Egy új remény – Bázis a Marson
A Mars bolygót már régóta kutatják, megfigyelik, különböző missziókat hajtanak végre, hogy megismerjék kívülről-belülről, milyen titkai is vannak az égitestnek. A Mars a Naptól számított negyedik bolygónk. Mivel a Föld a sorrendben a harmadik, ezért elég közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy könnyen lehessen tanulmányozni egy távcsővel, ezért is vizsgálják ilyen bőszen a bolygót. Frond Zita Dalma építőművész szakos hallgató MA diplomamunákja egy Marson lévő bázis tervezetéről.
A kutatások alapján a Mars nagyon hasonló a Földhöz. Forgástengelyük a dőlésszöge szinte megegyezik. Ugyanúgy vannak rajta évszakok, mint nálunk, viszont egy marsi év körülbelül kétszer akkora, mint egy földi, továbbá az évszakok sokkal szélsőségesebbek a vörös bolygón. Itt is megfigyelhetők a jéggel borított sarkkörök, vulkanikus hegységek és mélyebben fekvő völgyek.
De vajon lehet-e élni a Marson? Létezhet-e az ember oxigén nélkül? Találtak-e vizet a Marson? Lehet-e növényeket termeszteni? És általánosságban, lehet-e a Föld képére formálni a Marsot?
Ezeket a kérdésköröket járom körbe és keresek lehetséges válaszokat, hogy az általam elgondolt bázis jól tudjon működni. A célom nem az, hogy a földi életet teljesen elhagyjam, hanem egy új reményt szeretnék felvázolni, mint második opció. Ahogy Stephen L. Petranek fogalmazott, engem is az vezérel, hogy ne csak „egybolygós" faj legyünk, hanem akár „több bolygós" is.
A bázisomban olyan anyagokat és technológiákat szeretnék alkalmazni, amelyekhez már van elég tudásanyagunk. Itt gondolok azokra a 3D nyomtatásos technikákra, melyekkel már a Földön foglalkoztak – például ilyen módszerekkel nyomtattak már lakható házakat is –, illetve olyan növénytermesztési módszerekre, melyek segítségével gyorsan és könnyedén lehet termőföld nélkül egészséges növényeket termeszteni.
A Marson nagyon sok szempontot figyelembe kell venni, ha a megfelelő helyszínt akarjuk kiválasztani, többek között azt, hogy milyen anyagokból szeretnénk építkezni. Az én esetemben fontos volt az átlaghőmérséklet, a benapozás, a megfelelő információmennyiség a területről, a talaj mozgathatósága, de a legfontosabb, hogy van-e víz a területen. Továbbá szerettem volna olyan területre telepíteni a bázisomat, ahol nem csak sík terepet lehet látni, hanem van egy kis domborzati játék is. Hogyha már úgyis egy poros és homokos területen vagyunk, ne tűnjön sivatagosnak, hanem hegyek és dombok tagolják a látványt, kicsit „otthonosabbá téve" az kutatók kilátását.
Ezek alapján a megfelelő helyszínnek a bolygó keleti oldalán található Ismenius Lacus egyik részét találom. Ha alaposabban szemügyre vesszük a térképet, akkor kirajzolódik a választott terület, a Deuteronilus Mansea. (1. ábra) A területet a Mars Reconnaissance Orbiter SHARAD kutatásai alapján térképezték, gleccserszerű, jeges területek találhatók itt. A mérések nagyjából egy kilométeren belül jelezték a felszín alatti jég meglétét. Szerencsére a jég a dombok és meredekebb sziklák lábánál koncentrálódik. (2. ábra)
Tervezésemnél a helyszín mellett az anyagválasztás is fontos szerepet játszik, mivel nem mindegy, hogy mivel építkezünk odakint. Fontos fegyelembe venni azt is, hogy egy kilövéssel mennyi eszközt és nyersanyagot tudunk kijuttatni a Marsra az emberek mellett. Ezért igyekeztem helyben található anyagokkal dolgozni, mint a jég, melyből víz lesz, és kompozitként újranyomtatható, illetve a Mars felszínén található föld vagy regolit réteg, mellyel kellő védelmet lehet nyújtani a kívülről érkező erők ellen. Ilyenek a napsugárzás, a kozmikus sugárzás, illetve a napkitörések, továbbá figyelembe kell venni a szél- és porviharokat, illetve az esteleges meteorbecsapódásokat, a nyomáskülönbségeket, és a hideget.
Célom az, hogy a megfelelő funkciók kiválasztásával és azok elrendezésével olyan esztétikus és használható épületet tudjak tervezni, amely elég a kinti élet elindításához. A funkciók a következők: orvosi szoba, edzőterem, privát alvásra szolgáló terek, tisztálkodási- és mosdóhasználati lehetőség, laboratórium, aeropóniás növénytermesztésre alkalmas hely, műhely, közösségi tér, étkező/konyha, illetve gépészet.
Mivel az épületemnél fontos az, hogy sorolható legyen a későbbiekben, ezért az elrendezése centrális jellegű lenne. Ez fontos szerepet játszik a benapozásban is, mivel a nyomtatott jeget arra szeretném felhasználni, hogy megfelelő mennyiségű természetes fényt tudjak bejuttatni a belső térbe. Ezzel nyitnék „ablakot" a külvilágra. A többi részre vastag földréteg lenne nyomtatva, hogy védelmet biztosítson.
A bázist maximum hat főre szabtam, akik viszonylag kényelmesen el tudnának férni a területen. A honvágy enyhítésének kulcsa a nagy közösségi tér kialakítása, amely középen helyezkedne el egy jégkupola alatt. Ebből a térből nyílnának a különböző funkciók, illetve a külső és a belső teret összekötő nyomáskiegyenlítő átjáró, ahonnan akár bővíteni is lehet majd az épületet.
Az épület szinte minden eleme 3D nyomtatott lenne, kivéve a nagyobb tartószerkezetek, a belső szobák és légzsilipek, mivel ezeket majd a helyszínen kell kibontani és összeállítani. Erre a szerkezetre kerülne fel a kompozit nyomtatott jég, illetve kompozit nyomtatott föld és az egyéb alkatrészek: bútorok, eszközök, elemek.
Frond Zita Dalma
szerk.: Schell Réka