Építészet- és építésügy kutatási eredmények: szerzői jogok

Összességében a szabadsoros hozzászólások 93%-a [148 vélemény] kritikusan áll a szerzői jogok kérdéséhez, a jelenlegi szabályok újragondolását, átalakítását javasolja.

Kutatási összefoglaló

Összességében a szabadsoros hozzászólások 93%-a [148 vélemény] kritikusan áll a szerzői jogok kérdéséhez, a jelenlegi szabályok újragondolását, átalakítását javasolja. A hozzászólók ötöde a szerzői jogokat fontosnak tartja, úgy véli, hogy komolyabban kellene venni ezeket az építészet területén, és a hatékonyabb betartatásuk irányába történő változásokat tekintené előrelépésnek. Ezzel szemben a szerzői jogokkal kapcsolatban a hozzászólók több, mint harmada szkeptikus, sokkal inkább akadályozó, korlátozó hatásukat emelik ki, rámutatnak ellenmondásos jellegükre.

A hozzászólók közül többen is olyan értékes szempontokat, javaslatokat vetnek fel, amelyek hasznosak lehetnek a szerzői jogok építészeti területen történő újragondolása során. Többek között felmerül annak kérdése is, hogy ha például egy adott terv illetéktelen felhasználása ellen véd a szerzői jog, akkor mi van akkor, ha ettől az adott tervtől eltérően valósul meg maga az épület, ebben az esetben a tervező elszenved-e és ha igen, akkor milyen jogsérelmeket. Mivel ez elég gyakori jelenség, a szakmagyakorlók a használatbavételi engedélyhez kötelezővé tett tervezői aláírást fontos jogvédelemnek tekintenék.

De nem ez az egyetlen probléma, amely a hozzászólásokból feltárható. Jól látszik, hogy sok példa akad a visszaélésre, kijátszásra, a jog megkerülésére is. „A szerzői jogok alapvetően jól vannak jogilag szabályozva, csak a gyakorlatban sokszor semmibe veszik őket. A beruházók (az állam is) az erő pozíciójából mondatják le a tervezőket a szerzői jogaik vagyoni értékéről, ellenérték nélkül. Ezt a gyakorlatot meg kellene tiltani."

A hozzászólások száma és tartalma is azt mutatja, hogy a szerzői jogokhoz kapcsolódóan a szakmagyakorlókat sok sérelem éri, amelyeknek csak kisebb hányada ered abból, hogy az átalakításokhoz az eredeti tervező hozzájárulását kell kérni, és adott esetben az eredeti tervező felkutatása és hozzájárulása komoly problémát okoz. Belátható, hogy a szerzői jogok akkor tarthatók be, akkor kérhetők számon, ha van az érdekeltek számára ilyen célú, könnyen elérhető nyilvántartás. Ennek hiányában a jogszabály a tervezőkre és a tulajdonosokra olyan plusz adminisztrációs terheket ró, amelyek elkerülése – gazdaságilag szükségszerű, erőforrás-racionalizáló viselkedés esetében - szinte magától értetődik.

A feleletválasztós kérdéssel tulajdonképpen csak a problématerület vékony felszínét értük el, a szerzői jogokkal kapcsolatban sokkal több és mélyebb probléma van, amelyeket részletesebben fel kell tárni. A helyzetet bonyolítja, hogy a szerzői jogok sem a díjazással kapcsolatos kérdésektől, sem pedig a szakmai szervezeteknek delegált feladatok újragondolásától nem függetlenek. A hozzászólások rámutatnak arra is, hogy a szerzői jogokat az építészet területén nem biztos, hogy automatikusan alkalmazni lehet, ez (is) egy speciális terület. Ahogyan a szerzői jogok kérdése más területeken is folyamatos vitatéma, a nyilvános vitákat az érdekeltek - építészek, tulajdonosok, jogi szakértők - között itt sem lehetne megkerülni a konszenzus érdekében.

 

Feleletválasztós kérdések értékelése

 

 

A szerzői jogok védelmére irányuló kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók közel kétharmada [63%] tiszteletben tartja a kollégák szerzői jogait, és javasolja, hogy a 15 éven belüli átalakításokhoz az eredeti tervező nyilatkozatát csatolni kelljen az építési engedélyezési dokumentációhoz. Ugyanakkor a kisebb munkák, mint pl. lakásátalakítás esetében a szerzői jogokat tisztelő kollégák kétharmada már nem kívánna külön adminisztratív terheket magára venni az eredeti tervező nyilatkozatának beszerzésével.

 

Szabadsoros hozzászólások értékelése [158 hozzászólás]

 

 

Az alábbiakban azokat a megjegyzéseket összegezzük, amelyeket a kérdőívet kitöltők a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdés utáni szabadsoros rovatba írtak. A 252 válaszadó ~63%-ának hozzászólásai alapján is kiderül, hogy a szerzői jogok nagyon érzékenyen érintik a szakmát, ebben a kérdésben messze nincs konszenzus, mert ennek az éremnek két oldala van, ahogyan arra az egyik hozzászóló is rámutatott: „[...] az alulfizetettség miatt ugyanaz az építész, ha a sors úgy hozná, biztos, hogy másként viselkedne, ha ezen az oldalon (szerzői jog tulajdonosa), vagy a másik oldalon (szerzői jog tulajdonosának kiszolgáltatott áttervező) állna."

A hozzászólások ~30%-a sérelmezte, hogy a szerzői jogok korlátozzák a tulajdonosi jogokat, és sok esetben akadályozzák a munkát. Érvként a legtöbben azt hozták fel, hogy sokszor nagyon nehéz, szinte lehetetlen az eredeti tervezőt felkutatni, különösen az 1989 előtt tervezett épületek esetében. Több esetben említették, hogy az eredeti tervező a szerzői jogokkal visszaélhet, úgy szabja meg szerzői jogairól való lemondásának feltételeit, ami akadályozza az adott épület áttervezését, korszerűsítését, rossz megoldásokat konzerválva. 26-an [16%] javasolják, hogy csak bizonyos épületfajtáknál – vagy valamilyen mértékű átalakítás fölött - célszerű a szerzői jogok figyelembe vétele, vagyis az eredeti tervező hozzájárulásának beszerzése, tekintettel azokra a kifogásokra, amelyeket sokan a családi házak, lakóépületek átalakítása során a tulajdonhoz való jog sérüléseként neveztek meg. „Meg kellene határozni a (jelentősebb) épületek körét, és ez határozza meg, tehát nem elsősorban a funkció. Homlokzatot nem érintő átalakításnál indokolatlannak tartom."

Jelentős számban [24%] az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos szabályozást újra kell gondolni. Kiindulási pontként többen javaslatokat is megfogalmaztak, és úgy vélik, hogy a szerzői jog építészeti vonatkozásait pontosítani kell. Így pl. az egyik hozzászóló szerint „[...] az építészeti alkotás jellemzően nem sokszorosítható alkotás, s az alkotásért a tervező díjazást kap, én célravezetőbbnek tartom, ha ez a díjazás olyan mértékű, hogy fedezze az adott esetben a szellemi termék előállítását illetve a szellemi termék által, az építtetőnél esetlegesen generálódó, többlet hasznot." Mások az újragondolás alapjának az építészeti értéket tekintenék, szelektálva az épületek között, hogy mi érték és mi nem.

Többen a jelenlegi szabályozást könnyíteni és egyszerűsíteni szeretnék, például úgy, hogy az újragondolás alapja az építtető és a tervező közötti szerződésben rögzített megállapodás legyen, nincs szükség további részletes szabályozásra. Mások azt javasolták, hogy a szerzői jogok csak bizonyos ideig - pl. a használatba vételig vagy utána pár évig - legyenek érvényesek. Többen is az újragondolást a jelenlegi szabályozás betartatlansága miatt vetik fel, mert „nem egyértelmű, nem egyszerű, nem teljes körű, nincs betartatva", ahogyan ezzel szemben többen is hangot adtak annak, hogy a túlszabályozottság miatt a szerzői jogok túlzottan és feleslegesen védik a szerzőt. Egy hozzászóló megemlítette, hogy az építészet területén a „a szerzői jog által biztosított licencet leginkább a korlátozottan szabad felhasználású felé kéne eltolni, a creative commons licenc rendszer" mintájára.

12-en [7%] úgy vélik, hogy a jelenlegi szabályozás nem működik, nem lehet betartatni. „Jog van, betartatás nincs, még állami szervek is aláíratják pl., hogy a tervező lemond a szerzői jogról [...]"  9-en [5%] teljesen szükségtelennek és rossznak érzik a szerzői jogok kiterjesztését az építészet területére. „A jelen kor építészete (a szignifikáns többség) eldobható építészet (olcsó anyagból, gyorsan, olcsón), ne bonyolítsuk szerzői jogokkal. Szinte mindegy a szabályozás, ez erkölcsi kérdés, egyénfüggő, hogy mit tart be." Többen is felvetik, hogy a szerzői jogok csak az értékes alkotásokat védjék, s azt, hogy mi az érték, döntse el egy erre hivatott grénium, külső szakértői testület vagy tervtanács.

A hozzászólók 21,5%-a szerint [34 vélemény] a szerzői jogokat az építészet területén komolyabban kellene venni, többen említették és helyeselték, hogy a kamarai törvény most is előírja az eredeti tervező hozzájárulásának beszerzését. Ugyanígy 12-en [7%] úgy véli, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő, s ami van, azt be kéne tartani. 9-en említették, hogy a szerzői jogok hatékony védelme érdekében szükség lenne központi és/vagy kamarai nyilvántartásra, amely megkönnyíthetné az eredeti tervezők felkutatását. „Csak olyan előírásokat szabad tenni, melyeket ellenőrizni is tudunk. [...] Van országos nyilvános lakásalaprajz-nyilvántartás? Évenként vagy félévenként frissítik? Ha nincs, akkor hagyjuk. Rá van írva a tervező neve és telefonszáma a házra? Szerepel a tulajdoni lapon? Megmondja az önkormányzat, ha bemegyek? Megmondja a Kamara? Ha nem, akkor hagyjuk!" 7-en [4%] két fontos, díjazással kapcsolatos problémára hívták fel a figyelmet. Az egyik az eredeti tervező ún. „lelépési" díjának, vagyis a hozzájáruló/lemondó nyilatkozat árának kérdésére, illetve arra, hogy az amúgy is nagyon alacsony tervezői díjhoz kapcsolódóan hogyan lehetne magasabb szerzői jogdíjat érvényesíteni, illetve hogyan lehetne a terv szerinti megvalósítást elősegíteni. „Ott sérül a szerzői jog - és ezt senki nem panaszolja - amikor a beruházó mindenből a szerinte „műszakilag egyenértékű" megoldást választja és az építész semmit nem tehet ellene. Ha emiatt nem kapna használatba vételi engedélyt, súlya lenne a tervnek." 

 

---

Az összefoglaló az epiteszforum.hu által indított „Építészet és építésügy" című, 2011.10.11 – 2011.12.12 közötti internetes, anonim közönségkutatás alapján készült. A kérdőívre a két hónap alatt összesen 252 válasz érkezett a szakmagyakorlók köréből. Az elemzést és értékelést Pásztor Erika Katalina DLA (epiteszforum.hu) végezte.

Az alábbiakban letölthető a kutatási összefoglaló és külön a szabadsoros vélemények *.pdf formátumban.