Közélet, hírek

Építész Továbbképző séták – „Kőbánya: múlt – jelen – jövő”

1/1

?>
1/1

Építész Továbbképző séták – „Kőbánya: múlt – jelen – jövő”
Közélet, hírek

Építész Továbbképző séták – „Kőbánya: múlt – jelen – jövő”

2013.04.15. 08:19

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Építész Továbbképző

A Kőbányai Önkormányzat szeretné elősegíteni, hogy a szakmabeli kollégák Kőbánya értékeit jobban megismerjék, ezért a kerületben működő cégek, intézmények közreműködésével, az Építész Továbbképzővel együttműködve városi sétasorozatot szervez „Kőbánya: múlt – jelen – jövő" címmel. 

A városrészben a kőfejtés már a török hódoltság vége felé ismert volt, de a termelés ipari méretekben csak az 1838. évi nagy pesti árvíz utáni újjáépítések során bontakozott ki, és a kiegyezést követő építési konjunktúra idején tetőzött. Az alábányászott területek védelme érdekében a Főváros elrendelte a bányák aláboltozását, de a még gazdaságosan kitermelhető mészkő a XIX. század végére elfogyott, és így a bányákat bezárták. Budapest néhány jelentős középülete mégis az itt bányászott mészkőből épült fel. A bányászattal szinte párhuzamosan már a XVIII. században megindult a szőlőművesség és a bortermelés. Kőbánya egymást követő átalakulásainak sora ott kezdődik, amikor a szőlősgazdák az elhagyott kőbányákban pincehelyeket alakítottak ki. Az egykor a Városligettől az Óhegyig terjedő, jelentős méreteket öltő és virágzó bortermelésnek azonban a filoxéra járvány véget vetett. Az egykori kultúrát már csak néhány utcanév és az egykori csősztorony őrzik.

1890 körül, amikorra a kőbányászat befejeződött, Magyarország egyik legnagyobb, több mint 32 km hosszú, fésűs elrendezésű, összefüggő pincerendszere maradt a bányák helyén. A pincerendszer utóhasznosítása tág keretek között, innovatív módon, sokféle funkció befogadásával jelenleg is zajlik. A városi sétasorozat első állomása a kőbányai pincerendszer bejárása lesz, amelyet követően a használaton kívüli, leromlott állapotú, de eredeti berendezéseit máig megőrző, klasszicista stílusú Dreher-villát tekinthetik meg az érdeklődők. (1. séta)

A bányászat, majd a borászat által hátrahagyott pincehelyeket egy másik ágazat: a sörgyártás is fel tudta használni, amely a XIX. század közepétől kezdve ipari méreteket öltött: Dreher Antal a városrészt a sörgyártás fellegvárává tette. Mindebben az is szerepet játszott, hogy Kőbánya kiváló vízforrásokkal is rendelkezett, amely a sörgyártáshoz elengedhetetlen.

A Dreher Sörgyárak Kőbánya múltjának meghatározó formálója volt, és ma is az egyik legjelentősebb gazdasági szereplő. A nagy múltú gyár a XIX. század derekától folyamatosan, több korszakban kiépült jelentős ipari épületegyüttes, amely a hat kőbányai sörgyár közül egyetlenként ma is eredeti rendeltetésének megfelelően, javarészt a felújított épületállományban működik. Gazdasági jelentőségén túlmenően az építészeti örökség szempontjából is kiemelkedő: 2011-ben helyi védettséget kapott a sörgyár épületegyüttese, köztük az alábbiak: főzőház, erjesztő épület, hordó fejtő épület, kazánház, gépház, malátagyár épülete.

Az városi séták egyikén a Dreher Sörgyáraknál évtizedek óta folyó ütemezett felújítást koordináló Vincze Ernő főépítész mutatja be a védett épületeket, és beszámol a felújítás részleteiről, a technológiaváltás és az építészeti örökség összehangolásának nehézségeiről, az épületegyüttesben rejlő további lehetőségekről. (4. séta)

A kőbányászat, a szőlőművelés illetve bortermelés, majd a sörgyártás után Kőbányán a negyedik gazdasági tényező a téglagyártás volt, mivel nyersanyaga, az agyag itt bőségesen állt rendelkezésre. A tégla iránt az 1838. évi nagy pesti árvíz után újjáépítések során nőtt meg a kereslet. Fontos ágazat volt a sertéskereskedelem is. A sertésszállások megjelenésében alapvető szerepet játszott a Budapest – Cegléd vasútvonal 1847-es megnyitása, aminek megállóhelye létesült Kőbányán, és a városrész az európai sertéskereskedelem egyik központjává vált.

A főváros kiegyezés utáni egyesítése nyomán a városrendezési terv Kőbányát ipari körzetnek jelölte ki. A gyárak lassan kiszorították a még meglévő szőlők területét, ami nem csak a kerület fejlődésének adott új, eddig nem látott lendületet, hanem a térség társadalmát is alapvetően átalakította: Kőbánya – a korábban ide tartozó tisztviselő telepek elcsatolásával ‑ munkáskerületté vált. A kerület városszövetét alapvetően meghatározta a vasúthálózat, amelynek nemcsak legfontosabb vonalai és elágazásai sűrűsödtek a térségben, hanem az iparvágányok kihúzásával új nehézipari, nagy szállítás-igényű üzemi telephelyek megtelepedésének is kedvezett, új munkahelyek ezreit teremtve meg ezáltal.

Kőbánya nemcsak ipari építészetével tűnik ki a fővárosi kerületek közül, hanem a gyárak közép- és felsővezetői számára épített egységes hangulatú, magas minőségben kivitelezett századfordulós lakóépületeivel is. Érdekesség, hogy Kőbányán a történeti fejlődés nyomában és eredményeképpen minden környezeti kategóriában a lehetséges típusok csaknem teljes választéka megtalálható. A lakóterületeken belül a hagyományos többszintes, városi jellegű zártsorú beépítéstől kezdve a villanegyeden, a sor- és ikerházas, valamint a kertvárosias, családi házas beépítéseken át a telepszerű lakásépítés minden történeti, formai és minőségi változata előfordul, az elmúlt másfél évszázad minden technológiai, városépítészeti és környezeti tipológiája jelen van. A Ligettelek rehabilitációs terület, a Nyitra utca és a Gitár utca környéke számos értékes fővárosi és kerületi védettségű egyedi épülettel és épületegyüttessel rendelkezik. A városi séták egyikén ezeket a jellegzetesen kőbányai hangulatú lakóterületeket mutatja be Mozsár Ágnes főépítész és Buzás Kálmán várostörténész. (2. séta)

Napjainkban Kőbánya méltán híres az itt működő, nemzetközileg is rangos cégekről: Richter Gedeon Gyógyszergyár, Dreher Sörgyárak Zrt., Danone, Egis, Bosch. A Richter Gedeon 1000 fős kutató-fejlesztő bázisával a közép-kelet-európai térség legjelentősebb gyógyszerkutatási központjává fejlődött. Kőbánya jelenkori építészetének egyik különleges alkotása a számos építészeti díjjal is elismert új kutatóépület. Az egyik városi séta és épületlátogatás keretében K. Szabó Miklós, a Richter Gedeon főépítésze bemutatja többek között a kutatóépületet, a 2010-ben elkészült zöldfelületi fejlesztést is, valamint beszámol a közeljövőben tervezett újabb elképzelésekről. A Farmakológia épület VI. emeleti Centenáriumi Emléktár teraszáról átfogó képet kapunk nemcsak a Richter Gedeon telephelyéről, de magáról Kőbányáról is: jó időben innen egészen különleges a panoráma. (3. séta)

Végre vége a télnek, érdemes kimozdulni és többet megtudni erről a sokszínű, sokféle karakterű városrészről. Regisztráljon a „Kőbánya: múlt – jelen – jövő" városi sétákra az Építész Továbbképző honlapján!

  • Április 24. – 1. séta: Pincerendszer és a Dreher-villa
  • Május 8. – 2. séta: Építészeti örökség és rehabilitáció a történeti kerületközpontban
  • Május 22. – 3. séta: A Richter Gedeon megvalósult és tervezett fejlesztései
  • Május 29. – 4. séta: A Dreher Sörgyárak helyi védettségű épületegyüttese

Akkreditáció: MÉK 1 pont/alkalom; MMK: -

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk