 

Bogdány nevezetességei közé tartozik régi, széparányú parasztházai mellett, a római katolikus kőtemplom, a fákkal körülölelt Bergman halastó, illetve a Bogonhát-major is. De sokan idelátogatnak a lovarda miatt, illetve az augusztus 20-án megrendezendő fáklyaúsztatásra. A figyelmesebb szemlélő felfigyelhet a faluban mindenfelé megtalálható faragott kő építészeti részletekre. Ezek lehetnek kapukeretezések, oszlopfejezetek, sírkövek vagy akár egyszerű padok, de csaknem mind a Csódi-hegyen lévő kőbányából származnak és feltehetően a bogdányi kőfaragók munkáját dicsérik.


A falu már az ókorban is lakott volt, az ásatások során feltárták itt egy római őrtorony maradványait. A középkorban a falu nagy része a törökök elől kénytelen volt a szigetre menekülni. A török uralom alatt elesett áldozatok emlékére épült a Szent Rókus kápolna. A török idők után elnéptelenedett faluba a 18-ik század elején svábokat telepítettek. A II. világháború után azonban a német származású családok nemkívánatossá váltak és el kellett hagyniuk otthonaikat.


Bogdány nagy szőlő és gyümölcstermelő falu volt, egészen a környéket megtizedelő filoxéra járványig. Nevezetes szőlőfajtájuk volt a Bogdányi dinka. A 19-ik század közepétől a fő megélhetési forrást már a Csódi-hegyen lévő kőbánya jelentette. Kőzetváltozatait több mint 150 éve bányásszák és feldolgozatlanul, illetve feldolgozva, a Duna közelségét kihasználva szállították és szállítják Budapestre és távoli vidékekre is.

 

23/41

24/41

25/41

26/41

27/41

28/41

29/41

30/41

31/41

 


A követ kitermelő munkásokat riccereknek, azaz kőfejtőknek nevezték. Négy-nyolc fős csoportokban, partikban dolgoztak; a csapat vezetője a partifirel volt; a ranglétra tetején a bányamester, a pallér állt. A meddő eltakarításában és a vízhordásban a nők és a gyerekek is részt vettek. A mesterség a kézi szerszámokkal együtt apáról fiúra szállt. Kezdetben kézi erővel termelték a köveket. Ennek háromféle módja az ékeléses, a pörölyös és a feszítővasas fejtés volt. A kőtömb hangja alapján állapították meg, hogy elrepedt-e a kőzet. A közös munkaritmus érdekében munkadalokat énekeltek. A 19-ik század után kétemberes kézifúrót, majd légkalapácsot alkalmaztak. A lőpor megjelenésével a robbantás is szokásos eszközzé vált.
A Csódi-hegyen lévő andezit 14,8 millió éve a középső miocén korban jött létre vulkáni tevékenység folytán. A magma az üledékes kőzetrétegen nem tudott áthatolni, így a felszín alatt cipó alakban szilárdult meg, ezzel úgynevezett lakkolitot (rejtett követ) képezve. A Csódi-hegy lakkolitja északkelet-délnyugat irányban megnyúlt, ellipszis alakú. Fő alkotó kőzete a gránátos-amfibol-biotit-andezit, ami a mélységi magmás diorit kiömlési formája. Kőzetalkotó ásványai a plagioklászföldpátok, a biotit és az amfibol. A gránátszemcsék csak ritkábban fordulnak elő. Az andezit szerkezeténél fogva szálirányban könnyen hasad. A lehűlő lakkolitban jellegzetes koncentrikus-héjas elválások, illetve erre merőlegesen, sugárirányú hasadékok vannak.


A hagyomány szerint Schmidt Borbála fedezte fel, hogy a Csódi-hegyet alkotó kő bányászatra, építésre alkalmas. A bányát 1860-ban nyitották meg. 400 kőfejtő, 300 riccer, 180 fuvarozó dolgozott a Stágel és Spáth kőbánya vállalatnál, valamint a Wallenfeld és a Meyer család bányáiban. A mesterséget a riccerek olasz szakemberektől tanulták. Kezdetben kézi módszerekkel dolgoztak, később mind a kitermelést, mind a szállítást gépesítették. Megjelentek a csillék, a kisvasút és a dunaparti kőrakodóban az uszályok.


A jó minőségű vulkáni kőzeteknek köszönhetően a nagyipari kőbányászattal egy időben népi kőipar is kialakult. Az egykori mesterek kőfaragványai fejlett kőfaragóipar meglétéről tanúskodnak, és bár a faragványok közül már sok elpusztult, ma is sajátos arculatot adnak a falunak. A múlt századi kőfaragókról már alig tudhatunk meg valamit, csupán három kőfaragó neve él még az idősebb bogdányiak emlékezetében.
Dunabogdányban a XIX-XX. században tíz kőbánya működött, ebből kilenc a Csódi-hegyen (Alsó, Felső, Bán, Új, Mély, Hátsó, Meyer bányák illetve a Flóris és a Zeller-féle bányák; utóbbiak mára eltűntek). A vízépítési terméskő, az építőkő és a különféle útburkolati kövek kitermelése és készítése ma is folyik, de már csak az Alsó és a Felső bányákban látni munkagépeket. A hátsó bányákat közben visszahódította a természet; most a Pilisi parkerdőhöz tartoznak.

 

32/41

33/41

 

Az építés helyszíne a Hátsó bánya aprócska tengerszemével talán a legszebb mind közül. A szoroson belépve egy egész más, zárt világba csöppenünk. Mogorva szikláival és gazdag élővilágával egy különös, elvarázsolt hely.

A helyi adottságok és hagyományokból kifolyólag egy kőfaragó központ tervezése kézenfekvő volt. A tervezett létesítmény a falu határában, egy termeléssel már régen felhagyott bánya katlanába igyekszik új életet vinni azáltal, hogy odacsábítja mindazokat, akik vonzódnak a kőfaragáshoz, kőszobrászathoz, vagy akár szívesen megismerkednének a kőfejtés különböző módszereivel. A kőfaragó szó maga, arra az emberre utal, aki az épületek külső és belső kőfelületeinek díszítését végzi. A kőszobrász ezzel szemben az, aki kézi és gépi eszközökkel hoz létre kőből készülő figurális alakzatokat, művészi plasztikákat.


A kőszobrász szakma nagyobb eseményei gyakran választanak helyszínül régi kőbányákat. 2004-ben például a Fertőrákosi kőfejtőben rendezték meg a Nemzetközi Kőfaragó Fesztivált és Versenyt. Nagyharsány termeléssel felhagyott bányája pedig minden nyáron egy kőszobrász alkotótábornak ad otthont. A dunabogdányi kőbányát eddig még nem érték el ezek a rendezvények, ide rendszeresen kalapálni csak az ifjú geológus tanoncok látogatnak el. A tervezett épület ezeket a funkciókat összefogva, illetve kiegészülve az oktatással, az ismeretterjesztéssel, illetve a kőkonferenciák rendezésével egy összetett, multifunkcionális tércsoportként szolgálja ki ezen igényeket.


De nem csak nálunk veszik birtokba, népesítik be az emberek a lenyűgöző látványt nyújtó elhagyott bányákat vagy természetes sziklafalakat, barlangokat. Ezek a helyek éppúgy megihlették az ősi korok építkező népeit, mint a mai modern építészeket. Sok nemzetközi, híres építész tervein, házain vizsgálhatjuk az épület és a sziklafalak viszonyát. Példaként említem Massimiliano Fuksas a Niaux-i barlangból kibújó épületét, mely amellett, hogy kihangsúlyozza a barlang bejáratát, finoman a sziklafalhoz húzódva teret enged a barlang feltárulásának, a bányából kifutó csillékre emlékeztető könnyed tömege nem zavarja, inkább fokozza a látogatót fogadó látványt. Eduardo Souto De Moura már egész másként áll a kérdéshez. Bragai stadionja dinamikus formákkal ellensúlyozza a fenséges sziklafalak mozdulatlanságát. A szikla itt nem csak díszlet, sokkal inkább az épülettel szerves egységet alkotva a csarnok egy térfala. Emellett a szabadon szervezett lépcsők elegáns játékossággal kapcsolják össze a szinteket.

 

34/41

35/41

36/41

37/41


A bogdányi bányába tervezett épület formailag a hajdan volt hegy egy szeletét építi vissza. A tető a régi terepszint magasságában helyezkedik el, annak egykor volt lejtését követi. Az épület tengelye a hegyet alkotó lakkolit jellemző irányával esik egybe. Pontos helyzetét a katlan hátsó bejárata határozta meg; az épület a hasadékból bújik elő, így kialakítva maga mögött egy zártabb, védettebb belső udvart is.


A létesítmény acél anyagú, vázas szerkezetű. Az ipari jelleg, a fémes megjelenés a kőbánya belsejében érződő keménységet sugározza. Az épület látványa az anyaghasználatnak köszönhetően erősen elválik a katlan robosztus kőfalaitól, így sem tömegében, sem anyagában nem próbál beleolvadni a környezetébe. Ehelyett sokkal inkább figyelemfelkeltő, erőt sugárzó. Az épület két oldalfala, mint egy-egy penge hasítja ki, ugyanakkor építi vissza a hegy egy szeletét, tömege belevésődik a katlan délkeleti bejárati hasítékába.

 

38/41

39/41

40/41

 

A ház a hosszan elnyúló emelkedő tömbben egybenyíló terek, galériák, külső teraszok, illetve a különböző funkcióknak megfelelő szintenként elválasztott helyiségek sorozatából és szerves kapcsolódásaiból épül fel. Főbb funkcionális egységei lentről a fölsőbb szintek felé a műhely, az előadóterem, a kiállítótér, a könyvtár és szociális ellátást, lakhatást szolgáló épületrészek. A speciális homlokzati árnyékoló rendszer, galériák közötti átlátások illetve az ablakokon keresztül kitáruló sziklafalak látványa adják a belső tér különleges atmoszféráját. Cél egy olyan új épület létrehozása volt, mely kellemes környezetben egyaránt alkalmas munkára, pihenésre, kikapcsolódásra, tanulásra és művelődésre.


Stágel Soma: Dunabogdány, Kőfaragó központ
Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar
Konzulens: Radványi György DLA

Vélemények (1)
lymphater
2008.01.07.
12:33

szép az előtanulmány - a kőfaragó táborokkal együtt

mégis... a kollégának nem tűnt fel, hogy Dunabogdány átellenes (északi) oldalán, az ottani felhagyott bányudvar(ok)ban 20 évig működött a Visegrádi Építésztábor? lehet, butaság ide citálni, de nekem a körültekintő előtanulmányból nagyon hiányzik legalább a megemlítés...

http://fenntarthato.hu:9000/epites/Members/kiakonyvtar/visegradi-epitesztaborok

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.