/ 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Early bird nevezési határidő: augusztus 1.
Közélet, hírek

Elhunyt Somogyi László (1932-2016)

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Elhunyt Somogyi László (1932-2016)
Közélet, hírek

Elhunyt Somogyi László (1932-2016)

2017.02.01. 13:14

Cikkinfó

Szerzők:
Bálint Imre DLA

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Somogyi László

Vélemények:
1

"Somogyi László építésztől, vezetőtől, szakembertől, embertől úgy köszönünk el, hogy bizton tudható, akik ismerték soha nem feledik, munkássága pedig napjainkra is kisugárzó, példaértékű erejű, tehát ezen keresztül is itt marad velünk." - Bálint Imre DLA búcsúzó szavai.

Szakmánkat, szakmai környezetünket, ezzel együtt épített környezetünket meghatározni, a fejlesztés, fejlődés irányait kijelölni sokféleképpen lehet. Ahhoz, hogy a végeredmény értékelhetően és érzékelhetően jó legyen, egyfajta különleges hozzáállás és tehetség szükséges. Somogyi László okleveles építészmérnök ilyen képeségekkel rendelkezett. Székesfehérvárott szültetett 1932. júniusában, ebben a városban cseperedett és tanult, mellette pedig kiválóan kosárlabdázott is. 12 évet játszott a fehérvári Építők csapatában. Miért fontos ezt megemlíteni? Azért, mert az a fajta irányítói készség, az a csapatépítő szellem, az az áttekintő készség amivel Somogyi László mint kosárlabdázó is rendelkezett, a későbbiek során szakmai munkássága időszakában megteremtette azt a társadalmi szinten érzékelhető értéksort, amely őt megérdemelten emeli ki szakmánk közegéből.

1954-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett diplomát és nemsokára Székesfehérváron, szeretett városában kezdte meg szakmai tevékenységét. Ő az az ember, aki összetett szakmánk megértéséhez és műveléséhez szükséges összes lépcsőfokot meglépte és vezetői pozíciójában a kivitelezés, megvalósítás, fejlesztés és tervezés egészét áttekintő képességgel rendelkezett. Miniszter korában sem lehetett könnyedén arra hivatkozni, hogy egy probléma miért nem oldható meg, mert ő mindig a megoldást, és nem a megoldhatatlanságot kereste. Művezetőtől kezdve, építésvezető, osztályvezető, műszaki igazgató helyettes és vezérigazgató státuszokat betöltve mindig előre nézve, környezetét a munkába teljes mértékben bekapcsolva, egyre újabb és újabb lehetőségeket keresett, körvonalazott és használt fel ahhoz, hogy a feladatokat országunk, társadalmunk számára a legmagasabb szinten oldja meg.

Számos korszerű, új építési technológia és rendszer bevezetése fűződik nevéhez. A 60-as, 70-es évek kissé merev előre gyártott technológiái kiegészítésére, majd felváltására, többek között az angol CLASP építési rendszer honosítása, a francia alagút zsalus rendszer szabadalmaztatása, a födém emeléses Lift Slab eljárás honosítása is az ő kezdeményezésével indított újítások körébe tartozik. De hiba lenne csupán műszaki technológiák felsorolásával beskatulyázni tevékenységét, hiszen 1984-től 1988-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium minisztere volt.

Mikor híre ment kinevezésének mind a minisztériumban, mind a szakmán belüli területeken várakozásteli izgalom töltötte be a légkört. Addigi tevékenysége ugyanis nagyon jól ismert és elismert volt, mindenki tudta, hogy szakember veszi át a tárca vezetését, ezért igen nagy reményeket fűztek munkájához. Nyugodtan állítható, hogy csalódás e téren senkit nem ért. Ebben az időszakban a nagypanelos építés már végső stádiumát élte és ő volt az, aki magas szintű hozzáértő külföldi partnerek bevonásával a debreceni Házgyáron keresztül megpróbálta a szerkezet átstrukturálásával ezt a technológiát a továbbiakban is hasznosíthatóvá tenni.

Ő volt az a felső szintű vezető aki a lakókörnyezet élhetőbbé tétele érdekében meghallgatott és megfontolt minden olyan szakmai javaslatot és tanácsot, amelynek segítségével humanizálni lehetett településeinket, környezetünket. 1989-től a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítő Bizottságát vezeti, ekkor már nem miniszter. 1989-ben alapította meg „Az Építés Fejlődéséért Alapítványt" amelynek fő feladata és célja az országban történő jó minőségű építés-építészet közzététele, társadalmasítása volt. Az alapítvány keretein belül évente építészeti díjjal ismerték el a fiatal pályakezdő építészek értékeit. Jellemző, hogy Somogyi László az alapítvány keretein belül is olyan emberekkel dolgozott együtt, akik a szakma felsőoktatási, tervezési, jogalkotási mezején jelentős tudásszintet képviseltek.

Együtt dolgozni vele nemcsak kiváltság és hallatlanul jó érzés volt, de olyan lehetőség is, amely a szakmai tovább-fejlődést biztosította. Karakterisztikus egyénisége, szintetizáló készsége, humora mindenki számára érzékelhető pozitív légkört teremtett, és környezetében mindenki jókedvvel, intenzíven, legjobb tudása szerint tevékenykedett.

Somogyi László építésztől, vezetőtől, szakembertől, embertől úgy köszönünk el, hogy bizton tudható, akik ismerték soha nem feledik, munkássága pedig napjainkra is kisugárzó, példaértékű erejű, tehát ezen keresztül is itt marad velünk.

Budapest, 2017. január 6.

Bálint Imre DLA
Ybl-díjas építész

 

Vélemények (1)
Mljet
2017.02.07.
13:59

Nyugodjék békében. Somogyi László fontos szerepet töltött be a Clasp könnyűszerkezetes rendszer honosításában. Érdekes rendszer volt. Számítógéppel segített tervezés, géppel rajzolt (az 1970-es évek második felében!) kiviteli tervek és részlettervi katalógusok a TTI-től. Rendszergazda (ARÉV) és néhány gyakorlatot szerzett kivitelező vállalat (ARÉV, 23-as ÁÉV, Bácsép/Dutép). Érdemes belenézni:

https://www.youtube.com/watch?v=xrAxTO4uMIc

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.