Engedélyköteles homlokzatfelújítás

Az építésügyi hatósági eljárás és az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményének a változása, a homlokzat felújítások, utólagos hőszigetelések tükrében.

Az építésügyi hatósági eljárás és az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményének a változása, a homlokzat felújítások, utólagos hőszigetelések tükrében

2008. január 01.-i hatállyal, a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben foglaltak szerint számos változás lépett életbe. A teljes joganyag letölthető a Magyar Hivatalos Közlönykiadó honlapjáról, a hatályos jogszabályok alatti részben, most csak a homlokzatokat érintő változásokat emeljük ki.

A Védelem c. tűzvédelmi szaklap 2006/6, 2007/1 és 2007/2 száma (letölthető a www.vedelem.hu oldalról) kiemelten foglalkozott a homlokzati hőszigetelésekkel, különös tekintettel az új homlokzati tűzterjedés vizsgálatra, a beépítéshez szükséges minősítésekre, a gyártói előírások betartásának fontosságára és az építési hibák esetleges következményeire.

Sajnos a korábbi szabályozásokban nem volt egyértelmű, hogy a homlokzati hőszigetelés építési engedély köteles tevékenység e vagy sem, ezért nagyobb részt az építési és tűzvédelmi hatóságok rálátása nélkül valósultak meg, szakmai kontroll nélkül. Ebben nagy változás következett be 2008. január 01.-től.

Bevezetésre kerül egy új engedélyezési eljárás: a bejelentés tudomásul vétele. Mit is takar ez? A rendelet 1 sz. mellékletében meghatározásra kerül, hogy az egyes építési tevékenységek mikor minősülnek építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységeknek. Az 1. sz. melléklet II. fejezetének 23. pontja alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősül az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása).
A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely a rendeletben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul és tudomásul vétele egyszerűsített határozat, tudomásul vételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik.

Az egyszerűsített dokumentáció azt takarja, hogy a műszaki dokumentációt az érintett épületrészre (jelen esetben a homlokzatra) kell kimunkálni, természetesen az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó többi tartalmi követelmény betartása mellett. A jogszabályban előírt helyeken ugyan úgy el kell készíteni a Tűzvédelmi dokumentációt és a Homlokzati tervet, amelyen
a) ábrázolni kell az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,
b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,
c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,
d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit.
A csatolandó Tervezői nyilatkozatra is jóval részletesebb tartalmi követelményeket ír elő a rendelet.
Szakhatósági állásfoglalás szükségessége: (A rendelet 5. § (1) szerint) Az építésügyi hatóság eljárásába akkor kell szakhatóságot bevonni, ha az építménnyel szemben támasztott követelmények érvényre juttatása – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK), valamint helyi önkormányzati rendeletekben foglaltakon kívül – jogszabályban meghatározott sajátos, illetve határértékeket meghatározó követelmények alapján végezhető el. (Szerzői megjegyzés: Mivel a homlokzatburkolatoknál a homlokzati tűzterjedés határérték jogszabályban meghatározott követelmény megítélésem szerint a tűzvédelmi szakhatóságok eljárásba történő bevonása indokolt!)
A rendelet 23. § (1) szerint: Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott határozat (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal ellátott, lepecsételt építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltakkal együtt érvényes.

A rendelet 31. § (1) szerint: Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet.

És még egy nagyon lényeges eleme a rendeletnek, hogy az építési tevékenység használatbavételét, elkészültét is be kell jelenteni az illetékes építésügyi hatóságnál.

Azzal, hogy a homlokzat felújítás egyértelműen bekerült a csak engedély alapján végezhető építési tevékenységek körébe nem csak az engedélyezésre nyílt mód, hanem az ellenőrzésre és a nem megfelelően kivitelezett homlokzat burkolatok, utólagos hőszigetelések bontására, fennmaradásának engedélyeztetésére és építési birság kiszabására is. És ahol megkövetelt a engedélyezés ott jelen van az építési és szakhatóság, a tervező és a felelős műszaki vezető!

Bízom benne, hogy az új rendelkezés nyomán előtérbe kerülnek a jó minőségű, homlokzati tűzterjedés szempontjából megbízható rendszerek, s a hanyag építési fegyelem és kivitelezés morál – aminek a Védelem 2006/6 számában (letölthető a www.vedelem.hu oldalról) bemutatott 2 halálos áldozatot követelő Berlini homlokzattűz is köszönhető volt, - egyre jobban kiszorul majd az építési piacról.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint amennyiben az épület nagysága a 2 szint 1 rendeltetési egységet meghaladja, a homlokzati hőszigetelést - ha éghető anyagú hőszigetelésre épül - csak rendszerben bevizsgált módon lehet alkalmazni, betervezni, figyelemmel a vonatkozó építési és tűzvédelmi előírásokra!
A rendszerben bevizsgált szigeteléseknél az ÉME engedély tartalmazza a rendszer homlokzati tűzterjedés határértékét, a hőszigetelő réteg anyagát, a hőszigetelő réteg vastagságát, a hőszigetelő rétegen lévő vakolat anyagát, vastagságát, valamint ez egyéb alkotóelemeket (háló, dűbel stb.) Az engedély kizárólag a gyártó beépítési útmutatójával együtt és az abban foglaltak betartása mellett érvényes.

Ha az éghető hőszigetelő anyagra épülő homlokzati hőszigetelő rendszer bármely alkotó elemét megváltoztatják, az nagyban leronthatja a rendszer tűzzel szembeni ellenállását, ami hozzájárulhat a tűz homlokzaton történő terjedéséhez.

A Rockwool Hungary Kft. maximálisan elkötelezett a tűzvédelem mellet, különösen azokon a területeken, ahol a tervezési és kivitelezési hanyagságból eredő tűzesetek emberéletet is követelhetnek. Elhivatottságunkat mi sem példázza jobban, hogy kizárólag nem éghető alapanyagú kőzetgyapot hő-, hang- és tűzvédelmi szigeteléseket gyártunk és forgalmazunk.
A Rockwool által gyártott homlokzati hőszigetelés is nem éghető, A1 besorolású, ezért tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthető, ennek ellenére nagyon fontosnak tarjuk a felvilágosító, tájékozató szakmai munkát.
Bármikor szívesen állunk a Tervezők, Tűzvédelmi Szakhatóságok, Önkormányzatok rendelkezésére szaktanácsadással. Forduljanak hozzánk bizalommal, várjuk megkeresésüket!

szöveg/képek: Lestyán Mária, Rockwool Hungary Kft.