Egyéb cikkek

Épületegyüttes terve az Újpesti-öböl és a Duna Plaza közötti területre

1/5

Hirdetés
?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Épületegyüttes terve az Újpesti-öböl és a Duna Plaza közötti területre
Egyéb cikkek

Épületegyüttes terve az Újpesti-öböl és a Duna Plaza közötti területre

2006.03.08. 04:40

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szécsi Zoltán, Váncza László

A pályamű szerzői Váncza László, Szécsi Zoltán, Ötvös Krisztián, Fábián Gábor, Földesi István Posty, Banitz László, Németh Márton

A Transelektro Csoport tulajdonában álló Budapest, XIII. kerületben, az Újpesti - öböl és a Duna Plaza közötti területen fekvő ingatlanokon megvalósítandó épületegyüttes kialakítására kiírt, meghívásos ötletpályázat.

A pályamű szerzői

Építészet:
Váncza László, Szécsi Zoltán, Ötvös Krisztián, Fábián Gábor, Földesi István Posty, Banitz László, Németh Márton

Statika:
Madaras Botond

Épületgépészet:
Bukovics János

Épületvillamosság:
Mészáros Lajos




 



A pályamű értékelése - részlet a Zárójelentésből

 



1. SZÁMÚ PÁLYAMŰ
A pályamű koncepciója a terület legteljesebb mértékű beépítésének elérését említi célként.
A terv 3 hatalmas épülettömeget helyez el, emberi léptékű terek kialakítása nélkül, de a városrendezési tervekben kijelölt tömbstruktúrát követve. A vízparttal párhuzamos hossztengellyel, meander-szerű hullámzással húzódik a lakóépület-tömb, a földszintjén üzletekkel, vendéglátással. A teljes térszint alatt garázst javasol.
A part közelében elhelyezett lakófunkció egyértelműen helyes, csakúgy, mint a földszinti közösségi funkció.
A méretek az óbudai szalagházat idézik, bár az átlyukasztások fogyaszthatóvá teszik a lakóépület nagyságát.
A kemény geometriai rendet a konferencia-központ amorf formájú előadói illetve a lakótorony szabálytalansága oldja.
A műemléki csarnok főszerepet kap az új épülettömegek gyújtópontjában, így a téren, a passzázson sétáló ember számára megnyugvás lehet a meglévő épület emberi léptéke. Ugyanakkor a műemlékcsarnok számára nem biztosít elég tág teret, a Duna irányába eléépít.
A Meder utca másik oldalán álló, közösségi funkciókat befogadó tömb következetes építészeti folytatása a már említett épületeknek, annak minden előnyével és kérdőjelével együtt. A 18-19-es tömbre javasolt „L" alakú tömeg nagyvonalú, a 70-es évek funkcionalista modernizmusát idézi, szenvtelen hasábokból építkezve. Hatalmas kiharapások teszik átjárhatóvá, átláthatóvá.
Az irodaházzal összekapcsolt élményfürdő nem körültekintő javaslat.
A Meder utcától északra fekvő területen a műemléképület konferencia központ és öböl mentén végighúzódó lakóépület funkciókat a műemléképület jelenlegi padlószintjére süllyesztett tér köré fűzi. A hatalmas térről minden irányban teátrális méretű lépcsőkkel lehet a Duna partra, valamint a Meder utcára feljutni.
A 28 és 30-as, valamint a 27-es tömbben a Dunával párhuzamos elrendezésű épületek a vízzel való vizuális kapcsolatot gátolják. A lakóhelyiségek fele számára nem biztosít rálátást a Dunára.
Helyesen megoldott a Duna-parti éttermek kialakítása, azonban a parton tervezett parkolók nem elfogadhatóak.
A választott építészeti hangsúlyok esetlegesek, nem markánsak.
A 18-19. sz tömbben 53.000 m2, a 27-28-30. sz. tömbben 106.000 m2 bruttó szintterületet tervez.
Összességében a terv sem alaprajzi rendszerében, sem homlokzati megoldásaiban nem reagál a környezeti adottságokra. Drámai vízió, az újhullámos francia filmek, az egy korszakban megépített brazil főváros hangulatát, modern ridegségét idézi meg. Mindezt ízléses építészettel, jó arányú hangsúlyokkal, sűrűsödésekkel egymáshoz illő formákkal, mátrixszerkesztésű homlokzati felületekkel, de hiányzik a városi tér, az embert csalogató, marasztaló, kiszolgáló közeg.


 

Részletek a Műleírásból

1. Előzmények, a tervezési feladat

A tervpályázati kiírás pontos és világos képet adott részünkre e nagyszabású ingatlanfejlesztés beruházói preferenciáiról, és ehhez kapcsolódóan részletes analízist tartalmazott a terület városszerkezeti adottságairól. Elemezte a városfejlesztési koncepció legfontosabb összefüggéseit, közölte a pontos beépítési paramétereket, ismertette a beépíthető, és beépíteni kívánt bruttó épületvolumeneket, bemutatta a tervezésbe bevont terület városépítészeti összefüggéseit.
A Kiíró legfontosabb elvárásai a tervezési területtel szemben: szervesen beilleszteni azt a csatlakozó szomszédos területeken beindított ingatlan- és terület-fejlesztések sorába, valamint kiaknázni, és tovább erősíteni a meglévő városszerkezeti tengelyekben rejlő lehetőségeket, és nem utolsó sorban beilleszteni a területet Budapest „nagyvárosi vérkeringésbe" (az egyes tömbök ésszerű autós és gyalogos föltárásának jó pozícionálásával, és kitűnő közlekedési kapcsolatainak -közúti és tömegközlekedési egyaránt- tudatos kihasználásával).


2. Beépítési koncepció, terület-felhasználási elvek, helyszínrajzi kialakítás

A beépítési koncepció ismertetésekor a fenti pontban említett összefüggések tételes fölelevenítése szükségtelen, hiszen munkánk kezdetekor e világos építtetői elvárások, és határozott területfejlesztési koncepció mögé kellet kidolgoznunk az azt alátámasztani hivatott építészeti koncepciónkat.
A beépítési koncepció kialakítása során törekedtünk arra, hogy a lehető legteljesebben kimerítsük a területre a kiírás által megjelölt maximális beépítési lehetőségeket (a földszintek 80%-os, az emeleti szintek átlagos 40 %-os beépítése, illetve a 4,00, és a 3,50 értékű szintterületi mutatók elérése), a terület stratégiai fontosságú, tömör, városias beépítésének céljait szem előtt tartva.
Pályaművünket a Kiíró szándéka szerint készítettük el, követve a tervpályázati kiírásban megfogalmazott beruházói stratégiát. Úgy gondoljuk azonban, hogy a legfontosabb építészeti feladat ezen a területen éppen az, hogy a teljes fejlesztést egy nagy ívű építészeti koncepcióba lehessen foglalni. Ebből kifolyólag a koncepció kialakítása során a teljes területet, mint egészet vizsgáltuk, és a beépítési koncepció megtalálása után kerítettünk sort az egyes tömbök további részletes elemzésére és vizsgálatára, illetve azoknak a kiírás által elvárt szintű részletes (18., 19. tömb), illetve koncepcióterv szintű kidolgozásra (17., 28., 30. tömb).
Ezen metodika szerint találtuk meg az általunk optimálisnak tartott terület-felhasználási összefüggéseket, az alábbiak szerint:

- a Duna mellé koncentráltan elhelyezni a lakóépületeket (19., 28., 30. tömbök)
- a közösségi, illetve munkahelyi funkciókat (konferencia központ, irodaépületek) az intenzívebb városi oldal felé telepíteni (Duna Plaza felőli oldal, illetve a 18. tömb keleti oldala)
- a „magas épületeket" lakó-, illetve szállásfunkcióknak adni, kihasználva a magas építmény egyediségéből adódó többlet lehetőségeket, a nagy vonzerővel bíró dunai panoráma, és a budai látkép „hosszának" (függőleges irányú) megnyújtásával
- a gépkocsiforgalmat kiszorítani a terület határára, a Duna Plaza felőli telekhatárra
- átjárható, transzparens földszinti beépítéseket tervezni a pezsgő városi élet kialakítása érdekében.

A helyszínrajzi elrendezésére mindezen fönti szempontok döntő jelentőséggel bírtak. A tervezési terület városépítészeti szerkezetét két markáns gyalogos tengely, és ezek kereszteződése írja le (a római castrumok történeti előképe talán nem erőltetett párhuzam). E tengelyek egyúttal a tömbök határoló vonalait is alkotják.
E két tengely egyike a kelet nyugati irányú Meder utca (decumanus), míg a másik egy jellemzően észak-déli irányultságú gyalogos tengely (cardo). Ez utóbbi esetében talán pontosabb egy helyett három, egymással párhuzamos tengelyről beszélni, amelyek központi -legerősebb- eleme a tömbhatárok mentén húzódó, imént már említett „cardo", és oldalszárnyain húzódik a Duna menti gyalogos tengely, illetve a Cserhalom utca nyomvonala. Hasonlóképpen a Meder utca markáns kereszttengelye is „osztódik": a Cserhalom utcai oldaltengely metszéspontjánál finom szögtöréssel melléktengelyt képezve vezet be a süllyesztett városi tér fórumterére.
A fő- és oldaltengelyek -ahol arra lehetőség nyílott- a tudatos helyszínrajzi komponálás jegyében az épületek alatt is átvezetnek, sőt az épülettesteken is átlyukadva nyitják föl a látványt a szemlélődő számára.
A két fő tengely metszéspontja képezi a terület igazi súlypontját, és valódi tartalommal megtöltött fókuszpontját is egyben. Ennek tudatos helyszínrajzi komponálása a tervünkben kulcs szerepet játszott (cascade-vízesés, mobil szobor, lépcsősor-rámpa, süllyesztett városi tér, stb.).
A fő- és melléktengelyek helyszínrajzi jelentőségét, azok hierarchiáját a zöldfelületek, utcabútorok, vízfelületek, ivókút, szobrok-térplasztikák, telepített fasorok, stb. tudatos, és irányított alkalmazásával hangsúlyoztuk és emeltük ki.


3. Funkcionális felosztás, a tömbök alaprajzi föltárása

A következőkben az egyes tömbökre lebontva felsoroljuk a tervezési program funkcionális egységeinek területi elosztását. Ezen felosztás biztosítja a beruházásnak a Kiíró által elvárt, és a tervpályázati kiírásban részletezett szakaszolhatóságát is.

18-as tömb.
Mind az a.), mind a b) variáció esetében irodaházat, lakóépületet (magas épület), és az ezeket egyaránt kiszolgáló (de külső forgalmat is bonyolító) fitness központot helyeztünk el itt. A funkciók sorát itt a lakóépületet kiszolgáló, éjjel-nappal működő igényes élelmiszer delikát-csemegebolt teszi teljessé. A három pinceszint az a.) variáció esetében áthúzódik a 19-es tömb alá, és teremgarázsként funkcionál.
A b.) variáció esetében a pinceszintek száma négy, amelyek e tömb alatt ugyancsak teremgarázsként működnek.
Az egyes funkciók önálló, szakaszolt bejárattal, és recepciós előtérrel rendelkeznek.

19-es tömb.
a) variáció
Vízi élménypark, a földszinttől a földszinti kis üzletekkel, az élménypark fölött lakóépülettel, és irodaházzal. A vízi élménypark a pinceszintekre is kiterjed, alatta egy mélypince szinti teremgarázzsal. Az egyes funkciók önálló szakaszolt bejárattal, és recepciós előtérrel rendelkeznek.

b) variáció
Üzletház, autószalon, étterem, irodaház és lakóépület, három szint mélygarázzsal, amely áthúzódik a 18-as tömb alá.
Az egyes funkciók önálló, szakaszolt bejárattal, és recepciós előtérrel rendelkeznek.

A műemlék ipari csarnokot megtartottuk, és belső terébe egy olyan „pub" elhelyezésére tettünk javaslatot, amely -angolszász előképének mintájára- egy igazi, többcélú közösségi térként funkcionál, vendéglátó, és szórakoztató elemeket (látványkonyha, kávézó, söröző, drink-bár, dumaszínház, billiárd szalon, bowling, stb.) egyaránt, egyidejűleg tevékenységi körébe integrálva igazi találkozó hellyé válhat. A csarnok belső terét, a főhajóban egy galériaszinttel megosztottuk, ezzel is növeltük az újrahasznosítás számára a térkínálatot.

27-es tömb
Két magas épület létesítésére nyílik lehetőség ebben a tömbben, ami döntően kihat a beépítésre, és a beépítés építészeti karakterére. A koncepcióalkotásnál éltünk e felkínált lehetőséggel, és kerestük az azt az építészeti kuriozitást, amely különleges karaktert adhat e különleges alaphelyzetnek - a mikrohullámú sávok által korlátozott mozgástérben.
Ide helyeztük el a konferencia központ, az irodaépület, és a garzonszálló funkcionális kölcsönhatásban álló triumvirátusát, és a magas lakótornyot, exkluzív lakásaival, és különleges formai megjelenésével.

28-as és 30-as jelű tömbök
A két tömb egybeolvasztásával azt a döntést hoztuk, hogy ide koncentráljuk a létesíteni kívánt lakás-volumen döntő hányadát, egy nagyon intenzív, de a transzparencia jegyében fogant, egyedi, jelkép értékű épületegyüttes formájában. Az így létrejövő épülettömböt egy magas „talapzatra" emeltük, amely talapzat maga alá gyűjti a korzóhoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó, és egyéb szolgáltató funkciókat. Az intenzív földszinti beépítés tömbjét a fő gyalogos fórum (cardo) felé gyalogos passzázs szeli át, a Duna-korzó felé kivezetve annak intenzív gyalogos forgalmát.
A szekcionált lakótömbök önálló, szakaszolt bejárattal, és recepciós előtérrel rendelkeznek. A választott épületstruktúra, és beépítési konfiguráció lehetővé tette, hogy nagyterületű, csak átmenő lakásalaprajzokat tervezzünk az épületbe, és a lakások döntő többségét közvetlen dunai panorámával tudtuk ellátni.
A lakóépület záró szintjére egy visszahúzott „penthouse" szintet illesztettünk, nagy teraszokkal a Duna felé.
A két pinceszint áthúzódik a kapcsolódó 27-es tömb alá, a szükséges parkoló állásoknak, és az egyéb kiegészítő funkcióknak (konyhaüzem, gépészet, tárolók a lakásokhoz, stb.) helyet biztosítva.

Általánosságban elmondható, hogy a közfunkciók parkolási igényeit egyöntetűen a térszín alatt kialakított teremgarázsokban oldjuk meg. Innen a látogató közönséget lépcsőkkel és liftekkel engedjük föl a földszinti közösségi terekbe, külön útvonalon.


4. Homlokzat és tömegalakítás

A pályamunkánkban bemutatott együttes építészeti megjelenítésének tervezésénél egyidejűleg munkált bennünk az egységesítésre és a különbözőség megmutatására való törekvés szándéka. Ezt a látszólagos kettősséget a beruházás nagyságrendje, és heterogén funkcióinak sokrétűsége oldja föl. Az egységesítés mellett az építési technológia, és a szerkezetválasztás racionalizálása, míg a különbözőség keresésére pedig az igen intenzív beépítésből eredő struktúrák emberi léptékűvé történő lebontásának igénye ösztökélt bennünket.
A homlokzatképzésnél vezérelvünk volt a transzparencia tudatos alkalmazása, intenzív üvegfelületek használatával, ami természetes módon oldja az épített belső és a külső tér határát. Az ebből eredő monotonitást a felületstruktúra színnel történő gazdagításával és differenciálásával, illetve a transzparens épületszerkezetek fényáteresztő tulajdonságának ugyancsak tudatos (az adott funkcióhoz, és épületszerkezeti szituációhoz igazított) alakításával kívántuk oldani.
Mindehhez járult az összefüggő felületstruktúrák („épületszalagok") koncentrált átlyukasztása is, amely új értelmezést képvisel a külső és a belső tér bonyolult viszonyában. Ugyancsak ezen utóbbi téri reláció eszköze az „átjárható" épület által teremtett téri helyzetek bevezetése a térkompozícióba (lásd a párizsi Grand Arche tanulságait), amely estünkben különböző magasságokban elhelyezett, komoly alapterületű (néhol alátámasztás nélküli) épülettestek alatti gyalogos passzázsok formájában ízesül az adott térstruktúrába.
A konferencia központ előadó termeinek, és a lakótorony magas épületének organikus tömegkompozíciói tudatos kontrasztot alkotnak a fegyelmezett, megmozgatott síkokat képező homlokzati üvegfelületekkel. E kölcsönhatás keretében -ugyancsak a transzparencia nyújtotta lehetőségek következtében- ezen organikus formák elsődleges látványként lépnek elő a külső tér percepciójában, amelynek következtében ismét csak sajátosan olvad föl egymásban a külső és a belső tér határvonala.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk