Építészet gyerekeknek – Beszámoló az Építő Játékok konferenciáról

Zöldi Anna beszámolója a Magyar Építész Kamara Építő Játékok című kétnapos konferenciájáról.

Az épített környezeti nevelés egyre népszerűbb fogalommá válik lassan Magyarországon is. És nem pusztán fogalom – a szaporodó jó gyakorlatok azt mutatják, kereslet és kínálat valahol összetalálkozott. Idén számtalan nyári tábor és foglalkozás buzdította a fiatal generációt arra, hogy engedje szabadjára fantáziáját és építsen, építsen, építsen. Házat, várost, aztán majd később társadalmat.

Annyian foglalkoznak már szerte az országban ezzel a területtel, hogy időszerűnek látszott egyfajta összegzés. A Magyar Építész Kamara felkarolta az ügyet, és támogatásával létrejött egy széleskörű – reméljük nem utolsó – tapasztalatcsere, a rendezők szándéka szerint építészek és pedagógusok között. A szeptember végén megtartott konferencia az Építő játékok elnevezést kapta, a hasonló című, oktatási tapasztalatokat összegző kiadvány nyomán.

A címben benne foglaltatik mindaz, amit a szigorúan hangzó „épített környezeti nevelés" fogalom takar: játék, amellyel gyermek és építész-pedagógus egyaránt épít – a gyerekek saját világukat, az őket segítő felnőttek pedig a kicsik lelkét (és egy kicsit a sajátjukat is). Közös ügy ez, amely minden résztvevőtől nyitottságot kíván. Idegen terület, amelyre lelkesedésből merészkednek mind a pedagógusok, mind az építészek. Vannak országok – mint azt a konferencián is hallhattuk – akik már jóval előttünk járnak: Finnországban az építészet az iskolai oktatás részét képezi, Németországban a tartományi építészkamarák gyámkodnak az ügy felett, és szerveznek a témában foglakozásokat, projektheteket, indítanak széleskörű mozgalmakat.

Ezek a kezdeményezések Magyarországon egyelőre egymástól elszigetelten működnek, magánerőből, magán lelkesedésből, a konferencia tanúsága szerint nem is kevesen. Egymás munkájának megismerésén túl az összejövetelnek aktualitást adott az utóbbi hónapok néhány pozitív, az oktatási struktúrát érintő változása. Az építészet fogalma bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a kerettantervek összeállításánál a környezetkultúra fogalmainak megismertetése is követelmény. Építész-szakmai oldalról ennek pontos mibenléte még felderítésre vár, de az biztos, hogy most lehetne becsempészni az építészetet az iskolai oktatásba. A délutáni tanítás egyelőre még kitöltetlen időkerete is kiváló lehetőséget nyújtana erre – ez már a konferencia tanulsága.

A jelen lévő pedagógus-intézményvezetők elmondásából kiderült: az iskolák ebben az évben mintaprogramokkal jelentkezhettek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felhívására, a programban részt vevő iskolákat szeptember végéig kiválasztottak, a Magyar Építész Kamara most ebbe a folyamatba kíván bekapcsolódni. A feltételek ehhez adottak: a konferencia bizonyította, hogy lelkes szakemberek hada áll ugrásra készen, és idén magyarul is megjelent két, a módszertant ismertető kézikönyv is a kultúrAktív egyesület jóvoltából.

Cseh András (Pre Architectura), aki Győrben folytat képzést és táborokat, lefordította a PLAYCE építészet-oktatással foglalkozó nemzetközi szervezet témába vágó feladatgyűjteményét, ez éppen kiadásra vár. Számos városfelfedező kiadvány készül különböző, részben a konferencián is részt vett kolléga jóvoltából. A szakmai tudás tehát megalapozottnak tűnik egy egységes stratégia kialakítására – ebben a Magyar Építész Kamara vállalhatná az organizátor szerepét. A konferencia programja ehhez igyekezett hozzájárulni a rendelkezésre álló kapacitás széleskörű bemutatásával.

A múltbeli előzmények bemutatása (Tatai Mária, Deszpot Gabriella), és elméleti alapvetés (Kovács Ildikó, Prof. Meggyesi Tamás) után a résztvevők rövid összefoglalót kaptak a külföldi gyakorlatról (Tóth Eszter, kultúrAktív, Robert Bourke, Írország), majd megismerhették a hazai kezdeményezéseket. A konferencián bemutatott projektek zöme az informális szférában – tehát az iskolai oktatási kereteken kívül - létrejövő programokról számolt be. A múzeumpedagógia mellett az építészek által életre hívott nyári táborok és workshopok, illetve a civil egyesületek munkája jelenti pillanatnyilag az épített környezeti nevelés terepét. A múzeumi projektek közül bemutatkozott a Gyík Műhely amely a Nemzeti Galériában évtizedek óta serkenti kreativitásra a gyerekeket a magas művészet példáit segítségül híva.

Szabics Ágnes a Műcsarnokban folyó ARTools projektet mutatta be. Kiss Virág a művészettel segítés specialistája, eredeti végzettségére nézve matek-rajz-környezetkultúra szakos tanár, ezúttal az Iparművészeti Múzeum épületének „matematikai" feldolgozását ismertette.

A Koncz Kinga-Sziray Zsófia művészettörténész – építész páros évek óta dolgozik együtt. Konkrét építészeti kiállításokhoz kapcsolódó programjaik mellett, amik egyikéről egy pedaógusoknak szóló kiadványban is beszámoltak, idén nyáron az Erzsébet program jóvoltából tematikus összművészeti tábort is vezettek Zánkán, ahol többek között designer foglalkozások is kapcsolódtak az építészethez.

Az építészek kezdeményezései is igen sokfélék. Győrben Cseh András folytat évek óta sikeres foglalkozásokat, részben a győri MOKKA alkotóműhellyel közösen szervezett táborában idén már mintegy 60 gyerek vett részt. Kovács Ildikó a 15. kerületi Hubay Tehetségpontban, önkormányzati kezdeményezésre működő foglalkozásokról számolt be.

A Hubayban folyó munka László Tamás 15. kerületi polgármester, építész, képviselő támogatásával valósulhat meg, aki a kétnapos konferenciát is megnyitotta, és döntéshozói oldalról következetesen kiáll az épített környezeti nevelés ügye mellett. A budapesti aktivitást elsősorban Beleznay Éva neve fémjelzi – ő évek óta vezet sikeres építészeti táborokat Budapest felfedezésére.

Különleges és előremutató kezdeményezés a szintén építész Gődény Éváé, aki gyerekeknek szóló interaktív építészeti weboldalt üzemeltet ludbriko címmel, szellemes feladatokkal, vonzó grafikai megjelenéssel. A civil szervezeteket a többek között Tóth Eszter és Sebestyén Ágnes művészettörténészek által létrehozott KultúrAktív Egyesület képviselte, amely annak ellenére, hogy vezetői jelenleg mindketten külföldön folytatnak doktori tanulmányokat, ténylegesen aktívan tevékenykedik: a bevezetőben már említett két módszertani kézikönyvön kívül városfelfedező kiadvány-sorozatot adnak ki, tagjaik Pécsett táborokat és féléves workshopokat vezetnek, és rendszeresen tartanak országos és határon túli rendezvényeken műhelyfoglalkozásokat.

Holczer Veronika építész és Tóth Laura kulturális antropológus az Egyesek ifjúsági egyesületben végzik Nógrádi Ökologika programjukat: hátrányos helyzetű roma falvakban folytattak közös építést, és ennek tapasztalatait osztották meg a közönséggel.

A felsorolásból is kiderül, hányféle szakterület művelői hány helyen kapcsolódnak munkájuk során az építészet témaköréhez, és nem csak a vizuális nevelés, hanem társadalmi – szociális problémák kezelése során is segítségül hívják az építő játékokat. Ez ad a rendezvénynek különleges fontosságot, és arra figyelmeztet, amit a konferencia résztvevői tanulságként le is vontak a két nap zárásaként: csak közösen, számtalan szakterület összefogásával lehet elérni, hogy az épített környezet iránti felelősségre nevelés és a vizuális kultúra színvonalának emelése az iskolai és iskolán kívüli oktatás szerves részévé váljon. Ezt elősegítendő mindkét nap játékos bemutatókkal zárult – többek között megtudtuk, mekkora egy bokor, hogyan építsünk saját testünkből Colosseumot, hogy készítsünk Tatlin nyomán térplasztikát, és a Pop-up Pest élőszereplős társasjáték segítségével parkosítottuk Budapest belvárosát, vagy sétát tehettünk a környéken.

A workshopok a továbblépés irányát mutatják: az oktatásba akkor juthat el hatékonyan az építészet, ha pedagógusok és építészek együttműködésével megvalósulhat egy komplex képzési program, amely hasonló, gyakorlati feladatok segítségével felkészíti az ehhez kedvet érző szakembereket a közös munkára. A konferenciát lezáró kerekasztal - beszélgetés azt mutatta: sem kedvben, sem szakmapolitikai támogatásban nincs hiány: kíváncsian várjuk a folytatást!

A konferencia anyagát – egyéb kezdeményezésekkel együtt – a Magyar Építész Kamara kiadásában megjelent Építő Játékok 2 – kézikönyv pedagógusoknak című kiadványból ismerhetik meg az érdeklődők.