Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Elszalasztott lehetőség?

1/3

?>
?>
?>
1/3

Elszalasztott lehetőség?
Épületek/Örökség

Elszalasztott lehetőség?

2007.11.13. 11:15

Az örökségvédelem tétlensége Középső-Erzsébetvárosban – helyzetjelentés"A jórészt a 19. század harmadik harmadában kiépült, hagyományos bérházas lakóövezet azonban egységes historizáló házállományával és csendes, zöld tereivel Budapest egyik jellegzetes városrésze, mely szinte teljes épségben megőrizte hagyományos arculatát. A negyed védelmével a hivatalos örökségvédelemnek foglalkoznia kellene."Zsuppán András írása

A VII. kerület Erzsébet körúton kívül eső területének értékei kevésbé ismertek, identitása gyengébb, az ott zajló folyamatokat nem övezi akkora figyelem, mint a régi pesti zsidónegyed sorsát. A jórészt a 19. század harmadik harmadában kiépült, hagyományos bérházas lakóövezet azonban egységes historizáló házállományával és csendes, zöld tereivel Budapest egyik jellegzetes városrésze, mely szinte teljes épségben megőrizte hagyományos arculatát. A negyed védelmével a hivatalos örökségvédelemnek foglalkoznia kellene.

1/3

2/3



1. A negyed jellege

A negyed legkorábbi házai a 19. század középén, az 1850-70-es években épültek, ennél régebbi ház csak elvétve található a területen. A megmaradt korai házak máig látható módon tanúskodnak a városfejlődés egykori ritmusáról. A legtöbb korai épület az Erzsébet körúthoz közel eső mellékutcákban, illetve a Király utca mentén található, a Rottenbiller utca felé haladva az épületek általában egyre későbbiek. A bérházak tengerében elvétve maradt fenn néhány korai iparosház. A negyedben a 19. század folyamán több jelentős középületet emeltek – kórházak, templomok, iskolák –, melyek közül a Steindl Imre által tervezett neogótikus Szent Erzsébet-templom jelenti a legnagyobb értéket.

2. A negyed jövője

Középső-Erzsébetváros lakóházállománya felépülése óta igen keveset változott. A rendszerváltást megelőző időszakban az elmulasztott felújítások miatt erőteljes szlömösödés indult be, a negyed számos bérháza igen rossz állapotba került. A zsidónegyedhez képest a rendszerváltás után ezen a területen kevesebb ház maradt tisztán önkormányzati tulajdonban, ami a jelenlegi körülmények között bizonyos fokú védelmet és stabilitást biztosít, mivel a nagy méretű, öröklakásokkal teli társasházakat nem fenyegeti a bontás veszélye.
Ugyanakkor az egységes városkép megbomlásához éppen elegendő épület maradt bizonytalan helyzetben. Az elmúlt évtizedben az ingatlanárak emelkedése miatt a területen a lakások felértékelődtek. A negyed központi fekvése, jó tömegközlekedési kapcsolatai miatt egyre inkább keresett lakóterületté válik. A forgalomcsillapított terek és utcák (Almásy tér, Almásy utca, Huszár urca, Rózsák tere, a Rózsa utca keleti szakasza) a megújulás szigeteivé váltak, de egységes hálózatot egyelőre nem alkotnak.
A pozitív jelenségek mellett ugyanakkor az utcakép számos helyen aggasztó mértékben megbomlott. A zsidónegyedre jellemző gátlástalan, értékpusztító ingatlanfejlesztés Középső-Erzsébetvárosban is megindult. A korábban egységes, historizáló városszövet egyre tarkábbá válik. A silány építészeti minőségű, modern tömeglakásokat tartalmazó épületek gyakran régi bérházak, korai iparosházak, zöld belső kertek helyét foglalják el. Az önkormányzat konzekvensen befektetőbarát politikát folytat, a régi épületek védelmét nem írja elő.

3. Bontások

2003 óta Középső-Erzsébetváros több értékes régi épülete csákány alá került az „ingatlanfejlesztések" kedvéért. Az utcakép megbomlásának elrettentő példája a korábban egységes, kisvárosi hangulatú Rózsa utca, mely néhány év alatt elvesztette korábbi jellegét. A lebontott házak listája:

Almásy tér 2. – 1875 körül épült, egyemeletes historizáló lakóház. A felújított, hibátlan állapotú épület bontása előtt irodaépületként szolgált.

Osvát utca 4-6. – Az Atheneum Rt. egykori nyomdája és bérháza, 1898-ből származó, háromemeletes épület, a nagy múltú kiadóvállalat központjaként jelentős kultúrtörténeti értéket képviselt. A Boscolo-féle szállodai beruházás részeként bontották le.

Rózsa utca 23. és 25. – A két eklektikus bérház helyén épült fel a riasztó méretű és silány építészeti minőségű „Rózsa Udvar".

Rózsa utca 30. – Egyemeletes historizáló lakóépület, mely a szomszédos Rózsa utca 28-cal és Dob utca 100-zal egységes beépítést alkotott. Valószínűleg 1872 körül épült Paulheim József tervei szerint. Helyén üres telek található.

Jósika utca 22. – Kétemeletes historizáló lakóépület. Lebontásával megbomlott a Szenes Hanna park korábbi egységes, századfordulós utcaképe. Helyén néhány évig ideiglenes parkot alakítottak ki, majd modern lakóház került a telekre.

Vörösmarty utca 18. – Háromemeletes bérház, épült 1880 körül, postai irodaházként szolgált. A szomszédos sarokház (Vörösmarty utca 16.) szintén félig lebontva, tető nélkül áll. Helyükön új irodaház épül, állítólag a sarokház homlokzatának megtartásával.

Közvetlen bontási veszély fenyegeti:

Rózsa utca 18/c – 1891-ben épült egyemeletes lakóház. Kiürítés alatt áll.

Rottenbiller utca 60. – Hild József által tervezett egyszerű, földszintes épület 1844-ből. Középső-Erzsébetváros egyik legkorábbi háza, jelenleg üzletek működnek benne. 2008-ban várhatóan sor kerül a bontására.

4. A területi védelem lehetősége

Az örökségvédelem mozgásterét a negyedben behatárolja az a tény, hogy városrész nem számít műemléki jelentőségű területnek. Amikor 2004 novemberében a pesti zsidónegyedet területi védelem alá vonták, ennek határát teljesen esetleges módon vonták meg, hatálya alól még Belső-Erzsébetváros néhány utcája is kimaradt.
Bár a területi védelem a zsidónegyedben sem bizonyult igazán hatékony eszköznek, ennek hiányában a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak még elvi lehetősége sincs arra, hogy fellépjen az egyedileg nem védett épületek védelmében. Középső-Erzsébetváros sajátosságai miatt az egyedi védelem alá vonható házak száma igen kevés. A negyed legnagyobb értékét az egységes utcaképek, az épségben megmaradt 19. századi város jelenti. Ennek megőrzését csak a hatékony módon alkalmazott területi védelem biztosíthatja.
Az ÓVÁS! Egyesület az elmúlt év során többször kérte a negyed műemléki jelentőségű területté nyilvánítását. Ez az igény korábban egybeesett a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal deklarált szándékával. A KÖH szakemberei a negyed értékvizsgálatát 2007 nyarára elvégezték.
A védetté nyilvánítási folyamat azonban 2007 nyarán elakadt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2007 június 11-én kinevezett új vezetője, Dr. Mezős Tamás eddig nem szorgalmazta a védett terület kijelölését, sőt újságírókkal és civilekkel folytatott beszélgetések során többször kétségbe vonta ennek szükségességét.

3/3



5. A Wesselényi utca 74. sorsa

Az 1875 körül épült, egyemeletes iparosház és pékműhely a Wesselényi utca külső szakaszának egyik legrégebbi épülete, iparművészeti értékű korláttal, maratott üveg ablakokkal. 2007 márciusában az ÓVÁS! Egyesület javaslatára ideiglenes műemléki védelem alá került, de a legfrissebb információk szerint november 8-án Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a védési eljárást leállította, és az épület bontásához hozzájárult, korlátját állítólag beleépítik a szűk telekre bepréselt, legalább hatemeletes új házba.
A Wesselényi 74 esete jellemző példája annak a morális válságnak, ami az örökségvédelemben kialakult. Az értékek védelmére hivatott állami hivatal a műemlékek következetes védelme helyett az önkormányzattal folytatott, titkos háttértárgyalásokon „sakkozgat" a házakkal: egyet feláldoz azért, hogy felet valahol máshol – állítólag – megmentsen, közben pedig korlátdarabokkal házal, ami nem műemlékes szakemberek, hanem bontott építőanyagot áruló tüzépek feladata.

6. Az egyedi védelem korlátai

Középső-Erzsébetváros műemlékekben szegény terület. Mivel bérházait a hagyományos műemléki felfogás nem tartotta védendő értéknek, mindössze néhány kiemelt középület került védelem alá, például a Szent Erzsébet-templom, a görög-katolikus templom és az Országos Kisdedóvó Egyesület székháza a Rózsák terén vagy az egykori Erzsébet Leányárvaház romantikus épülete a Rottenbiller utcában.
Az egyedi védelem sikeres alkalmazásának példáját nyújtotta a Rózsák terén álló egykori Haggenmacher Sörfőzde védetté nyilvánítása. A bontásra szánt ipartörténeti emléket azóta felújították, jelenleg vallási központként és vendéglőként működik. Az elmúlt két évben egyedi védettséget kapott még a Wesselényi utca 55. számú, 1885-ben épült bérház, melynek díszítőfestéssel ellátott homlokzatát azóta szakszerűen felújították. 2007 elején védett lett a Dob utca 109. számú, Schusbeck Pál által tervezett bérház is. Bár csak elszigetelt módon és ritka esetekben alkalmazták, a műemléki védelem hozzájárult egyes épületek megújulásához.
Az évtizedes mulasztások pótlására a negyed értékvizsgálatát követően kerülhetett volna sor. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai 2007 nyarán kívánták megkezdeni a negyed legértékesebb épületeinek védetté nyilvánítását. A lépés várhatóan tucatnyi korai lakóházat és kiemelt építészeti értékű épületet érintett volna. A KÖH élén történt júniusi vezetőváltás óta ez a munka nem folytatódott.

7. Konklúziók


A Középső-Erzsébetváros területén zajló lassú megújulási folyamat negatív kísérőjelenségei miatt a negyed egységes arculata veszélybe került. A 19. századi városkép megbomlása révén a terület legfőbb értéke veszhet oda. Az örökségvédelem eddig nem tudta hatékonyan befolyásolni a területen zajló folyamatokat, bár néhány elszigetelt esetben sikerrel avatkozott be egyes épületek érdekében. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal élén 2007 júniusában történt vezetőváltás óta sem a területi védelem kiterjesztésére, sem a védett házak számának növelésére kísérlet sem történt, a negyed értékvizsgálatát hiába sikerült korábban elvégezni. A KÖH novemberben szabad utat engedett a negyed egyik legértékesebb korai épülete bontásának. Alapvető szemléleti váltás nélkül az örökségvédelem csak tétlen szemlélője lehet a városkép további romlásának.

Zsuppán András
újságíró
az ÓVÁS! Egyesület szimpatizánsa

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk