Közélet, hírek

Eltér István a budapesti városvezetők tehetetlenségéről

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Eltér István a budapesti városvezetők tehetetlenségéről

2007.03.07. 10:12

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Eltér István

Eltér István építészmérnök, a Magyar Építész Kamara elnöke Demszky Gábor főpolgármesterségének korszakát sok tekintetben az eltékozolt lehetőségek időszakának tartja. Részlet Pelle János interjújából

Eltér István építészmérnök, a Magyar Építész Kamara elnöke Demszky Gábor főpolgármesterségének korszakát sok tekintetben az eltékozolt lehetőségek időszakának tartja. Eltér hosszú évekig a budapesti városrendezés egyik vezető tervezője és irányítója volt, illetve tíz évig állt a Fővárosi Tervtanács élén, amelynek ma is tagja.

 

 

Részlet az interjúból

hvg.hu: Demszky Gábor főpolgármesternek valószínűleg ez az utolsó ciklusa. Ha kitölti, akkor két évtizedig állt a főváros élén. Ön közel volt a tűzhöz, hogyan értékeli ezt az időszakot?

E. I.: Az eltelt tizenhét év alatt, amíg Demszky állt Budapest élén, nagyon kevés közösségi fejlesztés valósult meg. A legtöbb új épületet magánbefektetők hozták létre, saját céljaikra, nem köthetők a fővároshoz. Magam sem értem, miért nem tudtunk eredményeket elérni, még a legapróbb dolgokban sem, mint például a Szabadság-híd világításának korszerűsítése. És ezzel a saját munkámat is bírálom, hiszen 1990-től kezdve három ciklusban voltam képviselő a fővárosban. A nagy dolgokban a városvezetés tehetetlennek bizonyult. Nem sikerült megvalósítani a csepeli szennyvíztisztítót, befejezni a négyes metrót. Ehelyett látványos, felszíni munkákat végeztettünk, amelyeket gyakran a befejezésük után – a megváltozott tervek miatt –ismét felszámoltunk, mint a Móricz Zsigmond tér vagy a Gellért tér esetében.

Pelle János interjúja a hvg.hu-n olvasható

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.