Egy alternatív javaslat a Petőfi híd felújítására

Franklin D. Roosevelt szerint „…a hídépítés története a civilizáció története is. Rajta keresztül jól érzékelhetjük az emberiség fejlődésének egy fontos részét." A hidak közlekedési műtárgyak, de egy fenntartható és élhető világban lehet-e ennél több szerepük? Puskás Levente diplomamunkájában a Petőfi hidat tervezi át egy olyan meglévő városi tereket összekötő köztérré, mely rendezi a szerkezet jelenlegi problémáit és kulturális, bérleményi funkciókkal tartja fenn önmagát.

Helyszínválasztás
A Petőfi híd, a nagykörúton, a tágabb értelemben vett belváros határán található, mentes a műemléki védettségek és a népi ragaszkodástól. Felső hídpályája és alsó tartószerkezete önmagában belakható tereket alkot, valamint a környező területek prognosztizálható felújításait kötheti össze egy új köztérként.

Tervezése Álgyay Hubert Pál nevéhez fűződik, 1933-37 között építették, ekkor a pesti és budai körút déli szakaszainak gyalogos- villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. A budai hídfő északi oldalán állt a Császári és Királyi Haditengerészet emlékműve a fiumei világítótorony másával, amely a főváros ostrománál a híddal együtt megsemmisült.1950-52 között építették újjá, már konzolokkal kiszélesítve és ekkor kapta Petőfi Sándor magyar költő nevét.

Jelenleg egy alapos felújítást igényel, mivel az utóbbi időben nem jutott elegendő pénz a karbantartására és a felújítási sorban a Lánchíd történelmi előjogon megelőzte. Szerkezete 1980-ban volt utoljára felület kezelve, ekkor 15-20 évre minősített bevonatot kapott, ezek alapján teljes felülvizsgálata és újragondolása szükséges.

Geometriai adottságok

Műszaki paraméterek^1:

Medernyílás méretek: 112+154+112m

Hídhossz: 514m

Híd hossza a Duna fölött: 374m

Hídszélesség: 25,6m

Főtartók tengelytávolsága: 6,4 – 6,8 – 6,4m; +3m konzol

Tartómagasság (m): 3,0-(4,6) - 8,6(10,2)

Híd felszerkezet anyaga: szegecselt acél tartók; vasbeton pályalemez

Nyílások statikai rendszere: Gerenda (lemez, rácsos gerenda főtartó)

Határoló közterek
A Goldmann téren megjelenik a Duna menti új villamos, ami beköti az lnfoparkot és az újonnan épített Budapartot a város vérkeringésébe. A menza lebontásával az előtte lévő tér elveszíti forgalomelosztó szerepét. Így átalakulnak a régi csatlakozási pontok a kampuszok és közlekedési eszközök között, ezek rendezése során a tér átalakításával beköthető a petőfi híd a rendszerbe.

A Boráros téren a közlekedés nagymértékű változása a megújulás indikátora, a hév föld alá vezetése és a buszforduló átalakítása alapjában változtatja meg a jelenlegi tér kapcsolatait. A Pesti alsó-rakpart lezárása vagy nagymértékű forgalomcsökkentése eredményeképpen leszűkülhet a Közraktár utca, ezzel a Boráros tér megnyílhat a Duna felé, összekapcsolódhat a Nehru parkkal és a Gizella sétánnyal, egy nagyobb zöld sávot alkotva.

Tervezés

Funkcionális igények
A környező kerületek számos oktatási intézmény, galéria és egyéb kulturális szervezet révén adott egy a közéletet támogató fiatalos funkcionális környezet, mely mindkét oldalról integrálható a hídra, ahol az így megjelenő új funkciók bérleti díja hozzájárul a híd fenntartásához. Ehhez biztosítani kell a hídszerkezet megfelelő védelmét, az új és régi elemek elválasztását, az akadálymentes – átlátható közlekedést, mely feloldja a jelenlegi konfliktusokat is.

Szempontok
A hidat, mint talált teret értelmező építészeti viselkedés tekintettel van az eredeti műtárgy értékeire, így az oldalsó kontúrt nem töri meg, a meglévő szerkezeti rasztert osztja fel ember méretű terekre és vonalakra.

Kiemelt tervezési szempont volt a lehetőség teremtés, hogy ne csak egy féleképpen használhassunk egy hidat, többféle végigjárása legyen, különböző terek és funkciók tarkítsák. Hasonló funkcionalitású hidak elemzése során megállapítható, hogy egy ilyen jellegű hosszú tér beépítésénél két archetípus definiálható: közel homogén és nagyobb-pontszerű terek és összekötőelemek láncolata. Esetünkben a második, a pontszerű beépítés előnyösebb, mivel a hídfőknél és a pilonok környékén, a geometria és a tektonika által kijelölt területeken nagyobb funkciókra, történésekre nyílik lehetőség, közötte pedig kisebb elemek megjelenésével egy fejleszthető – időben szakaszolható rendszer tud kialakulni.

A híd mint köztér
A hidak városi szerepe az összekötés, hogy beindítsa a két oldal közötti állandó interakciót és a városrészek közös fejlődését. Geometriájuk vékony, ezáltal sűrűsödést – lassulást generálnak, ezt nem problémaként, hanem lehetőségként nézve, kialakítható egy új funkció, a találkozás. A hídra nem épületként, hanem különböző funkciók hálózataként tekintve kialakítható egy működőképes, átlátható és változatos beépítés. Ehhez a közterületek használati módjai szolgálnak alapul, melyek:

- haladás, célzottan utazunk egyik pontból a másikba.

- tranzit: átszállás, irány vagy eszközváltás, szolgáltatás igénybevétele.

- megállás: rekreációs célzatú pihenés, időtöltés.

Struktúra
Ezeket kombinálva a pontszerű beépítés szabályaival, a funkcionális igényekkel és a geometriai adottságokkal felosztható a műtárgy különböző nyitott és zárt terekre:

KORZÓ: Középső tengelyben kialakított nyitott és beépítetlen folyosó mely a haladást szolgálja, konszolidálja a híd vertikális változásait, új vonalként jelenik meg a homlokzaton, összeköti a híd funkcióit,

PART: A híd geometriáját követve, domborzatként bejáró alternatív útvonal, célja a lehetőségteremtés, funkciója sétálható rekreációs tér. Kialakításuk egy lépcső és egy folyópart együttese, tagolásuk szigetes.

BOX: A hídszerkezet rasztereibe ülnek bele, megfelelő hőkomfortot és védettséget nyújtanak. Bérleményi területként kiadhatóak, kisebb kiszolgáló és háttérfunkciók befogadására alkalmasak. Acél vázra épített falpanelek határolják, melyek gyorsan építhetőek és belül személyre szabhatók.

PILON: Támaszok körüli nagyobb tömeg, dobozok összekötésével két irányban fejlődő térsorként jön létre. Alakjuk a tartószerkezethez és az erőjátékokhoz igazodik. Funkciójuk kulturális- és rendezvénytér. Partokkal összekapcsolhatóak így külső – belső téregyüttest alkothatnak.

Részletképzések
A híd megnyitásakor korabeli újságok alapján a szerkezet színe „kobalt-kék" volt, így az új elemek ezt a színt idézik vissza, továbbá így minden belvárosi, hidunknak egyedi színe lenne.

A dobozok kialakításánál kiemelkedő technológiai szempont a különleges körülményeknek való megfelelés. A paneles építési mód kulcskérdése a csatlakozási pontok megfelelő kialakítása, ahol a találkozási vonalában a külső oldalon EPDM szalag ragasztás látszik, mely illeszkedik a „talált hely" morfológiához.

A padlóburkolat táblás kialakításában a pontszerűen kihagyott a tömör burkolatot rács helyettesíti, ami lelátást enged a Dunára. A belső terek falburkolatai gyorsan cserélhető festett fa építőlemez. Így a kialakított felület teret ad az

Kulcsár Dávid

¹ hidadatok.hu

Szerk.: Pleskovics Viola