Helyek/Városépítészet

Dunaújváros valódi arcai

1/32

Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.

?>
Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.
?>
Az első ötéves terv egyik legjelentősebb mozzanata a vasmű kohójának első csapolása volt 1954 augusztus 20-án. A mintegy két négyzetkilométeres területen elterülő üzem ma is több ezer embernek ad munkát.
?>
A városközponti Vasmű út házsora, a szemközti oldalon hosszan elnyúló park. A város rendezési terveinek kidolgozója, valamint számos épület tervezője a dessaui Bauhaus iskolában is tanult Weiner Tibor volt.
?>
Az elmúlt harminc év szerencsére viszonylag kevés nyomot hagyott az épületeken.
?>
A legtöbb létesítmény eredeti funkciója szerint működik ma is, az utcanevek közt is alig akad változás.
?>
A főutak sávházai mögött csendes lakónegyedek húzódnak. A képen a Petőfi Liget és a Görbe utca lakóházai.
?>
A város kelet-nyugati tengelyét jelentő Kossuth Lajos utca 260 méter hosszú sávháza közepén átjáró épült a Petőfi liget felé. A mellette lévő sarokerkély ma is jó állapotban van. Egyedi, sgrafitto díszítése Medveczky Jenő festőművész munkája.
?>
A Petőfi liget árkádjai.
?>
A Vasmű út házsora kétségtelenül a hazai szocreál építészet legjellegzetesebb alkotása.
?>
Akár beton, akár acél, a különféle erkélykorlátok díszítései mindenképp izgalmas felfedeznivalók. A képen egy Május 1. utcai erkély, a város elsőként felépült lakóházainak egyikén.
?>
A Béke Étterem és Üzletház oldalán lévő mozaiksor témái természetesen az 1950-es évek közepét idézik.
?>
A Vasvári Pál általános Iskola bejárata feletti dombormű szintén a szocialista realista stílus jegyében született.
?>
A városközpont óvodáinak és bölcsődéjének falain a jelenkor egészen más megközelítésben születő díszeit is megtaláljuk.
?>
A Széchenyi István utcában álló Dunaújvárosi SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola kőburkolatos falaival és félnyeregtetős tömegeivel modernista és regionalista stíluselemeket vegyít.
?>
A Szórád Márton úti lakóházakat összekötő üzletsor (Krizka György, 1953). Az elmúlt években az utca túloldalán jóval nagyobb üzletek is épültek.
?>
A városközpont egyik elsőként elkészült közösségi épülete, a Szrogh György által tervezett, hatvanéves Dózsa Filmszínház a közelmúltban újult meg, műemléki védettségéhez méltó módon.
?>
A Vasmű út szemközti oldalán áll a belváros másik műemléke, a rendelőintézet. Külön épületben elhelyezett előcsarnokát Ivánka András egyedülálló módon egyiptomi elemekkel díszítette.
?>
A rendelő mögötti kórház kerámiával burkolt épülete 1964-re készült el.
?>
A város keleti szélén, a Duna fölötti panoráma sétányon tucatnyi nagy méretű szobor áll, köztük talán a legismertebb Somogyi József Aratók című szoborcsoportja.
?>
A kelet-nyugati irányú utcák folytatásaként több lépcső is levezet a Dunához.
?>
A dunai kikötő emblematikus épülete az egykori parancsnokság, 1957-től Vörös Október Ruhagyár. A privatizáció után egészen 2006-ig működő üzem ma üresen áll, az elmúlt évek hasznosítási tervei közt luxusszállóvá alakítása is felmerült.
?>
Néhány kilométerrel délebbre áll a vízkiemelő mű, ami a város mellett elsősorban a vasgyár hatalmas vízigényének kiszolgálására épült.
?>
Az egykori Kerpely Antal Kohászati Technikum, ma egyetem, ahol a hagyományos mérnöki és ipari képzéseké a főszerep, de már humán jellegű szakok is indulnak. A hallgatók mintegy ötöde a fővárosból érkezik.
?>
A városháza reprezentatív épületének sorsa igen mozgalmasan alakult, a munka kezdetén még Rákosi Mátyás is bevonta magát a tervezésbe. Végül csak 1965-re készült el, nagyrészt a romló egészségű Weiner Tibor munkáját átvevő Baranyai Ferenc tervei szerint.
?>
A városházával szemközt 1961-ben épültek Baranyai Ferenc modern lakóházai.
?>
A lakosság gyors növekedése Dunaújvárosban is a nagypaneles házgyári lakóházak tömeges építéséhez vezetett. A város lakossága 1960-ra elérte a harmincezer főt, 1980-ra pedig a hatvanezret. Jelenleg 48 ezer lakója van.
?>
A város terjeszkedése 1980 után sem állt le. A vasmű, a Duna, és Dunapentele által megszabott határok miatt az új utcák csak nyugat felé indulhattak, főleg az eredeti tervekből hiányzó családi házas övezetekkel, illetve néhány kisebb társasházzal.
?>
Dunaújváros kertvárosi területei rejtik Ungár Péter elfeledett remekét, a Szilvás utcai teraszházakat. A 80-as évek végén épült lakóház ugyanazon előregyártott beton technológiával épült, mint a jól ismert, paneles lakótelepek.
?>
A domboldalon álló lakóház itthon ritkán látott, teraszos elrendezése, melynek köszönhetően valamennyi lakáshoz tágas külső privát terek tartoznak, skandináv előképeket idéz.
?>
Az első, újonnan épült templomot még nem a városban, hanem Dunapentele falu félreeső utcájában találjuk. Terveit a budapesti farkasréti és külső-kelenföldi templomokat is jegyző Szabó István készítette, 1982-85 közt épült.
?>
A város belső területén csak a rendszerváltás után kezdődhetett meg nagyméretű templom építése. A Krisztus király főtemplom 1993-tól épült Oláh M. Zoltán tervei szerint, de a felszentelésére csak 2000-ben került sor, harangjai pedig 2006 óta szólnak.
?>
Az evangélikus templom és parókia Nagy Tamás tervei nyomán épült 1996-ban.
1/32

Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.

Helyek/Városépítészet

Dunaújváros valódi arcai

2021.04.10. 11:14
1/32

Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.

Projektinfó

Földrajzi hely:
Dunaújváros

Építészek, alkotók:
Weiner Tibor

Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk