| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Egy új komplexitás felé

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Egy új komplexitás felé
Nézőpontok/Kritika

Egy új komplexitás felé

2008.02.08. 11:13

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Csaba Ders

Vélemények:
2

"Az építészet nem csak a fizikai környezetre vonatkozó víziók, ötletek tárháza, hanem értékválasztások terepe. Egy, a fizikai környezeten jóval túlmutató, komplex környezetet teremtő vagy éppen romboló eszköz, egy komplex közösségi létnek a lenyomata, kifejezője és egyben létrehozója. Egyszerre eredmény és eszköz, hardver és szoftver."Csaba Ders (PTE-PMMF) írása

Manifesztum1

Az építészeti világképünk fejlődésének egy fontos állomása volt talán, amikor megsejtettük az építészeti modern kialakulásának a lényegét. Annak a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális stb. átalakulásnak, vagyis inkább az ezeket indukáló személetváltozásnak a súlyát, ami végül is drámai módon átformálta a pre modern építészeti világképét. Ez az a nézőpont-eltolódás ugyanis, ami új perspektívába helyezte az építészeti objektumot és újrafogalmazásra késztette az építészet szerepét, ami tulajdonképpen életre hívta azt a jelenséghalmazt, amit ma az építészetben a modernnek nevezünk.

A mai kor is számos hasonló kihívás elé állítja az építészeti világképünket. Számtalan új intellektuális eszköz és folyamat teremt mindig újabb szellemi és fizikai közeget az építészeti gondolkodás és az építészeti tevékenység számára. A társadalomtudományban például az „információs társadalom" modellje, a technológiai környezetünkben az életterünket behálózó interaktív digitális eszközök, de talán a legmarkánsabb hatást a mai magyar építészetre mégis a keleti blokk felbomlásával elindult többdimenziós átalakulási folyamatok gyakorolták. A rendszerhez rendelt új szabadsági fokoknak köszönhetően mozgásba lendült politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális stb alrendszerek újrakoreografálták, újrakoreografálják mind a mai napig, az építés folyamatát és az építész szerepét, lépéskényszerbe hozva ezzel az építésztársadalmat.

Eltelt 18 év a rendszerváltozás óta, mégis úgy tűnik, a magyar építészet ezzel a „lépéssel" még mindig adósa a korának. A mai napig nem tud e kor kihívásainak megfelelő szakmai világképet megfogalmazni és – részben ennek köszönhetően – nem tudja érvényesíteni a szakmai szempontjait az építészetet érintő döntéshozási mechanizmusokban sem.

Ez nem egy stiláris kérdés és nem is „egyemberes" feladat. Nem egy-egy építész vagy egy-egy haladó épület feladata, hanem egy hosszú folyamat - az építésztársadalom közös ügye! Olyan dilemma, aminek a megértéséhez és feloldásához csak az építészet közegének az alaposabb megismerésével és az építészeti világképünk újrafogalmazásával juthatunk közelebb. Ez az a kontextus ugyanis, amiben ha akarjuk ha nem, a kor építészete értelmezhető / értelmezendő! Aminek a megértése nélkül az építészet a közegét formáló dinamikának kiszolgáltatva magatehetetlenül sodródik, ami nélkül képtelenek vagyunk sikeresen újrafogalmazni az építészet szerepét és identitását, képtelenek vagyunk újrapozícionálni az építészetet ebben a drámai ütemben változó világban, régióban.

Az építészet nem csak a fizikai környezetre vonatkozó víziók, ötletek tárháza, hanem értékválasztások terepe. Egy, a fizikai környezeten jóval túlmutató, komplex környezetet teremtő vagy éppen romboló eszköz, egy komplex közösségi létnek a lenyomata, kifejezője és egyben létrehozója. Egyszerre eredmény és eszköz, hardver és szoftver.

Ezért ha meg akarjuk ismerni a működését ki kell lépnünk az építészet klasszikus léptékéből és a szorosan vett tárgyköréből. Nyitni kell az építészet közegét meghatározó „világok" és társtudományok felé. Az építészet kontextusának a léptékéhez és komplexitásához igazodva a fizikai, társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, technológiai stb. környezet alakításának és az építés folyamatának a teljes spektrumáról kell gondolkodnunk. Ehhez olyan műhelyekre, fórumokra, diskurzusokra és ezek összehangolt működésére van szükség, amelyek az építészet és az építészet közegét meghatározó világok diszciplínái között dialógusokat, együttgondolkodást provokálnak potenciális kapcsolódási pontok és együttműködés lehetőségét kutatva. Olyan alkalmakra van szükség, ahol az építészet ezen „társ világok" közegében tesztelheti, csiszolhatja, aktualizálhatja saját világképének a működését. Olyan mediált konfliktusokra van szükség, amik felfedhetik a mai építészeti világképünk működési hibáit, aminek a tapasztalataiból kirajzolódhat egy kutatási program és egy új építészet.

Ennek a folyamatnak a végén az új építészeti világkép (ideális esetben) egy új építészeti térkoncepcióban manifesztálódik. Egy olyan intellektuális eszközben amely képes összegezni és mobilizálni a társ diszciplínák ismereteit. Ami képes egy egységes térképzetben megragadni ezt a jóval életszerűbb komplexitást, képes integrálni és mediálni ezeket a „világokat", képes egy világos cél érdekében mobilizálni a közegben rejlő dinamikát.

Rajtunk múlik, hogy felnőve saját korunkhoz mi is „nagygeneráció" lehetünk-e, vagy megfutamodva a kihívás elől egy csalódott, meghasonlott építésztársadalom!

Csaba Ders

1 A manifesztum szó az értelmező kéziszótár szerint:
Kiáltvány, közös nyilatkozat. Többnyire manifesztumokban hirdették meg elveiket az AVANTGARDE művészeti irányzatai (futuristák, szürrealisták stb.) A latin manifestus (´kézzel fogható´) származéka, első tagja révén a rokonai a manufaktúra MANUÁL, MANIPULÁL és oldalágon MANŐVER. - Választékos, de nélkülözhető szavak.

Az én értelmezésemben a kiáltvány mindig a „jelenkor" jelenségeire vonatkozik. A célja azonban nem határozott válaszokat adni, hanem egy fejlődési, tudatosulási folyamat adott fázisában néven nevezni, kézzelfoghatóvá tenni dolgokat. Nem egy kész megoldást nyújtani, csak egy jó szellemi referenciapontot elhelyezni ami orientálhat egy addig bizonytalan fejlődési folyamatot.

Mondatai ezért ugyan kijelentő és felszólító módban íródnak, de a tartalma mégsem lezárt. Minden mondat végén ugyan írásjel van, de ezek mégsem befejezett mondatok. Ezért ugyan a manifesztum megfogalmazója általában egy konkrét személy, a manifesztum azonban mégsem egy egyszemélyes műfaj, hiszen erősen épít az adott „jelenkor" szellemi aktivitására és eredményeire.

Vélemények (2)
Csaba Ders
2008.02.12.
12:37

Kedves Mócsi Gábor,

Köszönöm a hozzászólását, az igazat megvallva nagyon örülök minden véleménynek, mert úgy gondolom a manifesztum elérte a célját, ha az embereket gondolkodásra, ne adj isten írásra készteti. Ezért mindenkit Mócsi úr példájára bíztatok és ígérem erőm és időm függvényében, szívesen válaszolok mindenkinek.

 

Nehéz helyzetben vagyok, mert Magyarországon nincs valamire való építészet elméleti oktatatás, ezért nincsenek meg a hagyományai, feltételei, fogalmai sem ilyen jellegű diskurzusok kialakulásának.

Fogalmakat kérdez tőlem magyarázatra várva, attól tartok azonban ennek az igényének sajnos nem felelhetek meg. Bármennyire is szeretném pontosítani, „helyes” tartalommal feltölteni ezeket a fogalmakat mégsem tehetem meg ezt én egyedül. Nem a butaságom vagy a lustaságom folytán, hanem a fogalmak természetéből fakadóan. Wittgenstein foglalkozott a fogalomalkotás folyamatnak a megértésével és röviden arra jutott, hogy ez egy dinamikus egyensúlyban lévő közmegegyezés eredményeképpen jön létre. Vagyis közös dolgunk!

Gyakran mosolyogtam magamban, a budapesti felhőkarcolók körüli polémiákat olvasva, amikor egy-egy véleményvezér, az „urban design”-ból magyarított „városépítészet” fogalmát bevezetve, ennek vélt vagy valós szempontjaira hivatkozott. Attól tartok, mindegyikük zavarba jönne, ha megkérdezném, mit jelent a „városépítészet” szó és mit értsünk városépítészeti terven, ami alapján a felhőkarcoló kérdésben dönteni lehetne?

Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy én tudom a tutit! Hiszen a fenti kérdés jogos ugyan de hibás is. Hiszen a „városépítészet” szó tartalma nem egzakt, hanem egy tágabb logikai konstrukció része, és közmegegyezésen alapul.

Ezért nem esnék abba a csapdába, hogy vindikáljam magamnak a jogot és a társadalom számára meghatározzam az Ön által megnevezett fogalmak tartalmát, értelmét. De mégsem futamodok meg a kérdése elől, hiszen a manifesztum nem csak egy helyzetértékelés és egy program, hanem igazából egy logikai séma, egy logikai környezet, amiben ezek az új építészeti fogalmak értelmet nyerhetnek.

 

A „külföld” megjegyzését illetően

A biztonság kedvéért újra végignéztem a szöveget, de ha jól láttam a külföld szót nem említettem és nem is utalok rá. A manifesztumban igazából nem arról beszélek, hogy a külföld miért jó (vagy rossz), hanem arról, hogy mi hogyan tudunk jobbak lenni, mint amilyenek vagyunk. Szembenézni egy problémával azt jelenti aktívan törődni vele, vagyis tulajdonképpen a legmagasabb szintű szeret.

Ezzel együtt, úgy gondolom helytelen elzárkózni a tanulás lehetősége elől, és nem figyelni arra, hogy mi történik a világ nagy elméleti műhelyeiben. Nem hiszem, hogy a magyar építészet számára káros tanulni másoktól, és azt sem hiszem, hogy ez azt jelentené, hogy mi kritikátlanul egy ugyanolyan világot szeretnénk megvalósítani itt Magyarországon.

az "új építészeti térkompozíció"-t illetően

egy pillanatra azt hittem rosszul írtam a szövegben de attól tartok itt félreértésről van szó, mert én „új építészeti térkoncepció”-t említek

További kérdésire azt hiszem csak a manifesztum sorainak megismétlésével válaszolhatnék

Üdvözlettel,

Csaba Ders

Mócsi Gábor
2008.02.11.
11:22

Tisztelt Csaba Ders!

Kissé rezignáltan olvastam "Manifesztum"-át. Hosszabb lélegzetű választ is megérne az írása, de előszőr néhány kérdést szeretnék feltenni. Nem világos, miről is beszél pontosan? Kiálltványok forradalmi helyzetben születnek, születtek. Most mi indukálja ezt a felvetést? Mi a kiinduló helyzet? Ez nincs tisztázva úgy érzem. Egyébként "külföldön" (nyilván itt a "fejlett Nyugat"-ra gondol) minden ok? Ott már megfogalmazták a "kor kihívásainak megfelelő szakmai világképet"? Mi pedig kullogunk a "fejlett világ" mögött elvesztegetve a rendszerváltás óta eltelt 18 évet? Egyáltalán mit értünk "szakmai világkép"-en?

Az "új építészeti térkompozíció"-n pontosan mit ért? Mert így a megfogalmazás számomra érthetetlen. Nem tudok mi kezdeni -többek között - a "mobilizált társ diszciplinák ismeretei" vagy a "közegben rejlő dinamika" kifejezésekkel sem.

Az én értelemezésemben (és lehet hogy nem ez az írói szándék) a következő dolog rajzolódik ki:

Nyilván láthatunk nekünk nem tetsző gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ezek lenyomata lehet a kor építészete is. De hogy ha ebből az jön majd ki, hogy a "kor kihívásai" pl. az elektronika-informatika, génsebészet, űrkutatás és még kitudja milyen modern tudomány építészeti vetületeivel kívánjuk "megkínálni" a Tisztelt Megrendelőt, akkor abból nem csak ők, de én sem kérek. A példa nyilván túlzó, de remélem szemléletes.

üdvözlettel

Mócsi Gábor

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.