Épületek/Örökség

Egy szarkofág maradt csak a legendás városból

1/3

fotó: Kovács Olivér

?>
fotó: Kovács Olivér
?>
fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

fotó: Kovács Olivér

Egy szarkofág maradt csak a legendás városból
Épületek/Örökség

Egy szarkofág maradt csak a legendás városból

2011.10.26. 11:58

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Románia, Csanád

A határhoz közeli romániai Csanádon szinte semmi nem emlékeztet a hajdan itt állt város ezer éves múltjára. Egy kőkoporsó és majd százötven éves leírások idézik meg a püspöki székhelyet.

Csanád (románul Cenad) ma meglehetősen álmos hangulatú település a Maros bal partján, komoly átmenő forgalommal a határ közelsége miatt. 19. századinál régebbi emléket átutazva nem lát az ember, holott az egykor itt álló püspöki székhely a 11. század első felében már komoly szerepet kapott a magyar államiság kiépítésében. Hogy a majd egy évezredes történelemnek kézzel fogható nyomára bukkanjunk, a Szent Gellért tiszteletére szentelt, 1868-1870 között épült katolikus templomba kell bejutni. Itt található az oltár részeként az a kőszarkofág, amelyet Szent Gellért püspök temetkezési kellékeként tartanak számon, s amely csak a 19. század második felében, éppen az új templom építése során került elő.

 

fotó: Kovács Olivér
1/3
fotó: Kovács Olivér

 

 

„A szarkofág arányai alapján elképzelhető, hogy nem csupán Gellért püspökhöz köthető, de eredetileg annál is sokkal régebbi, az sem zárható ki, hogy a római korból származik. Erdélyből a Maroson könnyen ideszállíthattak egy ilyet, amit aztán átfaragtak, hogy méltó módon elhelyezhessék benne Gellért földi maradványait" - jelentette ki portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeumának, a Visegrádi Mátyás Király Múzeumnak az igazgatója. „Bár eddig még nem került sor a magyar kora középkor előkelő temetkezéseinek együttes beható vizsgálatára és összehasonlítására, megkockáztatható, hogy a 11. században divat volt a római korból származó szarkofágok átfaragása és felhasználása. A székesfehérvári, Szent Istvánhoz kötődő kőkoporsó csak a legismertebb példa, de római kori szarkofágból készült Pulában a katedrális ereklyetartó-oltára is, amelyben Salamon király feltételezett csontjai nyugszanak. A csanádi szarkofág egyszerű keresztjei stílusuk alapján készülhettek egy 11. századi szarkofágfelújítás során."

A korábbi csanádi templomok és a szarkofág történetét Dávid Katalin művészettörténész foglalta össze egy, a Művészettörténeti Füzetekben több évtizede megjelent tanulmányában. A tanulmány elkészítésekor az írott forrásokon kívül csupán Henszlmann Imre leírásaira támaszkodhatott, amelyeket a 19. századi műemlékvédő-művészettörténész az új templom 1868-1870 közötti építése előtt és közben vetett papírra. Klasszikus értelemben vett, tudományos igényű feltárás ugyanis még nem folyt a hajdani püspöki székhely területén.

 

fotó: Kovács Olivér
2/3
fotó: Kovács Olivér

 

 

Henszlmann megfigyelései így szinte az egyetlen régészeti nyomot jelentik a település középkori múltjával kapcsolatban. A művészettörténész a korábbi templom elbontása során és a jelenlegi templom építése előtt nagyjából a mai szentélynél keletelt, vagyis a jelenlegi épülethez képest derékszögben álló templom maradványait azonosította, amely román stílusban épült és a későbbiekben gótikus stílusban bővítettek és építettek át.

Dávid Katalin szerint ez volt Csanád első, még a 10. század legvégén, a püspökség megszervezése előtt épült, ortodox temploma, hiszen az akkor még Marosvárnak nevezett Csanád ura, Ajtony a bizánci rítusú kereszténységet követte. A művészettörténész szerint így a mai templom szentélye az első, Keresztelő Szent János templom szentélyének helyén van, amelynek a helyére a 13. század első felében építették a Szent Üdvözítő társaskáptalan egyházat.

A mai templom építésekor, attól nyugatra bukkantak a szarkofágra, ahol ekkor még romos középkori falak voltak láthatók.

A szarkofág és Csanád történetének folytatása még több képpel a műemlékem.hu magazinban


Szöveg és fotó: Kovács Olivér

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk