Pályázatok/Magyar

Építészeti ötletpályázat: „a Nagyharsányi csata emlékhelye 2023”

1/1

Forrás: MMA

Hirdetés
?>
Forrás: MMA
1/1

Forrás: MMA

Építészeti ötletpályázat: „a Nagyharsányi csata emlékhelye 2023”
Pályázatok/Magyar

Építészeti ötletpályázat: „a Nagyharsányi csata emlékhelye 2023”

2023.11.17. 09:54

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Nagyharsány

Cég, szervezet:
Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata

Beadási határidő:
2023.12.15. 23:50

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „a Nagyharsányi csata emlékhelye 2023" címmel nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdetett meg. Az ötletpályázat célja építészeti eszközökkel megfogalmazni, hogy a Nagyharsányban meglévő művésztelep mellett, hogyan lehet egy kisebb építési területen magas színvonalú emlékparkot kialakítani a nagyharsányi csata emlékezetére. Mindezt úgy, hogy a kompozíció megtartsa és felhasználja a meglévő (különböző stílusú, méretű és színvonalú) emlékműveket, azokat „adottságként" kezelve.

A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) Építőművészeti Tagozata, a részletes tervezési programnak virtuális helyszínt nyújtó Nagyharsány Község Önkormányzata, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága nem kapcsolja jelen felhívást bármely további tervezéshez, kivitelezéshez vagy közvetlen megvalósítás céljához.

A 2009 óta műemléki védettséget élvező Nagyharsányi Szoborpark mellett kerül kialakításra a nagyharsányi csata emlékmű együttese. A két, egymással szoros közelségben elhelyezkedő létesítmény – a szoborpark, valamint a nagyharsányi csata emlékmű együttese (a továbbiakban: Emlékhely) – mind célját, mind a megjelenését tekintve jelentős mértékben különbözik egymástól. Előbbi célja a művészeti alkotások által a szellem munkára bírása, a látogatókban az elmélyülés, a szabad asszociációk generálása, a gondolatébresztés, továbbá a funkcióval rendelkező, alkotócsoportok közreműködésével közösen létrehozott nagyszabású művek (Amfiteátrum, Esőbeálló, Szimpozion asztal) gyakorlati használata.  Utóbbi pedig egy meghatározott funkció – a csatáról való megemlékezés – lehetőségét és igényét sugallja.

A pályázat jellege: ötletpályázat, célja nem a továbbtervezésre legalkalmasabb tervező kiválasztása, hanem innovatív építészeti ötletek, javaslatok beszerzése, a művészeti alkotómunka ösztönzése. Ennek értelmében a kiírót nem terheli a díjazásban részesülő pályamű(vek) szerzőjével (szerzőivel) való, a további tervezési feladatra vonatkozó szerződéses megállapodás kötelezettsége.

Jelen feladat-meghatározás csak gondolatébresztő és funkcionális vázlat, az Emlékhely működéséhez feltételezhetően szükséges funkciók-, kiszolgáló létesítmények és a rendezendő problémák feltérképezésére szolgál. A tervezési program tehát szabadon kezelhető, kiegészíthető vagy csökkenthető – az ötletpályázat „szabad kezet" kíván adni a tervezőknek, hogy kifejthessék gondolataikat a feladattal kapcsolatban. A tervezésbe bevonandó terület nagysága, a táji- és közlekedési kapcsolatok, összefüggések elemzése a pályázó döntése szerint szorítkozhat a szűken értelmezett „emlékpark" területére, de az „akcióterv" lehet egy tágabban értelmezett terület is. A becsült látogatószám függvényében az alaprajzi területek méretezése és súlyozása szintén szabadon kezelhető tervezési feladat.

 Javasolt építészeti-tájépítészeti tervezési feladatok:

  • Az Emlékhely vizuális lehatárolása – elválasztása a szomszédos szoborparktól;
  • Az Emlékhely a. pont szerint lehatárolt területének rendezése és egységes koncepcióba, kompozícióba illesztése;
  • Új Építészeti Jel megfogalmazása – a csatára emlékező szimbolikus alkotás létrehozása;
  • Fogadóépület – „kapuépület" – kialakítása;
  • Keresztény- vagy ökumenikus-, részben fedett-nyitott szabadtéri kápolna megtervezése. 

A kiíró a szakmailag megfelelő pályaműveket díjazásban részesíti. A pályázati kiírás alapján minden pályázó csak egyetlen pályázatot nyújthat be, amelyre legalább bruttó 250.000.-Ft, legfeljebb bruttó 1.500.000.-Ft összegű díjazás állapítható meg. Pályázatot nyújthatnak be a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévet be nem töltött építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettséggel rendelkező személyek.

A pályázat benyújtásának határideje: 2023. december 15. A pályázatok bontása és érdemi elbírálása 2024. január 3-tól történik, az eredményhirdetésre előreláthatóan február elején kerül sor, ünnepélyes keretek közt, a pályaműveket bemutató kiállítás megnyitójával egyidejűleg.  

A bírálóbizottság

A bírálóbizottság elnöke: Perényi Lóránt helyettes államtitkár, ÉKM
A bírálóbizottság társelnöke: Vadász Bence DLA Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
A bírálóbizottság tagjai:

  • Dénes György Pro Architectura-díjas építész, az MMA köztestületi tagja
  • Dévényi Sándor DLA Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja
  • Kollár Csaba, Nagyharsány község polgármestere
  • Rudolf Mihály DLA Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
  • Salamin Ferenc Ybl-díjas építész, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője
  • Vesmás Péter DLA Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
  • Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója

Az ötletpályázat részletes leírása a Magyar Művészeti Akadémia honlapján olvasható

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.