Épületek/Örökség

Elszalasztott lehetőség?

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Elszalasztott lehetőség?
Épületek/Örökség

Elszalasztott lehetőség?

2007.11.13. 11:15

Az örökségvédelem tétlensége Középső-Erzsébetvárosban – helyzetjelentés"A jórészt a 19. század harmadik harmadában kiépült, hagyományos bérházas lakóövezet azonban egységes historizáló házállományával és csendes, zöld tereivel Budapest egyik jellegzetes városrésze, mely szinte teljes épségben megőrizte hagyományos arculatát. A negyed védelmével a hivatalos örökségvédelemnek foglalkoznia kellene."Zsuppán András írása

A VII. kerület Erzsébet körúton kívül eső területének értékei kevésbé ismertek, identitása gyengébb, az ott zajló folyamatokat nem övezi akkora figyelem, mint a régi pesti zsidónegyed sorsát. A jórészt a 19. század harmadik harmadában kiépült, hagyományos bérházas lakóövezet azonban egységes historizáló házállományával és csendes, zöld tereivel Budapest egyik jellegzetes városrésze, mely szinte teljes épségben megőrizte hagyományos arculatát. A negyed védelmével a hivatalos örökségvédelemnek foglalkoznia kellene.

1/3

2/3



1. A negyed jellege

A negyed legkorábbi házai a 19. század középén, az 1850-70-es években épültek, ennél régebbi ház csak elvétve található a területen. A megmaradt korai házak máig látható módon tanúskodnak a városfejlődés egykori ritmusáról. A legtöbb korai épület az Erzsébet körúthoz közel eső mellékutcákban, illetve a Király utca mentén található, a Rottenbiller utca felé haladva az épületek általában egyre későbbiek. A bérházak tengerében elvétve maradt fenn néhány korai iparosház. A negyedben a 19. század folyamán több jelentős középületet emeltek – kórházak, templomok, iskolák –, melyek közül a Steindl Imre által tervezett neogótikus Szent Erzsébet-templom jelenti a legnagyobb értéket.

2. A negyed jövője

Középső-Erzsébetváros lakóházállománya felépülése óta igen keveset változott. A rendszerváltást megelőző időszakban az elmulasztott felújítások miatt erőteljes szlömösödés indult be, a negyed számos bérháza igen rossz állapotba került. A zsidónegyedhez képest a rendszerváltás után ezen a területen kevesebb ház maradt tisztán önkormányzati tulajdonban, ami a jelenlegi körülmények között bizonyos fokú védelmet és stabilitást biztosít, mivel a nagy méretű, öröklakásokkal teli társasházakat nem fenyegeti a bontás veszélye.
Ugyanakkor az egységes városkép megbomlásához éppen elegendő épület maradt bizonytalan helyzetben. Az elmúlt évtizedben az ingatlanárak emelkedése miatt a területen a lakások felértékelődtek. A negyed központi fekvése, jó tömegközlekedési kapcsolatai miatt egyre inkább keresett lakóterületté válik. A forgalomcsillapított terek és utcák (Almásy tér, Almásy utca, Huszár urca, Rózsák tere, a Rózsa utca keleti szakasza) a megújulás szigeteivé váltak, de egységes hálózatot egyelőre nem alkotnak.
A pozitív jelenségek mellett ugyanakkor az utcakép számos helyen aggasztó mértékben megbomlott. A zsidónegyedre jellemző gátlástalan, értékpusztító ingatlanfejlesztés Középső-Erzsébetvárosban is megindult. A korábban egységes, historizáló városszövet egyre tarkábbá válik. A silány építészeti minőségű, modern tömeglakásokat tartalmazó épületek gyakran régi bérházak, korai iparosházak, zöld belső kertek helyét foglalják el. Az önkormányzat konzekvensen befektetőbarát politikát folytat, a régi épületek védelmét nem írja elő.

3. Bontások

2003 óta Középső-Erzsébetváros több értékes régi épülete csákány alá került az „ingatlanfejlesztések" kedvéért. Az utcakép megbomlásának elrettentő példája a korábban egységes, kisvárosi hangulatú Rózsa utca, mely néhány év alatt elvesztette korábbi jellegét. A lebontott házak listája:

Almásy tér 2. – 1875 körül épült, egyemeletes historizáló lakóház. A felújított, hibátlan állapotú épület bontása előtt irodaépületként szolgált.

Osvát utca 4-6. – Az Atheneum Rt. egykori nyomdája és bérháza, 1898-ből származó, háromemeletes épület, a nagy múltú kiadóvállalat központjaként jelentős kultúrtörténeti értéket képviselt. A Boscolo-féle szállodai beruházás részeként bontották le.

Rózsa utca 23. és 25. – A két eklektikus bérház helyén épült fel a riasztó méretű és silány építészeti minőségű „Rózsa Udvar".

Rózsa utca 30. – Egyemeletes historizáló lakóépület, mely a szomszédos Rózsa utca 28-cal és Dob utca 100-zal egységes beépítést alkotott. Valószínűleg 1872 körül épült Paulheim József tervei szerint. Helyén üres telek található.

Jósika utca 22. – Kétemeletes historizáló lakóépület. Lebontásával megbomlott a Szenes Hanna park korábbi egységes, századfordulós utcaképe. Helyén néhány évig ideiglenes parkot alakítottak ki, majd modern lakóház került a telekre.

Vörösmarty utca 18. – Háromemeletes bérház, épült 1880 körül, postai irodaházként szolgált. A szomszédos sarokház (Vörösmarty utca 16.) szintén félig lebontva, tető nélkül áll. Helyükön új irodaház épül, állítólag a sarokház homlokzatának megtartásával.

Közvetlen bontási veszély fenyegeti:

Rózsa utca 18/c – 1891-ben épült egyemeletes lakóház. Kiürítés alatt áll.

Rottenbiller utca 60. – Hild József által tervezett egyszerű, földszintes épület 1844-ből. Középső-Erzsébetváros egyik legkorábbi háza, jelenleg üzletek működnek benne. 2008-ban várhatóan sor kerül a bontására.

4. A területi védelem lehetősége

Az örökségvédelem mozgásterét a negyedben behatárolja az a tény, hogy városrész nem számít műemléki jelentőségű területnek. Amikor 2004 novemberében a pesti zsidónegyedet területi védelem alá vonták, ennek határát teljesen esetleges módon vonták meg, hatálya alól még Belső-Erzsébetváros néhány utcája is kimaradt.
Bár a területi védelem a zsidónegyedben sem bizonyult igazán hatékony eszköznek, ennek hiányában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak még elvi lehetősége sincs arra, hogy fellépjen az egyedileg nem védett épületek védelmében. Középső-Erzsébetváros sajátosságai miatt az egyedi védelem alá vonható házak száma igen kevés. A negyed legnagyobb értékét az egységes utcaképek, az épségben megmaradt 19. századi város jelenti. Ennek megőrzését csak a hatékony módon alkalmazott területi védelem biztosíthatja.
Az ÓVÁS! Egyesület az elmúlt év során többször kérte a negyed műemléki jelentőségű területté nyilvánítását. Ez az igény korábban egybeesett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal deklarált szándékával. A KÖH szakemberei a negyed értékvizsgálatát 2007 nyarára elvégezték.
A védetté nyilvánítási folyamat azonban 2007 nyarán elakadt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2007 június 11-én kinevezett új vezetője, Dr. Mezős Tamás eddig nem szorgalmazta a védett terület kijelölését, sőt újságírókkal és civilekkel folytatott beszélgetések során többször kétségbe vonta ennek szükségességét.

3/3



5. A Wesselényi utca 74. sorsa

Az 1875 körül épült, egyemeletes iparosház és pékműhely a Wesselényi utca külső szakaszának egyik legrégebbi épülete, iparművészeti értékű korláttal, maratott üveg ablakokkal. 2007 márciusában az ÓVÁS! Egyesület javaslatára ideiglenes műemléki védelem alá került, de a legfrissebb információk szerint november 8-án Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a védési eljárást leállította, és az épület bontásához hozzájárult, korlátját állítólag beleépítik a szűk telekre bepréselt, legalább hatemeletes új házba.
A Wesselényi 74 esete jellemző példája annak a morális válságnak, ami az örökségvédelemben kialakult. Az értékek védelmére hivatott állami hivatal a műemlékek következetes védelme helyett az önkormányzattal folytatott, titkos háttértárgyalásokon „sakkozgat" a házakkal: egyet feláldoz azért, hogy felet valahol máshol – állítólag – megmentsen, közben pedig korlátdarabokkal házal, ami nem műemlékes szakemberek, hanem bontott építőanyagot áruló tüzépek feladata.

6. Az egyedi védelem korlátai

Középső-Erzsébetváros műemlékekben szegény terület. Mivel bérházait a hagyományos műemléki felfogás nem tartotta védendő értéknek, mindössze néhány kiemelt középület került védelem alá, például a Szent Erzsébet-templom, a görög-katolikus templom és az Országos Kisdedóvó Egyesület székháza a Rózsák terén vagy az egykori Erzsébet Leányárvaház romantikus épülete a Rottenbiller utcában.
Az egyedi védelem sikeres alkalmazásának példáját nyújtotta a Rózsák terén álló egykori Haggenmacher Sörfőzde védetté nyilvánítása. A bontásra szánt ipartörténeti emléket azóta felújították, jelenleg vallási központként és vendéglőként működik. Az elmúlt két évben egyedi védettséget kapott még a Wesselényi utca 55. számú, 1885-ben épült bérház, melynek díszítőfestéssel ellátott homlokzatát azóta szakszerűen felújították. 2007 elején védett lett a Dob utca 109. számú, Schusbeck Pál által tervezett bérház is. Bár csak elszigetelt módon és ritka esetekben alkalmazták, a műemléki védelem hozzájárult egyes épületek megújulásához.
Az évtizedes mulasztások pótlására a negyed értékvizsgálatát követően kerülhetett volna sor. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai 2007 nyarán kívánták megkezdeni a negyed legértékesebb épületeinek védetté nyilvánítását. A lépés várhatóan tucatnyi korai lakóházat és kiemelt építészeti értékű épületet érintett volna. A KÖH élén történt júniusi vezetőváltás óta ez a munka nem folytatódott.

7. Konklúziók


A Középső-Erzsébetváros területén zajló lassú megújulási folyamat negatív kísérőjelenségei miatt a negyed egységes arculata veszélybe került. A 19. századi városkép megbomlása révén a terület legfőbb értéke veszhet oda. Az örökségvédelem eddig nem tudta hatékonyan befolyásolni a területen zajló folyamatokat, bár néhány elszigetelt esetben sikerrel avatkozott be egyes épületek érdekében. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal élén 2007 júniusában történt vezetőváltás óta sem a területi védelem kiterjesztésére, sem a védett házak számának növelésére kísérlet sem történt, a negyed értékvizsgálatát hiába sikerült korábban elvégezni. A KÖH novemberben szabad utat engedett a negyed egyik legértékesebb korai épülete bontásának. Alapvető szemléleti váltás nélkül az örökségvédelem csak tétlen szemlélője lehet a városkép további romlásának.

Zsuppán András
újságíró
az ÓVÁS! Egyesület szimpatizánsa

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk