Nézőpontok/Vélemény

Építészkongresszus 2017 - lehet-e blöff az építészet?

1/4

Olimpia 2024 Budapest, új híd és olimpiai falu látványterve (2016)

?>
Olimpia 2024 Budapest, új híd és olimpiai falu látványterve (2016)
?>
Santiago Calatrava, Boc de Roda híd
?>
a Dagály Úszóaréna korai látványterve - építész: Ferencz Marcel
?>
az elkészült Duna (Dagály) Aréna - építész: Ferencz Marcel - fotó: Danyi Balázs
1/4

Olimpia 2024 Budapest, új híd és olimpiai falu látványterve (2016)

Építészkongresszus 2017 - lehet-e blöff az építészet?
Nézőpontok/Vélemény

Építészkongresszus 2017 - lehet-e blöff az építészet?

2017.03.29. 13:15

Cikkinfó

Szerzők:
Hanusovszky Katalin

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Vélemények:
7

Dosszié:

Mióta nyilvánosan elhangzott az építészeti látványterv blöffként való aposztrofálása, mindenki hitetlenkedve néz. Ahogy David Chipperfield egy interjúban kifejtette, a digitalizált látványszerkesztéssel olyan virtuális terveket kényszerít ki a megbízó az építészből, ami hamis reményekkel táplálja az építés összes szereplőjét. A valódi tervezés szabályai szerint kialakított valóság aztán szembesít a tartalmatlan blöffel. Hanusovszky Katalin beszámolójának első fele a 14. Nemzetközi Építészkongresszusról.

Dr. Schneller Domonkos stratégiai főigazgató (Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) előadásával - az elmaradt olimpia füstbe ment terveivel - kezdődött az idei építész kongresszus. A „mi lett volna, ha" álomcsokor integrált területfejlesztési stratégiát, összefüggő intenzív fejlesztést álmodott a fővárosba. Bár olimpia nem lesz Budapesten egy ideig, az álmok álmodói valamit mégis megvalósíthatónak látnak a nagy ívű tervekből. Lesz Velodrom az óbudai gázgyár területén, Budapest Xtrém Szabadidőpark, Dunai Evezős Központ, Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri pályák, fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok, új Budapesti Teniszközpont, Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ, Nemzeti Lovas Központ, új jégcsarnok, uszoda és futókör, BOK Sportcsarnok - új "B" csarnok, valamint megújul a Népliget jelenleg is sportolásra hasznosított területe. Összesen 11 sportlétesítmény. És lesz új híd is Csepel északi végén, az olimpiára szánt Galvani híd.

Drónnal a város fölé repülve, elszédülve szemléljük a fantasztikus látványokat. A befejező kisfilm, a remélt olimpia hangulatos reklámfilmje, a magyar sportéletet mutatja be. Az evezősök a képeken a Római part még háborítatlan ősfái mellett szelik a habokat. Látjuk, de közben tudjuk, nemsokára ez is már csak egy álom marad.


Olimpia 2024 Budapest, új híd és olimpiai falu látványterve (2016)
1/4
Olimpia 2024 Budapest, új híd és olimpiai falu látványterve (2016)



Wesselényi-Garay Andor előadása aztán visszatereli a földre a hallgatóságot. Az olimpia kapcsán megépíteni kívánt Galvani híd tervezéséről beszél - arról, hogyan történik ma a világban elfogadott módon egy ilyen, a várost jelentősen formáló építészeti tervezés. És most időben szólunk! Pályázatot kell kiírni - olyan pályázatot, ahol a kiíró kellő időt és megfelelő bírálati szakértelmet biztosít egy jó megoldáshoz. A pályázat nagy szellemi potenciállal bír. A versenyben a jó és kevésbé jó megoldások mellett születnek abszurd ötletek is, de a látványos vagy érdektelen középszer – ami a direkt megoldások gyakori hibája – is megmutatja magát.

Egy híd esetében a tervezés mérnöki része szinte lefedi az egész feladatot, holott egy híd korántsem kizárólag mérnöki létesítmény. Sok unalmas szerkezeti híd után a 80-as években egyszer csak megjelent a mérnök-építész Calatrava és megcsinálta a Bac de Roda hidat Barcelonában, a világ pedig rácsodálkozott az építészetre: képes egy híd kulturális tartalmat láttatni? Calatrava megmutatta, hogy képes. Magyarországon sok nagyon jó kvalitású közlekedési építmény található, az autópályák fölötti összekötő hidak, a táji átvezetések között sok szép megoldást láthatunk. (Talán erre kevesebb figyelem jutott, így szabadabb lehetett a tervezés?)


Santiago Calatrava, Boc de Roda híd
2/4
Santiago Calatrava, Boc de Roda híd



A híd - mondja Wesselényi-Garay Andor -, nem csupán két földrajzi helyet, hanem két világot köt össze. Felmerül a gondolat, ha mondjuk Norman Foster (vagy Jean Nouvel?) részt vennének a Galvani hídra kiírandó pályázaton, a Csepel sziget végében álldogálva meglátnák-e ezt a lokálisan jelenlévő két világot? Az előadó beszélt még a hídság egyéb lényeges kritériumairól, melyeket érdemes lenne figyelembe venni a pályázat kiírásánál: a szerkezet érdekes részleteit bemutató bejárhatóságról, a hidak vonalvezetésének tudatos humán-szabályozásáról (egyenes helyett íves útvonal), a gyalogos hídélményről, a statika vastörvényeiről és egy valódi nagy építészeti lehetőségről, hogy Budapest olyan új hidat kapjon, ami a meglévők mellett ezt a várost fejezi ki, a budapestiséget.

Ha lenne verbális építészet, mi valószínűleg mindig az élbolyban teljesítenénk. Megépült és meg nem épült, tervezett és álmodott házaink drámái és eposzai irodalmi remekművek. Még azt a népmesei fordulatot is meg tudjuk szívszaggatóan magyarázni, hogy miként lehet a szépséges királyfiból béka az ominózus csók után, holott ennek épp fordítva kellett volna történnie.


a Dagály Úszóaréna korai látványterve - építész: Ferencz Marcel
3/4
a Dagály Úszóaréna korai látványterve - építész: Ferencz Marcel



Amíg hallgatjuk, odavagyunk. A következő előadó, Ferencz Marcel az építészetbe született bele. Aztán a gyakorlatias ács elképzelésből építész szakma lett és egy szép pálya bontakozása. Borpavilon Tokajban, Hun fürdő Bodrogkeresztúron, Puskás Ferenc stadion pályázat, a Napur iroda munkái, és persze díjak - Ybl- és Pro Architectura, Design Award finalista -, a kormányzati stadionprogramok előkészítése (102 stadion elemzésével!), Biennálé 2010-ben, hosszú vonatozások alatt nagy eszmecserék (WGA-val közösen) költészetről és művészetekről, a rajz fontossága, a világ menő építészeinek rajzi megszólaltatása, a titkok, a megnyittatások és megnyílások - nagy kortyokban isszuk az igét. Ez az, amire mindnyájan vágyunk, hogy így legyen (velünk is). Lebegünk valami nem létező éteri térben, haza se szeretnénk menni erről a kongresszusról, mert olyan jó, amit hallunk és érzünk, szívünkből beszél, a valóság már nem számít. Mit valóság!

De a valóságról is kell beszélni, a Duna Aréna elkészült, ott áll, ahol és úgy, ahogy. Első a mérnöki tett, hallhatjuk: Alfa szög, sodrás, bevezetés a Dunába, azok a bizonyos eredendően fontos rajzi megközelítések. Büszkeség, mondja a tervező, hogy ott áll a kilencosztatú tér. Aztán nekilát 600 mérnök. Éjt nappallá téve - két év csiszolás. Felső döntések - az épületnek meg kell duplázódnia. Végleges és ideiglenes szerkezetek - és az álmok? Azok álmok maradnak. A végső eredmény, mondja Ferencz Marcell, soha nem egy álom lekövetése. Szerinte inkább "bandzsi dzsamping" - halálugrás, csupa kérdés, hogy lehet ebből visszajönni, milyen magasra érkezünk vissza, elszakad-e a kötél. Az ugrás sikerül, de a mutatvány reális eredménye mégsem lesz az, amit az álmok ígértek. Pedig van Market Építő Zrt. bravúr is. A rácsos tartó és pillér beemelése, csatlakozása orosz rulett. Vajon sikerül-e? Ha 20 cm a kilengés, összedől, ha kevesebb, akkor nem. És 7 lett. Statikai csodák sora, amiért Thiery Clark díj is járt.


az elkészült Duna (Dagály) Aréna - építész: Ferencz Marcel - fotó: Danyi Balázs
4/4
az elkészült Duna (Dagály) Aréna - építész: Ferencz Marcel - fotó: Danyi Balázs



Sajnos mégsem lehet ezt igazolni, körülmesélni, bizonyítani. Sem a 600 mérnök irdatlan munkája, sem az építés lefegyverző kommunikációja nem teljesül a házban. Nagyon nehéz ilyenkor az elfogadás mellett kiállni, mert elkészült egy építészeti alkotás rengeteg befektetett energiával, tudással, funkcionális kiválósággal, de az egész mégsem áll össze, nemhogy nem a kezdeti, de még egy egészen egyszerű „álommá" sem. Valami végzetesen ott feszül a marketing látványtervi „blöff"-jének vállalhatatlansága és a végső valóság között.

Hanusovszky Katalin

 

Vélemények (7)
Zöldi Anna
2017.04.03.
12:20

"Ha lenne verbális építészet, mi valószínűleg mindig az élbolyban teljesítenénk. Megépült és meg nem épült, tervezett és álmodott házaink drámái és eposzai irodalmi remekművek. Még azt a népmesei fordulatot is meg tudjuk szívszaggatóan magyarázni, hogy miként lehet a szépséges királyfiból béka az ominózus csók után, holott ennek épp fordítva kellett volna történnie."

 

ezért a passzusért odaadom az ezüst ácsceruzám felét. 

az uszodáról pedig tisztességesebb lett volna hallgatni - mindenki jobban járt volna

FenyvesiHK
2017.04.03.
18:22

@Zöldi Anna: Kedves Anna, Köszönöm,ez a legszebb megtiszteltetés, már csak azért is, mert ilyen díja senki másnak nincs!

Pákozdi Imre
2017.04.04.
07:25

@Zöldi Anna: Miért is kellene hallgatni az uszodáról, kedves Anna? Szerintem bírálni kell és dicsérni. Bírálni az elhelyezését, a tervezés folyamatát, jelesül a blöffölés gátlástalanságát, majd az eredményt minősíteni, tisztelegve annak érdemei előtt is. Lehet persze úgy tenni, mintha nem volna, csak nehéz, hiszen ott kockáskodik az öt évvel ezelőtt még zöldterületként koncepcionált észak-pesti Dunaparton.

Hartmann György Sándor
2017.04.04.
08:14

@Pákozdi Imre: Mifelnék egy mondás járja: aki az igazságnak csak a felét mondja el, az is hazudik.

Én is kiváncsian vártam az előadást, azok után, hogy a mindent megoldó blöffnek nevezete az ifjusági VB-re készített terveket. (Igaz, mint már irtam, Gyárfás mester ezeket a terveket elfelejtette egyezteni a FINÁ-val, és a tornatánár Vigh úrnak sem esett le, hogy elősszőr a nagy házat kell megtervezni, és abból elhagyni azt, ami nem kell az ifjúsági vb-re, mert akkor már köztudott volt, hogy a 2021-es Vb-t megnyertük. De mindez mellékes, mert azt is liírtam, hogy a 20000-es nézőszám légből kapoot volt, és valójában az elkészült ház sem tudja.)

Egyszóval az előadó mellébeszélt.

FenyvesiHK
2017.04.04.
17:58

@Hartmann György Sándor: Az alaposan meg nem rágott, emésztetlen ötletek durranógázával töltött színes lufik felszállnak az égig, ahol aztán rendesen kidurrannak és környzetszennyezésként visszahullamak a fejünkre.

Pákozdi Imre
2017.04.03.
11:45

Az írás többet érdemelne, de hadd reagáljak csak a Duna Arénával kapcsolatban írottakra. A főhomlokzat középső, hullámos része szerintem szép. Megkockáztatom, jobb, mint a sokak által számonkért, pátosszal átitatott eredeti változat. Míg a régi látványterv fennen lobogó zászló képzetét keltette, a megépült homlokzat egyszerre utal a Dunára, valamint a versenymedence tagozódására, a pályákon folyó küzdelem sűrű, változatos hullámzására.

Az uszoda igazi baja a nézőtér kiterjesztését magába foglaló két oldalszárny kiképzése. Ezek a kék szövettel bevont kockaidomok tudott ideiglenességükkel együtt is inkonzisztens hatást keltenek. Mintha ott felejtett, idomtalan állványzat éktelenítené két oldalról az épületet, mintegy bontásra várva. Az oldalszárnyak könnyűszerkezetes anyaghasználata egyszerűen nem illik a középső traktus kőbe-fémbe öntött, high-tech állandóságához.

lecsó
2017.04.09.
18:36

@Pákozdi Imre: Hiányzik belőle a gesztus, ami az eredeti "blöffben" megvolt (még ha az nekem sem tetszett). És megvan Zaha Hadid uszodájában is. Persze az másik város/költségvetés/építész. Ugyanakkor 100 milliárdért (plusz a mellé rakott felhajtásért) kicsit többet várna az ember, mint egy ipari/kereskedelmi kinézetű homlokzatot.Dupla árért (hacsak annyi lenne!) félmegoldást kaptunk szerintem.Ha ez lenne az egyetlen ilyen eset, beleférne. Csakhogy a Dunapart végig tele van ezekkel a fél-, kétharmad megoldásokkal. Amit most készülnek kimaxolni a semmibe vezető híddal (a város másik végén pedig az ártérre tervezendő elsődleges védművel), aminek kapcsán legfontosabb tényezőnek jelenleg az esztétikája tűnik.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk