Épületek

Esztergom, Széchenyi tér

1/16

1. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
7. kép
?>
8. kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
?>
12. kép
?>
13. kép
?>
14. kép
?>
15. kép
?>
?>
1/16

1. kép

Esztergom, Széchenyi tér
Épületek

Esztergom, Széchenyi tér

2009.01.19. 12:36

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László

Földrajzi hely:
Esztergom, Magyarország

Dosszié:

"Esztergom újból felépítette, este is kompletté tette a Széchenyi teret, tehát ilyen értelemben semmiképpen sem a kezdetről beszélhetünk, sőt úgy gondolom ma ez a város Magyarországon a legvilágosabb, legjobban megvilágított település."Deme László írása

Ha Esztergomra gondolunk a bazilika, a vár jut általában eszünkbe és csak utána foglalkozunk gondolatban a várossal. Ezt nyilván a város vezetői is érzik és tudják, ezért az utóbbi időben sok mindent tettek a város polgári részének felemelkedése érdekében. A korszerűsítések egyik súlypontja a város főtere, a Széchenyi tér és környéke. A fejlesztés folyamatos, és a vezetők terveinek ismeretében még sok érdekességgel, kuriózummal szolgál majd.

Maga a Széchenyi tér néhány évvel ezelőtt még a szokásos vidéki kisvárosi főterek kicsit unalmas, álmos hangulatát sugározta. A városon átmenő utak kikerülik, így némileg rejtve van, úgy kell megtalálni. Miután a nagyvilági pezsgés elkerüli, a gyér átmenő forgalom, a hivatali ügyek miatt arra sétálók és kényelmesen parkolók, továbbá a kíváncsiságból a térre bekukkantók furcsa egyvelege még bizonytalanabbá, áttekinthetetlenebbé tette az összképet.  Volt ugyan néhány szép épülete, de esztergomi viszonylatban mégsem annyira kiemelkedő műemlékek, hogy turista tömegeket vonzottak volna.

Ma a tér sétatér és egyben a város fóruma. Az átépítés során mindenhez hozzányúltak A tatarozott homlokzatok mellett a tér új burkolatot kapott, medencékkel, szobrokkal, utcabútorokkal népesítették be, és természetesen a közvilágítást is átépítették.


1. kép
1/16
1. kép

Az Esztergomban egyre jobban elterjedő – akár városi védjegyként is kezelendő – "Esztergom" nevű nosztalgikus, archaizáló oszlop-lámpatest egységek jelentek meg a téren, egységesen 70 W fémhalogénlámpás változatban (1. kép). A sealsafe optikával rendelkező lámpatestek amellett, hogy esztétikusak, modernségükkel új világítási kultúrát is képviselnek, és nagyban növelik a világítás minőségét.

A fémhalogénlámpás közvilágítás kuriózumnak számít, az utóbbi időben lett népszerű. Az ötvenes- hatvanas években a higanylámpák megjelenésével fokozatosan kiszorultak az utcai világításból a normálizzólámpák és a fénycsövek. A higanylámpák térhódítása a nagynyomású nátriumlámpák megjelenéséig folytatódott.

Itthon a Tungsram gyár a hatvanas évek végén megjelent a 400 W teljesítményű csőbúrás kivitelű nátriumlámpával. A kísérleti gyártás idején a budai váralagút új, máig működő, világítását szemelték ki próbaterepnek. Rövidesen a gyár a 400 W fémhalogénlámpát is elkezdte gyártani. Mivel ez fényporbevonatos változatban készült, így a korábbi higanylámpás lámpatestek alkalmasak voltak e fényforrások befogadására, csupán áramköri szerelvényeket kellett cserélni bennük.

A fémhalogénlámpás kísérleti útvonalat az akkori Népköztársaság útja, később a Nagykörút jelentette. Bár mindenki a fémhalogénlámpában látta a közvilágítási jövőt - hiszen hasonlított a már megszokott higanylámpás világításhoz, de sokkal jobb fényhasznosítással rendelkezett, és lényegesen kedvezőbb színvisszaadásával a városi környezetben igen szimpatikus benyomást keltett - a kísérletezgetés után eltűnt a hazai közvilágítási palettáról. Közbejött ugyanis az első olajválság, és a gazdasági krízis a világítási berendezéseknél az igen gazdaságos nagynyomású nátriumlámpás közvilágítás térhódítását eredményezte. Rosszmájúan megjegyezhetnénk, ekkortól esténként besárgult az ország.

Ma, amikor a városközpontok megújulnak, üzletek, szórakozóhelyek „lépnek ki" az utcákra, terekre fontossá vált az üzletbelsőkhöz illeszkedő jó színérzet is, amit sötétedés után a fémhalogénlámpás világítás tud leginkább megvalósítani. A világítás minőségéhez azonban esztétikai igény is társult, és a dekorációs ihletésű lámpatestek tömegének  megszületéséhez is alkalmassá vált a kis teljesítményű fémhalogénlámpák gazdag választéka.

Az esztergomi  lámpatestek azonban ennél az igénynél többet nyújtanak, mivel az esztétikai követelményen túlmutatva, célra szerkesztett optikájukkal a kívánt fényeloszlást biztosítják, és a már említett sealsafe technikával a berendezés hatásfokát szinten tartják. A sealsafe szó egyébként azt a módszert „takarja" amikor a lámpatest megkívánt fényeloszlását biztosító tükröt a lámpatér védőbúrájával összeépítik, így semmilyen szennyeződés nem juthat a fényforrás közelébe. Maga a fényforrás a lámpatérbe csak a foglalattal együtt kerülhet, a foglalatot pedig körben tömítik.

2. kép
2/16
2. kép

Ha a közvilágítást az esti kép első, alapvető létesítményének tekintjük, minden bizonnyal második lépcsőnek vehetjük az általános díszvilágítást. Itt ugyanis erről is beszélhetünk. Az országban egyedülállóként a Széchenyi tér  összes épületét megvilágították. A közvilágításhoz illesztve az épületek fehér színű derítést kaptak az oszlopokra szerelt kisméretű fémhalogénlámpás fényvetők segítségével (2. kép).

 



3. kép
3/16
3. kép

A téren 22 épületet világítottak meg ily módon, de a legfrekventáltabb hat épület kiemelt világítást is kapott (Ezt tekinthetjük a világítás harmadik fokozatának). Így az 1862-ben romantikus stílusban épült postahivatal is, melyet az előtte álló oszlopokon elhelyezett fényvetőkön kívül az épület előtti burkolatba süllyesztett és a homlokzatra felszerelt lámpatestekkel együtt világítottak meg (3. kép).  A világítás színe itt is illeszkedett a térvilágításhoz, vagyis fehér színű fémhalogénlámpás és fénycsöves lámpatestek alkotják a berendezést.    

4. kép
4/16
4. kép

Ugyancsak kiemelten, de nem tagoltan, a teljes épületet egységesen megmutató díszvilágítással látták el a postaépület második szomszédjaként álló, 1768-ban épült emeletes, manzárdtetős Gróh- vagy Szerencsés-házat (4. kép), melynek bájos falifülkéje és rokokó  ablakdíszei megkapó, különleges élményt jelentenek. Itt a fehér színű világítás még inkább indokolt, mint a postaépületnél, mivel a homlokzati kellemes kék színt ez a világítás adja vissza a „legélethűbben".

5. kép
5/16
5. kép

A tölcsér alakú tér szűkülő részén szinte egymással szemben áll két, a tér polgári házaihoz képest hatalmas méretű palota. A kétemeletes, oromfalas, női szoborral díszített Régi Takarékpénztár épületét Hild József 1860-ban romantikus stílusban építette. A díszvilágítás a homlokzat legjellemzőbb részleteit igyekezett kidomborítani. Ezt a rendelkezésre álló eszközökkel és lámpatest-elhelyezési lehetőségekkel sikerült is megoldani. Az 5. képről szinte „leolvashatóak" a lámpatest pozíciók, így a világítás felépítése is.

16/16

A fehér színű világítás kialakításának egyik fő kérdése az volt, mennyire fontos a külön kiemelése az oromfalnak, illetve az oda szerelt vonalas fénycsöves lámpatestek vajon képesek-e a címeres nőalak árnyékmentes, jó benyomást keltő láttatására. A 6. kép gondolom választ ad erre a kérdésre.


7. kép
6/16
7. kép

A szemközti Bíróság épülete kupolapárjával és két nagy, továbbá hét kis timpanonjával kicsit „kilóg" az építészeti összképből. A világítás is ennek megfelelően kezeli. Itt ugyanis nem csak a már másutt is alkalmazott  fémhalogénlámpás és fénycsöves világításeffektek összegzése alkotja a komplett világítást, hanem meleg sárga színű nátriumlámpás egységek is szerepelnek (7. kép).  Igaz ezeket csak a sötét színű kupolák körbevilágításához használták.

8. kép
7/16
8. kép

A tér leglátványosabb és legértékesebb épülete a kiöblösödő teret lezáró Városháza, a hajdani Bottyán palota, mely már messziről magára von minden tekintetet (8. kép). 1698-ban, amikor az épület Bottyán János kurucgenerális tulajdonába került, a palota még földszintes volt. Harminc év múlva, már városi tulajdonként, emeletet húztak rá.

A palota legszebb része a jón pillérekkel tagolt középrizalit, melyet a város címerét magában foglaló timpanon zár le. A vörös márványból készült kapu feletti erkély kőkorlátját a város hajdani pallosjogának jelképe díszíti (9. kép).

9. kép
8/16
9. kép

10. kép
9/16
10. kép

 
A Bottyán utcába is beforduló árkádos lábasház homlokzatai kevéssé mozgalmasak,  így a világítás is sematikusan kezeli őket.  Mindkét homlokzatot járószintbe süllyesztett nátriumlámpás lámpatestek kísérik végig, súrlófénnyel egyenletes világítással láttatva azokat. Mindössze a  két timpanon és a már említett erkély kapott helyi kiemelést. A Bottyán utcai tornyot minden irányból nátriumlámpás fényvetők világítják meg (10. kép).


11. kép
10/16
11. kép

A nátriumlámpás világításnak itt különös jelentősége van, hiszen – mint említettem –  a tér köz- és díszvilágítása fehér színű, így ezzel is külön hangsúlyt kapott e súlyponti épület. Viszont a sárga színű világítási környezetből fehér színnel hatásosan lehetett kiemelni a homlokzati díszeket és az árkádos átjárót is (11. kép), mely így kettős sziluett játékkal (fény-árnyék, sárga-fehér) még emlékezetesebbé teszi az esti látványt.

 


12. kép
11/16
12. kép

A tér fókuszában álló, sokalakos Szentháromság szobor-kompozíció díszvilágítását csak járószintbe süllyesztett lámpatestekkel lehetett megoldani (12. kép). A fehér színű világítás felépítése három lépcsős. Az emlékmű szélén álló, magyar szenteket megformázó alsó figurák egyedi kiemelést kaptak (13. kép), a kompozíció közepén található külföldi szentek szobrait általános derítéssel látták el, míg a baldachin tetején trónoló Szentháromság-allegóriát távolról, fókuszált fénnyel próbálták kihangsúlyozni.

13. kép
12/16
13. kép

Különösen ez utóbbi nehéz feladat, mivel az árnyékosság elkerülése miatt csak viszonylag messziről, lapos szögben beállított, forgásszimmetrikus optikával lehet világítani, viszont a járószintbe süllyesztett lámpatestek ilyen jellegű beállíthatóságának geometriai korlátai vannak. A komplett világítás igényes kialakítására jellemző, hogy szinte minden lámpatestbe különböző optikát szereltek. Itt is érdemes felfigyelni a  fehér színű szobor és a mögötte lévő sárga városházi épület kontrasztjára, mely külön esztétikai élvezetet nyújt.

14. kép
13/16
14. kép

A Széchenyi-tér életében a mostani karácsony újabb továbblépést hozott. Itt rendezték a helyi karácsonyi vásárt, színpadot állítottak fel, és ideiglenes műjégpályát építettek. A szórakozás a vásárlás hangulatát sötétedés után a karácsonyi fények is emelték, ragaszkodva logikánkhoz, a tér negyedik szintű világítását alkotva.  Az elárusító bódék, a kis fák LED-es díszítő világítást kaptak és a túloldali kandeláberekre karácsonyi motívumokat szereltek (14. kép).

15. kép
14/16
15. kép

A Szentháromság szobor köré applikált hatalmas adventi koszorút is LED-es karácsonyi fényekkel vonták be, míg a koszorú nagy méretű gyertyái a közelgő karácsonyra figyelmeztettek. A 15. képen egy gyertya világít, de tudjuk, adventkor ez még csak a kezdet.

 

Esztergom újból felépítette, este is kompletté tette a Széchenyi teret, tehát ilyen értelemben semmiképpen sem a kezdetről beszélhetünk, sőt úgy gondolom, ma ez a város Magyarországon a legvilágosabb, legjobban megvilágított település. Ennek ellenére arra számítok, hogy a „Széchenyi téri világítási effektus" tovább terjed a városban és a jövőben újabb esti meglepetésekkel találkozhatunk. 

 

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

(x)

 


Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk