A főváros új temetője már a 19. század közepén különleges státuszt kapott, és eredeti funkcióját az 1886 tavaszán megnyitott kőbányai Új Köztemető vette át. Bár az 1950-es évek elején kis híján felszámolták egy tervezett lakótelep érdekében, ma már teljes, 96 hektáros területe védett nemzeti emlékhely.
Bár a temető főként évszázados építészetéről ismert, ma is épülnek különböző új emlékhelyek. A szovjet katonai parcellán a 2010-es évek eleje óta áll a Mihály arkangyal kápolna. Orosz tervek szerint épült, az alapozást leszámítva teljes egészben kő falakkal, a hagyományos ortodox keresztény templomépítészet jegyeivel.
A pesti nagypolgárok számára 1908-ra épült meg a temető két nagy, szimmetrikusan elhelyezett árkádsora, neoklasszicista stílusban, Gerle Lajos tervei alapján, akit halála után szintén itt temettek el.
Az árkádépületek hátsó oldalán sorakozó síremlékek. A két, egyenként 85 méter széles épület összesen mintegy 200 sírhelyet és 300 csontfülkét tartalmaz.
Az árkádsor szomszédságában áll a borkereskedéséről ismert Maloschik Antal sírhelye, aki még idős kora elején megrendelte a szecessziós mauzóleum terveit Wachtel Elemér építésztől.
Az épület 1917-re készült el, és a Maloschik-család hagyományos temetkezési helye volt az 1950-es évekig. A rendszerváltás idejére állapota nagyban leromlott, majd a család kezdeményezésére több ütemben helyreállították.
Jókai Mór végleges síremléke halála után 24 évvel, 1928-ra készült el, Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd tervei alapján. Az író végakaratának megfelelően közvetlenül a sírja fölött nincs sírkő.
Deák Ferenc nyugvóhelye a temető egyik korai nagy mauzóleuma, 1882-re készült el. Tervezője a 42 résztvevős tervpályázaton kiválasztott, fiatal Gerster Kálmán, akinek egyik későbbi fő műve a városligeti Széchenyi-fürdő épülete lett.
A nagy emlékhelyek mellett a temetőben természetesen több száz hagyományos síremlék is áll, köztük tucatnyi különleges alkotással. Ráth György jogász emlékművét a 20. század elejének egyik legismertebb épületszobrásza, Maróti Géza készítette.
A nagyobb síremlékek és családi temetkezési helyek közül megannyi állapota elhanyagolt, folyamatos munkát adva a temető fenntartójának is.
A sírkert nyugati oldalán áll az egyik legnagyobb alapterületű emlékhely, a munkásmozgalmi pantheon, 1958-as építéséhez néhány korábbi parcella megszüntetésére is szükség volt. A kizárólag urnasírokat tartalmazó emlékmű építésze a sokoldalú Körner József volt, akinek munkásságát korábbi képgalériánkban foglaltuk össze.
Az 1960-as évek rendkívül gazdaságos térlefedése, a vasbeton héjkupola is helyet kapott a temetőben, Károlyi Mihály síremléke felett. Tervezője, Skoda Lajos, a KÖZTI akkori igazgatója volt.
A sírkert, és egyben Magyarország legnagyobb síremléke az 1909-re elkészült Kossuth-mauzóleum.
Gerster Kálmán építész és Strobl Alajos szobrászművész közös alkotása 1902-ben nyerte el a síremlékre kiírt tervpályázatot, a helyszín pedig a Kossuth család több tagjának is nyughelye lett. A különleges építmény felső szintje kívül szabadon bejátható.
A mauzóleumot őrző párducok szobrait az állatkertben élő példányok tanulmányozása nyomán formálta Strobl Alajos, akinek olyan közismert korabeli szobrokat köszönhet a város, mint például a Halászbástya előtti Szent István király lovasszobor.
Az épület tetején, egy oroszlán mögött álló géniusz bronz szobra, valamint az emlékmű többi, jellemzően ősagyar mondavilágból kiemelt állatának ábrázolása mind a korabeli nemzeti büszkeség fontos kifejezőeszköze volt. A korban Ferenc József uralkodó nem engedélyezett állami szertartást, de a temetésen, majd az avatáson így is nagy tömegek gyűltek össze.
A salgótarjáni úti kerítés sarkában áll a temető egyik leggazdagabb díszítésű síremléke, a Ganz-mauzóleum. Az 1867-ben elhunyt ipari vezető és feltaláló számára Ybl Miklós tervezett neoreneszánsz emlékhelyet, ami 1869-re készült el.
Munkásmozgalmi pantheon ősz végi nappali fényben, ahogy a temető látogatói ismerhetik. A sírkert novemberben 07:30-tól egészen 17óráig tart nyitva, a jobb megismerését pedig a fenntartó rendszeres vezetett, tematikus sétái, sőt kerékpártúrái is segítik.
