Közélet, hírek

Éles hangok és új irányok az építészeti írásban - átadták az Utóirat 100. díjait

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Éles hangok és új irányok az építészeti írásban - átadták az Utóirat 100. díjait
Közélet, hírek

Éles hangok és új irányok az építészeti írásban - átadták az Utóirat 100. díjait

2018.12.04. 15:53

A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában adták át a Régi-új Magyar Építőművészet folyóirat elméleti melléklete, az Utóirat 100. lapszámához kapcsolódó építészetelméleti és -kritikai pályázat díjait.

A Magyar Építőművészet folyóirat mellékletét, az Utóiratot 2001-ben alapították azzal a céllal, hogy az építészetelméleti írásoknak, a társművészeteknek és társtudományoknak kiemelt hely jusson az építészeti sajtóban. Már az alapítást követő első évben, 2002-ben kiírtak egy kritikaírási pályázatot, amelyre azóta – eddig – sajnos nem volt példa – Mondta el a díjátadó megnyitásaként Götz Eszter, a Régi-új Magyar Építőművészet szerkesztője.

Krizsán András, a MÉSZ elnöke, így az esemény házigazdája köszöntőjében hangsúlyozta: zavarba ejtő, hogy egy aktív építész szólal fel a kritikusok előtt, hiszen ez jellemzően fordítva működik. Az építészek – vélekedett – nagyra értékelik a kritikusok munkáját, mert munkájuk új értelmezést, látásmódot nyer általuk. A kiritka egyfajta közös gondolkodást teremt, ami nagy érték. Fontos, hogy újra volt ilyen pályázat – emelte ki – mert nagy jelentősége van annak, hogy érdeklődés és figyelem övezi az alkotó építészek munkáját.

A zsűri úgy állt össze, hogy a tematikus nyitottság megjelenjen – mondta el Szegő György, a folyóirat főszerkesztője, aki ismertette: 17 pályázó 18 pályaművel nevezett a versenyre, ami jelzi, hogy sok fiatal szeretné építészettel kapcsolatos gondolatait kifejezésre juttatni; és mutatta azt is, hogy jól működött a két külön témára való jelentkezési lehetőség (építészetelméleti és építészetkritikai) is. Változatos pályaművek születtek, amelyek így egyben nagyon színes és izgalmas lehetőséget teremtenek a kortárs építészetről való gondolkodás megismerésére. A régi pályázaton díjazottak mára mindenki által ismert szerzőkké váltak és reméli, a mostani pályázat is ilyen hatással lesz a jövőre.

A bizottság értékelését Meggyesi Tamás kezdte, akit meglepett az eredetileg különdíjnak szánt „új nemzedék" kategóriájába tartozó művek hangja és stílusa – ezért is döntöttek úgy a szervezők, hogy végül nem különdíjként, hanem önálló kategóriaként bírálják majd. Ennek jelentősége különösen abban állt – mondta –, hogy a szövegek mintegy harmada kilógott a megszokott, tradicionális építészetelméleti írások közül. Egészen más hangot ütnek meg: költői jellegűek, nem feltétlenül tudományos igényűek, szemtelenek és problémaközpontúak.

Az építészeti gondolkodás Magyarországon talán a virágkorát éli, csak nem vettük észre" – jegyezte meg.

A szokatlanul éles hang, új irányt és – Meggyesi Tamás szerint – optimista jövőképet mutat. Mert a mai építészek gondolkodásmódja benne él az írásokban is, ami az építészeti szemlélet változását is előre vetíti.

Az építészet olyan művészet, amely megbízhatóan szavakba foglalható – foglalta össze véleményét Térey János író. Ebből következik, hogy a fogalmi pontosság a fontos – ilyen írásokat is kerestek a bírálat során. A benyújtott anyagok között nagy különbségek voltak a megformáltság és a témaválasztás tekintetében is, de számos figyelemre méltó mű született.

Botzheim Bálint hozzátette: izgalmas szellemi kaland volt a pályaműveket megismerni. Számára az ismeretlen építészek és épületek feldolgozása emelkedett ki a pályaművek közül.

 

1/3

 

A díjazottak:

építészetkritika kategória
1. díj: Vékony Zsolt
2. díj: H. Molnár Katalin
dicséret: Zsoldos Anna és Mónus Gergő; Harangi Attila

építészetelmélet kategória
1. díj: Winkler Márk
2. díj: N. Kósa Judit
dicséret: Móré Levente; Major György

új generáció kategória
1. díj: Mújdricza Péter
2. díj: Lévai Magdolna néven: Major György
dicséret: Sági Gergely; Szabó Lilla

A díjazott művek a Régi-új Magyar Építőművészet 2018/6. számában jelennek majd meg, a 2019/1. lapszámban pedig bemutatják azokat is, amelyeket a díjazottakon felül közlésre méltónak találtak.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk