Nézőpontok/Kritika

Etika kontra esztétika?

1/9

ghánai óvoda és iskola - építész: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - látványterv: Gyenese Gábor

?>
ghánai óvoda és iskola - építész: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - látványterv: Gyenese Gábor
?>
ghánai óvoda és iskola - építész: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - látványterv: Gyenese Gábor
?>
ghánai óvoda és iskola, szellőzés
?>
Nuvola - építész: Massimiliano Fuksas
?>
Nuvola - építész: Massimiliano Fuksas
?>
Sydney Operaház - építesz: Jørn Utzon
?>
Fredensborg lakótelep - építesz: Jørn Utzon
?>
Kolumba múzeum, Köln - építesz: Peter Zumthor
?>
Allmannajuvet, Cinkbánya Múzeum Norvégiában - építesz: Peter Zumthor
1/9

ghánai óvoda és iskola - építész: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - látványterv: Gyenese Gábor

Etika kontra esztétika?
Nézőpontok/Kritika

Etika kontra esztétika?

2018.06.11. 10:16

Cikkinfó

Szerzők:
Kubinyi György

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
5

"Az, hogy több etikára van szükségünk az építészetben, aligha vitatható. Azonban milyen szempontból van szükséges kevesebb esztétikára? Másképp fogalmazva, a kevesebb esztétika valóban több etikát jelent?" Kubinyi György írása a kérdés néhány aspektusát járja körül. 

Az afrikai tervezés példája

Ahogy erről korábban már több hír is megjelent a különböző fórumokon,1 fiatal magyar tervezők egy csoportja iskolaépületet tervezett Ghánába, Koforidua városába.2 A terv elnyerte a Média Építészeti Díja közönségdíját 2016-ban. Az iskola építése helyi tervezők elképzelése szerint kezdődött, de pénz híján a „nyugati" metodika alapján tervezett épület az alapozási munkák után megállt. A magyar csoport ezután kapcsolódott a folyamatba. Újragondolták a házat, pénzt gyűjtöttek és önkénteseket szerveztek az építkezéshez. Természetes szellőzést és hűtést terveztek, ami a helyi hagyományos módszeren alapult, épületszerkezetekkel árnyékolták le a belső tereket a nyári túlmelegedés ellen. Megtartották az eredeti tervből a vasbeton vázszerkezetet, de helyi anyagból tervezték a kitöltő falazatot, és helyi munkaerőkre alapoztak több munkafázist. Az építés még mindig tart, támogatókra és a nyári iskolai szünet idején önkéntesekre is szükség van az épület elkészüléséhez. 

ghánai óvoda és iskola - építész: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - látványterv: Gyenese Gábor
2/9
ghánai óvoda és iskola - építész: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - látványterv: Gyenese Gábor

ghánai óvoda és iskola, szellőzés
3/9
ghánai óvoda és iskola, szellőzés



Fuksas mint főkurátor

A fiatal magyar tervezők úgy viselkedtek az afrikai helyszínen, ahogy azt a tervezési helyzet megkívánta, etikusan jártak el munkájuk során.
Az etikus tervezés kérdése egyre inkább az építészeti közbeszéd tárgyát képezi Magyarországon is. Nézve a fejlett (gazdag vagy magát gazdagnak gondoló) világ építészetét, ideértve a magyar építészeti közéletet is, nem nagyon látni, hogy az élénkülő párbeszéd eredményes lenne. A koforiduai tervezés okán a kérdés néhány aspektusát vetem fel, többek között olyan elméleti írások kapcsán, melyek meghatározók kell, hogy legyenek az építészeti közvélekedésben. Főként akkor, ha széles körben igény jelentkezne az eféle ondolkodásra, az ebből születő épületekre.

Elsőként ide kívánkozik Massimiliano Fuksas napjainkban is idézett, vitatott jelmondata, ami a 2000. évi Velencei Biennále vezérelve volt: „Less Aesthetics More Ethics." A jelmondat Fuksas tollából azonnal hitelét vesztette, amint kimondatott, leíratott, hiszen a főkurátor építészeti tevékenysége messze állt akkor is, és messze áll most is az etikus tervezői magatartástól. Különlegességet, figyelemfelkeltést hajszoló formálás jellemezi tervezéseit. A létrehozott konstrukció formája, szerkezete nem következik természetesen a tervezési feladatból, nem keletkezik egységes, önmagán belül koherens mű, a formák önmagukat és tervezőjük hírnevének gyarapítását szolgálják. (Ide kapcsolódik Körmendy Imre Építészfórumon megjelent egyik írása is, ami az etikus tervezést, illetve annak hiányát járja körbe.)


Nuvola - építész: Massimiliano Fuksas
4/9
Nuvola - építész: Massimiliano Fuksas




Fuksas jelmondata

Fuksas személyén túl még érdekesebb az, hogy a hangzatos mondat, kevesebb esztétika(t), több etika(t) önmaga hiteles-e? Az, hogy több etikára van szükségünk az építészetben, aligha vitatható. Azonban milyen szempontból van szükséges kevesebb esztétikára? Másképp fogalmazva, a kevesebb esztétika valóban több etikát jelent? Vagy csak arról van szó a jelmondatban, hogy törődjünk többet az etikával, kevesebbet az esztétikával? Csavarjunk még egyet a mondaton: a több etika kevesebb esztétikát eredményez? Véleményem szerint a Newill Academy épülete bizonyítja, hogy a tervezési helyzetet gondosan elemző, és a felmerülő morális, szociális, gazdasági, környezetvédelmi, illeszkedési, szerkezeti, anyaghasználati és sokszor pedagógiai, pszichológiai szempontokat figyelembe vevő tervezés végeredménye minőségi építészet lesz, főleg, ha a tervező képes mindezek mögé sorolni magát.

Jó műnek, hiteles, minőségi építészetnek tartom a Newill Academy épületét, ellentétben a Fuksas által reprezentált, önmaguknak emlékművet állító építészek munkáival. Ha az építész elsőrendű törekvése esztétikus formák létrehozása, az eredmény esztétizálás lesz. Így az épület megjelenésének szokatlansága magával ragadhatja a szemlélőt, megannyi folyóirat megjelenést és ezzel együtt hírnevet hozhat a tervezőnek, de ennek kevés köze van a hiteles építészethez. Az épület nem esztétikus lesz, hanem esztétizáló. És ebben az aspektusban a „kevesebb esztétika(t), több etika(t)" jelmondatot úgy módosíthatnánk: „több etkát, és több lesz az esztétika."

Sydney Operaház - építesz: Jørn Utzon
6/9
Sydney Operaház - építesz: Jørn Utzon


 

Jørn Utzon 

A jelmondatoknál sokkal többet mondanak a megépült házak. Ez minősíti, hitelesíti az építészt, ahogy az kiderült Fuksas esetében is. Utzon, aki idén lenne száz éves, az épületeivel, a munkásságával foglalt állást. Ő az, aki a Sydney Operaház tervezésnél a végsőkig elmenve kísérletezett szerkezettel, formával, a mérnöki tudás határaival. Noha Utzon mérnökként elbukott, de az ikonikus épület - mert egy ikonikus épület megtervezése, megépítése volt a cél - létrejött. A Sydney Operaház épületének megjelenése nagyvonalú, a héjszerkezetek hitelesen utalnak a közeli kikötő hajóinak dagadó vitorláira. Ez a kicsit díszletszerű megjelenés az opera műgajára is utal, aminek befogadására létrejött.

Az operaház elhúzódó tervezése közben,3 Dániában a Fredensborg lakótelepet (1959-62) illetve Kingo lakótelepet (1957-60) építette Utzon. Itt egyszerű anyagokkal, egyszerű felületképzéssel, köznapi, olcsó szerkezetekkel dolgozott. A két lakótelepet a visszafogottság eleganciája jellemzi.
Utzon mind az operaház, mind a lakótelepek tervezési helyzeteiben megtalálta azt a szűk mezsgyét, melyen haladva hiteles építészetet hozott létre. A görcsös haladást az újabb és újabb meglepő, szenzációs formák felé nem erőltette, a feladatra koncentrálva, a tervezési helyzetből kiindulva dolgozott, olyan tervezői magatartást tanúsított, amilyen a körülményekből következett.

Az épület mint a valóság leképezése

Utzon tervezői magatartása - ami az egyik helyzetben az anyaggal, a szerkezettel, a formával kísérletező, más esetekben a racionálisra, egyszerűre törekvő - példaértékű. Szolgálta az építészetet, magát az építészet után sorolva, nem fordítva, hogy az építészetet használta volna saját hírnevének gyarapítására. Ignasi de Sola-Morales a Gyenge építészet című írásában4 a gyenge gondolkodás és a gyenge ontológia fogalmára utalva, az archeológia tézisét ajánlja a kortárs építészeti tervezés és a kortárs művészet megközelítésére. Az archeológia fogalma itt elsősorban a tektonika megismerésére utal, de emellett a folytonosságra, a múlt megidézésére is.

"…Ugyanebben az értelemben tartom használhatónak a gyenge építészet fogalmát is. Amit javasolok, egy átlós, ferde, nem feltétlenül időbeli metszet." 

"Ezt a valóságot többé nem tekinthetjük egységes egésznek, inkább különböző, egymást átfedő rétegeknek. Szembesülve ezzel a valósággal a műalkotás sem tehet mást, újraolvassa és újraszervezi az átfedések rendszerét"

Morales értelemzésében a műalkotás így nem lehet egyetlen határozott állítás, gyenge szerepre kell vállalkoznia alkotónak és műnek. Csak így képezheti le hitelesen azt az összetett - térben és időben nem lehatárolt - valóságot, ami körülvesz minket.

"ha a művészi alkotás – legyen az szobrászati vagy építészeti – elfogad egy bizonyos gyengeséget, és ezáltal másodlagos helyre fokozza le önmagát, ezzel a legmagasabb fokú eleganciát teremtheti meg, sőt a legnagyobb jelentőségre és fontosságra tehet szert."


Allmannajuvet, Cinkbánya Múzeum Norvégiában - építesz: Peter Zumthor
9/9
Allmannajuvet, Cinkbánya Múzeum Norvégiában - építesz: Peter Zumthor

 

Zumthor

Morales, aki építész, történész és filozófus is volt, az építészetről megosztott gondolatait elvi megfontolásokként tárta elénk. Zumthorral más a helyzet, ő elsődlegesen tervező. Az építészetről megosztott gondolatai a tervezési munkáin nyert tapasztalatai által születtek. Munkásságának, tervezői magatartásának és személyiségének hitelessége egymásból következnek. A szépség kemény magva című írásában5 kifejtett nézetei, közelebb hozzák és érthetőbbé teszik azokat a megfontolásokat, amik mentén az építészetről gondolkozik.

A természetességre alapuló tervezés dicsérete, az építész személyes ambícióinak háttérbe szorítása, a formai előfeltevések mentén történő tervezés veszélyére történő figyelmeztetés és a tervezői szószátyárság kritizálása konkrétan kiolvasható az írásból:

"Gyakran töprengek azon, hogy miért próbálkozunk oly ritkán a kézenfekvővel, a szemünk előtt lévővel? Miért bíznak a fiatal építészek oly kevéssé azokban az alapvető dolgokban, amikből az építészet létrejön: anyagban, szerkezetben, megtámasztásban és megtámasztottságban, földben és égben, terekben, melyek valóságos terekké válhatnak; terekben, amelyek befoglalásáról, anyagban való megjelenéséről, üreg formájáról, világosságáról, levegőjéről, szagáról, befogadóképességéről és rezonanciájáról gondoskodnunk kell? Nekem is jól esik elgondolni, hogy házakat tervezek és építek, melyekből az építési folyamat végén mint tervező visszahúzódom. Így hátrahagyok egy épületet, ami önmaga, ami a lakást szolgálja, mint a dolgok világának része, és megél személyes retorikám nélkül. Számomra létezik az épületek szép hallgatása, amit olyan fogalmakkal kötök össze, mint higgadtság, tartósság, jelenlét és integritás, valamint melegség és érzékiség. Az legyen ami, épület legyen, ne jelenítsen meg semmit, de legyen valami."

"Az építészet valósága a teste: az, ami konkrét, ami formává, tömeggé, és térré vált. A dolgokban lévőkön kívül nincsenek eszmék. Ez a szépség kemény magva."


Kubinyi György


 

1 Funk Bogdán, Önkéntes építészet, Magyar Építőművészet 2018/2. 
A projekt Facebook oldala itt. Interjú az alkotókkal itt. 

2 tervezők: Funk Bogdán, Szelecsényi Balázs, Vadász Orsolya, Nusszer Diána, Cserháti Csinszka - statika: Vető Dániel - fenntartható rendszerek: Németh Roland - látványterv: Gyenese Gábor

3 Utzon 1957-ben nyerte el pályázaton a megbízást és 1966-ig vezette a kiviteli tervek elkészítését. Akkor feladta a további küzdelmet, belátva, a feladat meghaladja erejét. A terveket végül ausztrál mérnökök fejezték be, az akkor elterjedő számítástechnikát hívva segítségül.     

4 A mérhető és a mérhetetlen, Építészeti írások a huszadik századból, szerk.: Kerékgyártó Béla, Typotex kiadó, 2000 (az írás 1987-ben keletkezett - a szerz.)

5 Peter Zumthor 1991. december 1-jén Piránban elhangzott német nyelvű előadása. Megjelent: Du-Die Zeitschrift der Kultur. 615, Heft Nr. 5, Mai 1992, 68-69. M. Gyöngy Katalin fordítása. Magyarul megjelent: Arc, 1, 1998, pp.:30-35.

 

Vélemények (5)
Zöldi Anna
2018.06.20.
10:31

Szia Gyuri,

köszi, jó írás, írói szempontból is, gratula. a kevesebb okoskodást, több építészetet  - sztem nálunk igencsak aktuális - mottóját jól példázza. egyszerűen is - sőt csak úgy- lehet okosat, hiteleset mondani.

ami a lényegt illeti, sztem totál értelmetlen az esztétika és etika szétválasztása az építészet vonatkozásában, viszont a mondat a maga idején vszeg revelációként hatott, és összefoglalta azt, amire akkor fontos volt felhívni a figyelmet. 

rengeteg építési feladat van, ahol a minőségi építészet nem feltétlenül kíván művészi megoldást, és nem is követelmény. sőt, sokszor az erőlködés válik károssá, amivel az építész mindenáron maradandó művet akar létrehozni. 

ez sajnos csak a zseniknek sikerül, lássuk be. minőségi építészetet művelni viszont kellő alázattal és szakmai ismerettel mindenki tudhat. és az is öröm, és elismerést, méltatást érdemel. 

én ezt érzem etikus magatartásnak, és erre azért nem árt felhívni a figyelmet. az idő bizonyította, hogy az esztétika nem hal meg ettől, és valójában pszichésen ugyanúgy igény, mint az etika. kell a szemnek, a léleknek a szépség - hogy mi a szép, az persze már egyéni - és ezt is tudomásul kell vennie az építészeknek (is) nem mindenkinek az egyszerű a szép, ebben óriási különbségek lehetnek. de csak az tud szép lenni, ami hiteles - és akkor erről hosszan lehetne értekezni. érezni könnyebb

ami utzont és zumthort illeti: az idei biennálé manifesztumában a két főkurátor épp rá hivatkozik, és épp abban a vonatkozásban, ahogy te is említed - a feladatnak megfelelő viselkedés kapcsán, hogy kicsiben, nagyban egyaránt hiteles. illetve a központi kiállítás egyik leglátványosabb része a zumthor műtermének modelljeiből válogatott gyűjtemyén, ami valóban zseniálisan példázza, a másik végletet: amikor az építészeti gondolat ölt testet - más és más, mindig a gondolatnak megfelelő anyagban, művészi módon, már modell formájában is. ez az igazi "modellértékű" modell. de hát ehhez ilyen agy és ilyen gondolatok kellenek.

a narancsban megjelent kritika szt a központi kiállítás zagyva - én nem értek ezzel egyet, sztem az általad felvetett problémára adott jó válasz

üdv

a

Kubinyi György
2018.06.21.
10:19

@Zöldi Anna: Kedves Anna,

köszönöm Neked is a méltatást és köszönöm az észrevételeket, kiegészítéseket is, aki erre téved olvasva a Fórumot, bizonnyal hasznosnak találja majd.

 

"a kevesebb okoskodást, több építészetet" modatodat egy kicsit árnyalnám. Lehet mégsem olyan jó az írásom, ha az nem jött át belőle, nagyon fontostnak tartom, hogy az építész hosszan, gondosan elemezze a tervezési helyzetet, tárja föl és értelmezze a lehetséges aspektusokat:

"a Newill Academy épülete bizonyítja, hogy a tervezési helyzetet gondosan elemző, és a felmerülő morális, szociális, gazdasági, környezetvédelmi, illeszkedési, szerkezeti, anyaghasználati és sokszor pedagógiai, pszichológiai szempontokat figyelembe vevő tervezés végeredménye minőségi építészet lesz, főleg, ha a tervező képes mindezek mögé sorolni magát."

és egy idézet Ignasi de Sola-Morales-től:

"Ezt a valóságot többé nem tekinthetjük egységes egésznek, inkább különböző, egymást átfedő rétegeknek. Szembesülve ezzel a valósággal a műalkotás sem tehet mást, újraolvassa és újraszervezi az átfedések rendszerét"

üdv: Gy

 

Zöldi Anna
2018.06.24.
17:03

@Kubinyi György: az okoskodás nem egyenló az értelmezéssel és értékeléssel. 

"A Föld a hazugság tisztítótüze; itt minden hazug körülöttünk: a tér ál-végtelenje, a dolgok ál-valósága, önmagunk ál-sokasága. S az ember-agyban még az igazság is táncol: egyszerre minden igaz, és egyszerre semmi sem igaz. A hazugság-áradatból az egyetlen kivezető út éppen az, amely a leghazugabbnak látszik: a képzelet. A sok ál-valóság közt képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása.

Nem a hegy és nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted a hegyek-völgyek formáin élvez; és a jelenség világ ál-végtelenjéből képzeleteden át vezet az út a benned rejlő igazi végtelenbe.

Más a képzelet és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik és amit megteremt, műalkotás, tettet, gondolatot: valódi és igaz.

A Földön mindaz, ami keletkezik és elmúlik, valóságnak neveztetik; csak éppen a képzelet tűnik olyannak, mintha teremtményeit a semmiből húzkodná elő. Az ál-semmi, ahonnét a képzelet merít: a valóság; s a sok külön-lévő ál-valóságban csak az a valódi, ami bennük semminek, képzeletnek rémlik: érzékelhetetlen, közös lényegük, a változó megnyilvánulások mögötti változatlan létezés." Weöres Sándor

Pákozdi Imre
2018.06.13.
15:23

Kubinyi György kiváló írásáért köszönet, mert példái jól jelzik az építészi etika körvonalait. Persze nem az esztétika és az etika kettősségéről szólnak, hiszen ez csupán egy hazug fuksasi jelmondat által sugallt ál-dichotómia.

Két apró kiegészítést engedjenek meg, mindkettő Utzon életművével kapcsolatos. Egyrészt az egyik hozzászólónk, lszb - engem cáfolva - nagyon alaposan leírta Utzon illetve az ausztrál hatóságok szerepét a sydney-i operaház építkezésének elhúzódásában. Kérem, olvassák el a hozzászólásait Körmendy Imre tavaly decemberi cikkéhez: http://epiteszforum.hu/kevesebb-esztetikat-tobb-etikat . Kiderül belőlük, hogy az aussik utólag, de még életében, nagy elégtétellel szolgáltak Utzonnak, megbecsülték, és ma is ünneplik őt.

A másik viszont az, hogy öt évvel ezelőtti személyes tapasztalatom a fredensborgi lakóparkkal kapcsolatban igen kedvezőtlen volt. Egy olyan telepről van szó, amelynek szorosan egymáshoz tapadó, földszintes kis lakóegységei sem méretükben, sem természetes bevilágítottságukat tekintve, sem kivitelüket illetően nem felelnek meg a mai követelményeknek. Szűkös, téglafallal kerített udvaraik nyomasztóak, és alig engedik élvezni a mesés környezetet, a szelíd, zölddel borított, erdőalji domboldalt. Amikor arra jártam, nem is nagyon lakott ott senki; a közösségi helyiségek is néptelenek, mi több, elhagyatottak voltak. A Wikipédia nem ezt írja ( https://en.wikipedia.org/wiki/Fredensborg_Houses ), de hát nem kell minden vélemény egyezzen. A lakóegységek hasonlítanak Alvar Aalto itt látható művére, csak sárgásfehér téglából készültek és sokkal kisebbek: https://www.google.com/search?q=alvar+aalto&prmd=imvn&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjp9uizxtHbAhUqJJoKHeR-BzkQ_AUIESgB&biw=360&bih=524#imgdii=uPvyBkiySmBJLM:&imgrc=o4648VH1K6tgIM:

Kubinyi György
2018.06.19.
11:25

@Pákozdi Imre: Köszönöm a méltatást is, és az észervételt is a lakóteleppel kapcsolatban. Biztosan jobb lenne, ha csak oylan épületekről írna az ember, amit a helyszínen bejárt, mert tény, hogy nem jártam egyik lakótelepen sem. Elhiszem, hogy vannak hibái a Fredensborg lakótelepnek, Utzon sem lehetett tévedhetetlen, de én inkább Utzon tervezői magatartása miatt hozam fel példának.

Az operaház építésnek részletesebb körülményeit valóban megismerhetjük az ajálott írásból, köszönöm a kiegészítést.

Kubinyi György

 

 

 

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk