Technológia

Építészeti sokféleség a régióban: közeledik a Szecesszió Világnapja

1/11

A palicsi fürdő víztornyának fafaragásos részlete - építészek: Komor Marcell és JakabDezső,1909-1912 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet

?>
A palicsi fürdő víztornyának fafaragásos részlete - építészek: Komor Marcell és JakabDezső,1909-1912 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet
?>
A szabadkai zsinagóga festett üvegablaka - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1902 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet
?>
A Kallina üzlet- és bérház homlokzati részlete Zágrábban - építész: Vjekoslav Bastl, 1903-1904 - fotó: MUO
?>
A Kallina üzlet- és bérház homlokzati részlete Zágrábban - építész: Vjekoslav Bastl, 1903-1904 - fotó: MUO
?>
A nagyváradi Fekete Sas Szálló oromzata - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907-1908 - fotó: Nagyváradi Városháza
?>
A császári és királyi osztrák Postatakarékpénztár Bécsben - építész: Otto Wagner, 1904-1906 és 1910-1912 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper
?>
A steinhofi Szent Lipót templom szentélye építész: Otto Wagner, 1904-1907 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper
?>
A Földtani Intézet kerámia tetőidomai - építész: Lechner Ödön, 1896-1899 -fotó: IMM, Adattár-digitális fotógyűjtemény, ltsz.: VLT 354.1.5
?>
A Csengery utcai lakóház padlóburkolata - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső,1900 fotó: IMM, Adattár-digitális fotógyűjtemény, ltsz.: VLT 36.3.7.
?>
A Gresham-palota üvegezett passzázsa - építész: Vágó József, 1904-1905 - fotó: IMM,Adattár-digitális fotógyűjtemény, ltsz.: VLT 400.2.1
?>
1/11

A palicsi fürdő víztornyának fafaragásos részlete - építészek: Komor Marcell és JakabDezső,1909-1912 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet

Építészeti sokféleség a régióban: közeledik a Szecesszió Világnapja
Technológia

Építészeti sokféleség a régióban: közeledik a Szecesszió Világnapja

2018.05.23. 14:00

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Építészek, alkotók:
Vágó József, Otto Wagner, Lechner Ödön, Komor Marcell, Jakab Dezső

Cég, szervezet:
Iparművészeti Múzeum

Magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a szecesszió világnapját. Az idei év kiemelt eseménye a régió szecessziós építőművészetét bemutató tablókiállítás, "A szecesszió hullámai – Építészet a Duna menti régióban" című tárlat, mely május 30-tól június 18-ig, ingyenesen tekinthető meg a FUGÁ-ban. A világnap alkalmából az egész hétvégét kitöltő programsorozat, szecessziós városi séták, tárlatvezetések és családi alkotóműhely várja az érdeklődőket június 9–10-én.

Az idei évben a szecesszió világnapján a Transznacionális Duna Együttműködési Program tagvárosai közös tablókiállításon mutatják be a Duna-menti szecesszió építőművészetét a FUGÁ-ban. Az esemény célja nemcsak Otto Wagner és Komor Marcell évfordulójának ünneplése, hanem a szecessziós mozgalom sokféleségének és a régió hol különböző, hol nagyon is hasonló építészeti törekvéseinek bemutatása.

Otto Wagner, a színpompás bécsi Majolikaház (1898), a Szent Lipót templom (1904-1907) és a bécsi Postatakarékpénztár (1904-1912) tervezője építészi tevékenysége mellett várostervezői, oktatói és építészetelméleti munkássága révén is nagy hatást gyakorolt a teljes Duna-menti régió építészetére. A kiállításon bemutatott épületei amellett, hogy a historizmusból szecesszióba történő átmenet mintái, a modernizmus kialakulását is megalapozták. A tablókon nemzetközi viszonylatban kevéssé ismert szlovén, horvát és bolgár példákat is láthatunk a bécsi szecesszió formáinak terjedésére.

 

A császári és királyi osztrák Postatakarékpénztár Bécsben - építész: Otto Wagner, 1904-1906 és 1910-1912 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper
6/11
A császári és királyi osztrák Postatakarékpénztár Bécsben - építész: Otto Wagner, 1904-1906 és 1910-1912 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper


A steinhofi Szent Lipót templom szentélye építész: Otto Wagner, 1904-1907 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper
7/11
A steinhofi Szent Lipót templom szentélye építész: Otto Wagner, 1904-1907 - fotó: WienTourismus / Christian Stemper

 

 

Külön szekciót kap a tárlaton Lechner Ödön, a magyar szecesszió legnagyobb hatású mestere, kinek a magyar népművészeti elemeket keleties formákkal ötvöző Iparművészeti Múzeum (1893-1896) hozta meg az országos ismertséget. A kiállításon bemutatott Földtani Intézet (1896-1899) épületén számos, a funkcióra utaló "beszélő" elem látható, melyek közül a leglátványosabb a csúcson elhelyezett földgömb, a mennyezet kialakítása, és az előtér oszlopfejezetei, melyek cseppköveket imitálnak. Egyik főművén, a Hold utcai Postatakarékpénztáron (1899-1901) a magyaros motívumok, a kerámia-díszítőelemek, a téglaszalagos ornamentika a lechneri szecesszió szintézisét alkotják, amelyekből a fiatal építészgeneráció is sokat merített. A kiállításon az idén 150 éve született Komor Marcell kap kiemelt szerepet a Lechner-követők közül. A Jakab Dezsővel közösen tervezett Csengery utca 76-os számú bérháza (1899-1900) és a szabadkai zsinagóga (1901-1902) kiemelkedő alkotása a magyaros szecessziónak. Komor és Jakab tervei szerint épült Nagyvárad egyik meghatározó épülete, a Fekete Sas-palota (1907-1909) és a marosvásárhelyi Kultúrpalota (1911-1913) is, mely az európai szecesszió egy legszebb összművészeti alkotása.


A nagyváradi Fekete Sas Szálló oromzata - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907-1908 - fotó: Nagyváradi Városháza
5/11
A nagyváradi Fekete Sas Szálló oromzata - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907-1908 - fotó: Nagyváradi Városháza


A szabadkai zsinagóga festett üvegablaka - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1902 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet
2/11
A szabadkai zsinagóga festett üvegablaka - építészek: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1902 - fotó: Željko Vukelić - forrás: a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet

 

A tablókiállítás átfogó képet ad a régió szecessziós törekvéseiről. Lechner és Wagner jelentős hatása mellett az egyes országok századfordulós építészetét olykor hasonló célok mozgatták, amelyek eltérő formákat szültek. Ilyen például a nemzeti formanyelv keresése, mely nem csak Magyarországon volt hangsúlyos kérdés. Szerbiában a moravai szecessziót megalkotó Branko Tanazević, Bulgáriában Naum Torbov és Anton Tornjov is a helyi, bizánci formákhoz tért vissza a nemzeti jelleget keresve. A vas, a vasbeton és az építészeti kerámia kedvelt alkalmazása mind olyan műszaki vagy esztétikai újdonság volt, melyek segítségével a 20. század művészeti és technikai problémáira adhattak választ a különböző nemzetek.


A Kallina üzlet- és bérház homlokzati részlete Zágrábban - építész: Vjekoslav Bastl, 1903-1904 - fotó: MUO
3/11
A Kallina üzlet- és bérház homlokzati részlete Zágrábban - építész: Vjekoslav Bastl, 1903-1904 - fotó: MUO

 

 


A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió (ERDF, IPA, ENI) és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projekt a szecessziós örökség védelme és népszerűsítése a Duna-menti régióban című pályázathoz kapcsolódó kutatási program része.

Együttműködő partnerek: Építészfórum, Imagine Budapest, Hosszúlépés, KÉK városi séták.

 

Iparművészeti Múzeum

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk