Helyek/Városépítészet

Dunaújváros valódi szocreál arcai

1/32

Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.

?>
Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.
?>
Az első ötéves terv egyik legjelentősebb mozzanata a vasmű kohójának első csapolása volt 1954 augusztus 20-án. A mintegy két négyzetkilométeres területen elterülő üzem ma is több ezer embernek ad munkát.
?>
A városközponti Vasmű út házsora, a szemközti oldalon hosszan elnyúló park. A város rendezési terveinek kidolgozója, valamint számos épület tervezője a dessaui Bauhaus iskolában is tanult Weiner Tibor volt.
?>
Az elmúlt harminc év szerencsére viszonylag kevés nyomot hagyott az épületeken.
?>
A legtöbb létesítmény eredeti funkciója szerint működik ma is, az utcanevek közt is alig akad változás.
?>
A főutak sávházai mögött csendes lakónegyedek húzódnak. A képen a Petőfi Liget és a Görbe utca lakóházai.
?>
A város kelet-nyugati tengelyét jelentő Kossuth Lajos utca 260 méter hosszú sávháza közepén átjáró épült a Petőfi liget felé. A mellette lévő sarokerkély ma is jó állapotban van. Egyedi, sgrafitto díszítése Medveczky Jenő festőművész munkája.
?>
A Petőfi liget árkádjai.
?>
A Vasmű út házsora kétségtelenül a hazai szocreál építészet legjellegzetesebb alkotása.
?>
Akár beton, akár acél, a különféle erkélykorlátok díszítései mindenképp izgalmas felfedeznivalók. A képen egy Május 1. utcai erkély, a város elsőként felépült lakóházainak egyikén.
?>
A Béke Étterem és Üzletház oldalán lévő mozaiksor témái természetesen az 1950-es évek közepét idézik.
?>
A Vasvári Pál általános Iskola bejárata feletti dombormű szintén a szocialista realista stílus jegyében született.
?>
A városközpont óvodáinak és bölcsődéjének falain a jelenkor egészen más megközelítésben születő díszeit is megtaláljuk.
?>
A Széchenyi István utcában álló Dunaújvárosi SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola kőburkolatos falaival és félnyeregtetős tömegeivel modernista és regionalista stíluselemeket vegyít.
?>
A Szórád Márton úti lakóházakat összekötő üzletsor (Krizka György, 1953). Az elmúlt években az utca túloldalán jóval nagyobb üzletek is épültek.
?>
A városközpont egyik elsőként elkészült közösségi épülete, a Szrogh György által tervezett, hatvanéves Dózsa Filmszínház a közelmúltban újult meg, műemléki védettségéhez méltó módon.
?>
A Vasmű út szemközti oldalán áll a belváros másik műemléke, a rendelőintézet. Külön épületben elhelyezett előcsarnokát Ivánka András egyedülálló módon egyiptomi elemekkel díszítette.
?>
A rendelő mögötti kórház kerámiával burkolt épülete 1964-re készült el.
?>
A város keleti szélén, a Duna fölötti panoráma sétányon tucatnyi nagy méretű szobor áll, köztük talán a legismertebb Somogyi József Aratók című szoborcsoportja.
?>
A kelet-nyugati irányú utcák folytatásaként több lépcső is levezet a Dunához.
?>
A dunai kikötő emblematikus épülete az egykori parancsnokság, 1957-től Vörös Október Ruhagyár. A privatizáció után egészen 2006-ig működő üzem ma üresen áll, az elmúlt évek hasznosítási tervei közt luxusszállóvá alakítása is felmerült.
?>
Néhány kilométerrel délebbre áll a vízkiemelő mű, ami a város mellett elsősorban a vasgyár hatalmas vízigényének kiszolgálására épült.
?>
Az egykori Kerpely Antal Kohászati Technikum, ma egyetem, ahol a hagyományos mérnöki és ipari képzéseké a főszerep, de már humán jellegű szakok is indulnak. A hallgatók mintegy ötöde a fővárosból érkezik.
?>
A városháza reprezentatív épületének sorsa igen mozgalmasan alakult, a munka kezdetén még Rákosi Mátyás is bevonta magát a tervezésbe. Végül csak 1965-re készült el, nagyrészt a romló egészségű Weiner Tibor munkáját átvevő Baranyai Ferenc tervei szerint.
?>
A városházával szemközt 1961-ben épültek Baranyai Ferenc modern lakóházai.
?>
A lakosság gyors növekedése Dunaújvárosban is a nagypaneles házgyári lakóházak tömeges építéséhez vezetett. A város lakossága 1960-ra elérte a harmincezer főt, 1980-ra pedig a hatvanezret. Jelenleg 48 ezer lakója van.
?>
A város terjeszkedése 1980 után sem állt le. A vasmű, a Duna, és Dunapentele által megszabott határok miatt az új utcák csak nyugat felé indulhattak, főleg az eredeti tervekből hiányzó családi házas övezetekkel, illetve néhány kisebb társasházzal.
?>
Dunaújváros kertvárosi területei rejtik Ungár Péter elfeledett remekét, a Szilvás utcai teraszházakat. A 80-as évek végén épült lakóház ugyanazon előregyártott beton technológiával épült, mint a jól ismert, paneles lakótelepek.
?>
A domboldalon álló lakóház itthon ritkán látott, teraszos elrendezése, melynek köszönhetően valamennyi lakáshoz tágas külső privát terek tartoznak, skandináv előképeket idéz.
?>
Az első, újonnan épült templomot még nem a városban, hanem Dunapentele falu félreeső utcájában találjuk. Terveit a budapesti farkasréti és külső-kelenföldi templomokat is jegyző Szabó István készítette, 1982-85 közt épült.
?>
A város belső területén csak a rendszerváltás után kezdődhetett meg nagyméretű templom építése. A Krisztus király főtemplom 1993-tól épült Oláh M. Zoltán tervei szerint, de a felszentelésére csak 2000-ben került sor, harangjai pedig 2006 óta szólnak.
?>
Az evangélikus templom és parókia Nagy Tamás tervei nyomán épült 1996-ban.
1/32

Az eredetileg Mohácsra tervezett óriási vasmű az ellenségessé váló Jugoszlávia közelsége miatt került az ország középső részére, ahol a vasút és a Duna egyaránt elérhető volt. A képen középen a római városrész, lent és jobbra Dunapentele házai láthatók.