/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épülettervek/Középület

Dunaharaszti, Szent Imre templom, Portik Adorján terve

2013.01.14. 12:42

Projektinfó

Földrajzi hely:
Dunaharaszti, Magyarország

Építészek, alkotók:
Portik Adorján

Szent Imre Katolikus Templom pályázati terve

URL:
3AR Műterem Kft.

Tervezés éve:
2012

Stáblista

építész munkatárs: Nagy Gábor
tartószerkezet: Árva Péter
épületgépészet: Kucsera Mihály
hőszigetelés: Györök János
kertészet: Ferles Andrea       
látványtervek, animációk: Portik Adorján, Nagy Gábor
freskó és mozaik: Zsiros Ágnes, V. Nagy Attila, Emri Zsófia
építtető: Dunaharaszti város Szent Imre Plébánia egyházközség
bruttó beruházási költség: 75 M Ft

A Dunaharaszti Szent Imre Plébánia egyházközség 2012-ben meghívásos pályázatot hirdetett új szakrális épület tervezésére a Rákóczi-liget városrészben állt, 1944-ben felrobbantott templom helyére. A pályázatra Portik Adorján az általa kifejlesztett „FreeForm Buildings / Szabad Formájú Épületek" építési eljárás segítségével készítette el koncepcióját.

Részletek a műleírásból

Telekrendezés

A telepítésnél a következő szempontokat vettük figyelembe:
- a bejárat mindenképpen a Némedi úti telekhatárra helyezendő
- fő funkciók: a tervezett templom, a meglévő épület (tervezett közösségi ház), az udvar a Mária szoborral (kültéri közösségi rendezvények helye) és a kiírásban is említett elő-udvar
- a felrobbantott templom elhelyezése és a keletkezett talajszintváltozás kezelése
- tájolás
- a telekkontúr geometriája és a Némedi út iránya
- az épített környezet, a szomszédos telekhatárok és a környező utcák összefüggései
- a meglévő növényzet
- a tervezett kültéri funkciók

A telek három közterület - a Némedi út, a Thököly utca és a Toldi utca - által határolt. Gyalogos bejárata a legforgalmasabb, a Némedi út felőli, amely telekhatára dél-délnyugati tájolású. A Toldi és Thököly utcák 90 fokban találkoznak, amelyet mintegy átvág a Némedi út.
Az épített környezet szabadonálló földszintes épületekből áll, amelyek körbeveszik a telket, körbevéve és mintegy kihangsúlyozva a templom építésére szánt területet. Ezért a tervezett épülettömeget a viszonylag laza beépítésű környezet középpontjában helyeztük el. Kialakult egységes utcaképről nem beszélhetünk és nem kerülhetünk ellentmondásba az épített környezettel.

Ezek alapján a tervezett templom következő elhelyezéseit/tájolásait vizsgáltuk meg:

1. Az Oltár keleti tájolása

A telekrendezés mellett figyelembe kell vennünk a templom tájolását, még ha a középkor óta - elsősorban a beépített környezet által csökkentett elhelyezési lehetőségek hatására - ez nem szigorú követelmény már a katolikus templom építőinek sem. Ebben az elrendezésben a következőket figyelhetjük meg: a Némedi út alig 10 fokot tér el a kelet-nyugati iránytól, így épületünk mintegy párhuzamos lesz a fő közlekedési iránnyal, viszont a szögeltérés miatt a város központi része felől érkezőknek már a közterületről látható a bejárat. Tervezett templomunk elé így egy várakozásra, találkozásra alkalmas tér, a forgalmas utcától védettebb előkert alakítható ki, amelyet Mária szoborral is hangsúlyoz.

2. Merőleges elhelyezés a Némedi útra

Ebben az esetben - bár a bejárati homlokzat párhuzamos a Némedi úttal - nem alakul ki egységes utcakép, az oldalsó utcák csatlakozása miatt visszavont és szögben eltérő telekhatár vonala miatt. A bejárat közelsége a fokozottan forgalmas Némedi út felőli telekhatárhoz még előnytelenebbé teszi ezt a választást. így az átmenetet biztosító előkert kialakítása ebben az esetben nem lehetséges. Mindezek mellett ez az elrendezés nem kedvez a meglévő Mária szobor körüli tér, a közösség kültéri rendezvényeire szánt belső udvar térképzésének sem.

3. A régi templommal megegyező elhelyezés

Ez az elhelyezés a Toldi és Thököly utcák geometriáját követi, ami a fő megközelítés iránya felől 30 fokban elfordított. A Némedi út ugyanis két különböző méretű és irányú településrendezés - utca- és telekhatár kiosztás - határa. Bár ez az elhelyezés kedvez a Mária szobor körüli belső udvar térformálásának, az előkert kialakításának nem.

Javaslatunk az első verzió. Ezt az elrendezést alátámasztjuk a bejárat áthelyezésével a Toldi utcai és a Némedi úti sarokra, így védettebb lesz és belépéskor átlátjuk a telken kialakított funkciókat, közlekedési irányokat.

Építészeti műleírás

Tömegformálás

A téralakítás egyhajós szerkezet képez, amelynek főtengelyét a földszinten a hallgatótér és az oltártér, az emeleten pedig a kórustér határozza meg. Az építmény méretét elsősorban a kiírásban meghatározott 120 ülőhely határozza meg. A formaképzés a nyújtott alaprajzon és a „láncgörbe" keresztmetszeteken alapul - ezért a szerkezetben főteherre csak nyomás ébred -, amelyek egy íves, lágyabb vonalvezetésű épülettömeget alkotnak. Ennek vízszintes jellegét a főtengelyből kiemelt és a hajótest oldalához illesztett harangtorony ellensúlyozza. A bejáratot előtető védi, amely a „hajótest" oldalfalait képző, nyújtott kupolahéj meghosszabbítása. A hajótest és a harangtorony íves formáit a nyílászárók és burkolatok vízszintes és függőleges vonalaival szegélyeztük.

Közlekedés

A belső tér elrendezését a vízszintes főtengely és a harangtorony függőlegese határozza meg. Az előtérből - az üvegezett ajtókon is - átlátható a tér elrendezése: a 100 férőhelyes hallgatótérhez a 20 férőhelyes az oltártér csatlakozik, a lépcső pedig a 30 ülőhelyes emeletre vezet. A sekrestye külső bejáratát a kert északi részén található Mária szobor irányában helyeztük el.

Anyaghasználat

A szerkezeti és burkolati anyagok kiválasztásánál igyekeztünk természetes anyagokat használni és „funkciójuknak" megfelelően elhelyezni; a „kemény" és „puha" anyagok ennek megfelelően helyeztük el: a szerkezeti részek - alaplemez és a héjszerkezet - vasbeton, az áttörések üveg és fa anyagúak, a külső burkolatok kőpalából, vakolatból és fa lamellákból állnak, a belső burkolatokat fa padló, falburkolat, glettelés és festés adja. A hallgatótér mennyezete a zsaluszerkezetnek megfelelő „kazettás mennyezet" jellegét idézi, amely nemcsak karakteresebbé, egyedibbé teszi a belső teret, hanem a tartószerkezetet is megmutatja. A tervezett épület színhasználata a fehér (az épület védőszentjének, Szent Imrének szimbóluma a liliom), az alapszínen (kívül színezett vakolat, belül festés) megjelennek a fa elemek: nyílászárók, bútorok és a falburkolat, majd mindezt a tetőn elhelyezett kőpala burkolat zárja.

Alkotóelemek, építőanyagok

A tartószerkezetet lőttbeton technológiával kivitelezett, többszörösen ívelt vasbeton héj-lemez alkotja. A hőszigetelés a szerkezet bennmaradó OSB lemezekből összerakott belső celláiba befújt kőzetgyapotból készül. A külső burkolatot a falsíkon vízzáró vakolat, a tetősíkon kőpala, alatta hidegen öntapadó elaszto-bitumenes lemez alkotja. A belső térben 180 cm magasságig fa falburkolat, felette vakolat készül, a mennyezetet a zsaluszerkezet által képzett kazettás mennyezet alkotja. A hallgatótér és kórus padlója tömör fa vagy parketta, az oltártérben természetes kőburkolat. A berendezés fa alapanyagú padokból és székekből állna.

A közösség részvétele az építési folyamatban

A vasbeton héjszerkezet zsaluzatának OSB elemeit a konszignációs kiírás szerint számítógép vezérlésű gépek vágják ki, majd megszámozzák. Ezek a helyszínen csavarozással, ideiglenes állványzatról összeszerelhetők. Elsősorban ebben a fázisban javasoljuk a közösség tevékeny hozzájárulását az épület megvalósításához. Itt magas szintű szakmai felkészültségre, vagy nehéz gépek alkalmazására nincs szükség, így ez munkavédelmi szempontokból biztonságosan elvégezhető ütem. Természetesen a zsaluszerkezet építésén kívül más munkarészek elvégzésében is szerepet vállalhat a közösség: bútorozás, belső és külső burkolatok beépítése, festés, stb.

Fények, nyílászárók

A belső tér természetes fénnyel való ellátását elsősorban - a kiírásnak megfelelően - az oltárfal feletti oldalfali és tetőablak biztosítja, amely nemcsak az oltárteret világítja meg, hanem direkt napfényt enged be délelőtt az oltártérbe, délután pedig az oltárfalra. A hallgatótér általános természetes fénnyel való világítását a déli és északi homlokzatokra helyezett, oldalanként négy-négy, 80x300 cm-es ablak biztosítja. Üvegezésük homokfúvott, vagy a napsugárzást szóró fóliával ellátott, a természetes fény erősségének és szórtságának érdekében.

A harmadik természetes fényforrás a rózsaablak - vagy ablakrózsa -, amely a bejárat fölött kialakított bevilágító felület. A román és gótika korabeli küllős elrendezés helyett osztását az épület tartószerkezetét is meghatározó zsaluzat alapján terveztük meg. Ez az ablak elsősorban az emeleti kórusteret, szórtabban a hallgatóteret, naplementekor pedig a teljes belső teret világítja meg, mintegy kiváltva az oltárfal feletti ablakot a délutáni, esti órákban.

Mindhárom ablakcsoport üvegezése színezhető, ez további vizsgálatok tárgyát képezi. A nyílások dupla üvegezésű, acél erősítésű, fa keretes hőszigetelő szerkezetek. A kiszolgáló terek - előtér és sekrestye - is kapnak ablakokat, a sekrestyénél árnyékoló - és kívánság szerint - belátásgátló fa zsaluzattal ellátva. Mesterséges világításnak lokális fényű lámpákat javaslunk az oltártérben, a hallgatótérben pedig magasabbra helyezett, általános megvilágítást biztosító lámpatesteket.

Zsaluszerkezet és hőszigetelés

A vasbeton lemez zsaluszerkezete határozza meg a szerkezet - és ezáltal az épület - formáját. Ennek a formának az ellenőrizhető, pontos kivitelezését a számítógépes tervezés teszi lehetővé: az íveket háromszögekkel határozzuk meg. A megfelelő tartószerkezeti szilárdság eléréshez a héj síkokat megduplázzuk és illesztéseiknél belső lapokkal kötjük össze, aminek az eredménye egy könnyű, de erős és merev, többhéjú kupolaszerkezet. A zsaluzatot a betonhéj megkötése után nem bontjuk el, ugyanis az így kialakított szerkezet belsejében - a közrezárt lapok által - belső cellák keletkeznek és ezeket hőszigeteléssel töltjük ki, majd belső felületét gipszkarton lemezekkel burkoljuk, amelyek a végső burkolat tartószerkezetét adják.

A zsaluszerkezet összerakásának időtartama két 5 fős csoport részére 10-14 munkanapot vesz igénybe, ami - mint említettük - a közösség által kivitelezhető.

A hőszigetelést fehér színű, nem éghető, laza (fújható) ásványgyapot szigetelőanyag adja. A befújáshoz a háromszög alakú héjlapokon 100 mm átmérőjű, kör alakú kivágást készítünk, amelyet a befújás után visszaragasztunk. A befújandó cellák száma 665, átlagvastagságuk 35 cm (min. 30 cm, max. 70 cm). A hőszigetelés befújásának kivitelezési időtartama kb. 7 munkanap. A templom hajóteste és a harangtorony külön fűtési teret képez. A 16 m magas toronyban a kórustérbe vezető előteret felülről lezárjuk, a kürtőhatás elkerülése érdekében. A harangtér nem hőszigetelt, csak akusztikai fa zsaluzattal zárt.

Gépészet, energetika

A tervezett létesítmény új templomépületként, a komfortigényt meghatározó alkalmi, átlagban hetente négyszer 1-2 órás gyülekezeti összejövetelekre, valamint eseti rendezvényekre szolgál. Az épületszerkezet a szokványosnál jobban hőszigetelve, az alacsony energiaigényű épületek jellemzőit közelítő rétegrenddel készül, ami kimagasló téli-nyári temperálást eredményez. A külső vasbeton kéreg alatti bennmaradó, belülről hőszigetelt rácsszerkezet előnye, hogy elmarad a rideg falszerkezeteknél ismert sugárzó hidegérzet, az alkalmi felfűtés beindításakor pedig nincs szükség ezek előzetes, idő- és energiaigényes kifűtésére.

A fűtési rendszer kialakítására az épület térformálása és a használat alkalmi jellege egyértelműen meghatározza a célszerű és gazdaságos megoldást. A nyári túlmelegedés, hűtési igény kizárható, téli fűtésre a magas beltér miatt konvekciós fűtés eleve gazdaságtalan, helyette javasolható egy alaptemperálást biztosító padlófűtés, valamint kiegészítő sugárzó fűtés.

Hőforrás, hőközpont elhelyezésére, kialakítására több szempontból is a meglévő, közösségi házzá átalakuló épület célszerű. Itt igény szerint megoldható a napenergiát hasznosító berendezések elhelyezése is. A közösségi ház hőigénye a jelenlegi funkcióhoz képest valószínűsíthetően emelkedik, viszont az új templommal közösen hasznosított, megújuló energiás rendszer a vélelmezhető hőszükséglet 40-50%-át fedezheti. Ebben a kialakításban a meglévő gázkazán mindenképpen rendelkezik az új templom alaptemperálásához szükséges, tehát a kiegészítő sugárzó fűtés nélkül értendő, felszabaduló kapacitással. Az épületegyüttes szellőztetését a megtérülési elv alapján ésszerű hővisszanyerővel kialakítani.

Fentiek alapján az alábbi két változat képzelhető el közös gépészeti rendszer esetén:

„A" változat: földhős hőszivattyú, az alacsony energiaigényű templom padlófűtéssel kiszolgált temperálási hőigényének megfelelő kapacitással, a fűtési csúcsigény ellátása a puffertárolóval kiegészített meglévő gázkazánról.

„B" változat: napkollektor elhelyezése a meglévő közösségi épület tetejére, valamint szezonális földhőtároló kialakítása az új templom alatt, ami a kiküszöböli a napenergia rendelkezésre állása és felhasználása közti rövid és hosszútávú eltolódást, gyakorlatilag lehetővé teszi a nyári nap melegének téli időszakra elnyúló felhasználását.

Az „A" megoldás megfelelő tervezés esetén továbbfejleszthető a „B" változatra. A közös rendszer hőigényét és üzemeltetési költségét jelentősen csökkentheti a megmaradó épületből kialakítandó közösségi ház hőszigetelése, ablakcseréje, hővisszanyerős szellőzés kialakítása.
A közösségi épület energetikai felújítása esetén teljesíthetővé válik a már hatályos, de csak 2020-tól érvényes uniós nullenergiás épületenergetikai követelmény, mert a javasolt szoláris-hőszivattyús rendszer csökkent elektromos igénye napelemekkel, viszonylag alacsony beruházással megoldható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk