Elkapkodták az Otthon Melege Programra szánt pénzt

Nyolc óra alatt kimerült az Otthon Melege Program energetikai pályázat ötmilliárdos kerete, négyezren tudtak pályázatot beadni. A hatalmas érdeklődés mutatja, az emberek már látják, megéri az energiatakarékos fejlesztés. 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ötmilliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Otthon Melege Programjának keretében családi házak energia megtakarítást eredményező korszerűsítésére lehetett pályázni, a meghirdetéstől számítva nagyjából nyolc órán át. Ennyi idő után merült ki ugyanis a keret.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet becslése szerint energiahatékonyság szempontjából 2,5-3 millió lakásra ráférne a korszerűsítés, ehhez jelenleg az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást. Szakértők szerint a támogatás fontos forrása a családi házak korszerűsítésének a magyar lakásállomány minőségi megújítása szempontjából, ám messze nem elégséges. A pályázat iránti hatalmas érdeklődés is jól mutatja viszont, hogy a lakosságban meg van a szándék az energiatakarékosságra és áldozni is hajlandó rá. Erre szükség is van, mert az egyébként utófinanszírozott pályázat –az elvégzett munkák benyújtott számlái alapján fizet a kiíró – a felújítás költségeinek 40-55 százalékát fedezi csupán.

A legtöbb jelentkező fűtéskorszerűsítéséhez kért támogatást, sokan szigetelést és nyílászárócserét terveznek. A vissza nem térítendő támogatásban részesíthető pályázatokat az arányosan elérhető CO2 megtakarítás figyelembevételével rangsorolják. A kiíró arra számít, hogy a legtöbb nyertes jövő tavasszal kezd bele a korszerűsítésbe, a munkák elvégzésére a támogatási szerződés megkötése után egy év van.

„Tapasztalataink szerint az embereket foglalkoztatja, hogy energiahatékonyabbá tegyék az otthonaikat, a szakemberek pedig a lehetőségek mellett a hatályos és hamarosan hatályba lépő, erre vonatkozó jogszabályi kötelezettségekre is felhívják a figyelmet a beruházások tervezésekor" – mondta el dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHáz Centrum cégvezetője.

Az elsődleges motiváció a spórolás. A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát, a házak energetikai felújítása pedig a tartós rezsicsökkentés alapja.

„A piacon elérhető termékek között a mindennapokban jól érezhető különbségek vannak. Az innovatív szigetelési eljárásoknak köszönhetően nem csak a rezsiben érezhető a különbség, hanem az épület használhatóságában is. Az energiatakarékos termékek árkülönbsége hamar megtérül az alacsonyabb fogyasztással. A kötelező energetikai tanúsítvány miatt pedig még az ingatlan esetleges eladási értékét is növeli, ha bizonyítottan nem pazarló" – teszi hozzá dr. Rázsóné Szórády Csilla.

Nem csak magunknak spórolunk

A saját érdek mellett a környezet védelme érdekében az Európai Unió is előírja, hogy nagyobb figyelem forduljon e terület felé. A 2012-es, energiahatékonyságról szóló irányelv fő célja, hogy a tagállamok végsőenergia-fogyasztásában évente 1,5 százaléknak megfelelő új energia-megtakarítás valósuljon meg 2020-ig. 

Ez a korábbi előírásokhoz képest szigorítás, a korábban – az EU egészére – célul kitűzött, összesen 9 százalékos előírt megtakarítás mértékét 20 százalékra növelték. A direktíva többek között hosszú távú nemzeti stratégiák kialakítását írja elő a lakó- és kereskedelmi épületek felújításába való beruházások előmozdítása érdekében, illetve elvárásként rögzíti, hogy hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen. Előírja az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazását, különösen a jelentős felújítás előtt álló, meglévő épületek és épületelemek, valamint a beszerelt, cserélt vagy korszerűsített épületgépészeti rendszerek esetén. Magyarország – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 2020-ra 1500 gigawattóra megtakarítást kell elérnie.

forrás: ÚjHáz Centrum