Elfogadták az új Országos Területrendezési Tervet

Az OTrT a legfontosabb területrendezési jogszabályunk, amelynek ötévenkénti felülvizsgálata jogszabályi kötelezettség. Kijelöli a fejlődéshez hosszú távon elengedhetetlenül szükséges műszaki infrastruktúra létesítmények pontos helyét, előírásokat tesz a területfelhasználásra vonatkozóan.

Az OTrT az ország egész területére határozza meg az egyes térségek területfelhasználásának feltételeit. (Ez a műszaki infrastruktúra-hálózat összehangolt térbeli rendjét jelenti, különös tekintettel a fenntartható fejlődés, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok megőrzésére, az erőforrások védelmére.)

Az OTrT szoros kapcsolatban van az ország hosszú távú területfejlesztési koncepciójával, valamint az ágazati és regionális fejlesztési programokkal, de feladatát és műfaját tekintve eltér ezektől. Az OTrT keretében ugyanis nem arról születik döntés, hogy egy adott létesítmény megvalósítására mikor és milyen pénzügyi konstrukcióban kerüljön sor, hanem arról, hogy a létesítmény vagy beruházás megépítése - egy adott helyen – indokolt-e. Nem tartalmaz tehát adatokat és előírásokat (rangsorolást, ütemezést és költségbecslést), hanem egy hosszú távon elérendő jövőképet vázol fel. Az OTrT-nek, mint területrendezési tervnek – szabályozó erejéből adódóan – hosszú távú és kiszámítható célokat kell tartalmaznia, amely alapul szolgál a helyi és megyei területrendezési terveknek.

Az új jogszabály meghatározta a fejlesztések irányait, a többi között infrastruktúra - energetikai kérdésekhez nyújtott szabályozást.

A törvény kiemelt területei:

• Az országos gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú fejlesztési koncepciója.
• Meghatározta a meglévő és tervezett 50 MW és annál nagyobb erőműveket, a villamos energia átviteli hálózat elemeit és a nemzetközi szénhidrogén szállítóvezetékek nyomvonalát.
• A Nemzeti Erdőtelepítési Programmal összhangban szabályozta az erdőtelepítésre alkalmas területeket.
• Az agrárágazatot érintő újdonság, hogy új elemként bevezette (a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett) a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek fogalmát.
• A páneurópai ökológiai hálózat rendszerével összhangban (NATURA 2000 területek) szabályozta azországos ökológiai hálózatot.
• Lehatárolta az országos tájképvédelmi területeket.
• A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területekre bevezette az övezet fogalmát.
• Öt párti egyetértésben fogadta el az Országgyűlés a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek meghatározását, amelybe az ország védelmi képességét meghatározó, a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges objektumok és területek tartoznak.

A törvény figyelembe veszi, hogy Magyarország európai uniós tagságával számos hazai jogszabály is módosult. Ezzel párhuzamosan a fogalom-meghatározás is kibővült. Olyan újonnan bevezetett fogalmakkal is találkozhatunk, amelyeket más jogszabályok eddig nem határoztak meg (pl. magterület, ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, együtt tervezhető térség).

Az OTrT figyelembe vette az időközben elkészült területrendezési terveket. Így a budapesti agglomeráció-, valamint a megyei területrendezési tervek tervezési tapasztalatait és javaslatait. Az OTrT felülvizsgálatával párhuzamosan készült el a Balaton törvény módosítása is. A két terv tartalmilag összehangolt felülvizsgálata lényeges szempont volt.

A törvény elfogadását több éves szakmai előkészítő munka ésrészletes parlamenti vita előzte meg.

forrás: www.gkm.gov.hu