Nézőpontok/Vélemény

Ez nem múzeum, hanem élőhely — Pannonhalma új turisztikai beruházást tervez

1/2

Pannonhalmi Főapátság

?>
Pannonhalmi Főapátság
?>
1/2

Pannonhalmi Főapátság

Ez nem múzeum, hanem élőhely — Pannonhalma új turisztikai beruházást tervez
Nézőpontok/Vélemény

Ez nem múzeum, hanem élőhely — Pannonhalma új turisztikai beruházást tervez

2009.07.06. 05:46

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Pannonhalma, Magyarország

Építészek, alkotók:
Czigány Tamás, Páll Anikó

Vélemények:
5

A pannonhalmi bazilika belső helyreállítása kapcsán folyó vitákhoz hasonló diskurzus várható a Bencés Főapátság újabb – egyelőre csak tervezett – építészeti projektje kapcsán is. A konvent nyugalmat szeretne, ezért a turisták tömegeit nem a főkapun, hanem a várfalon nyitott bejáraton, vagy az arra fölvezető lépcsőn át engedné be.A Műemléki Tervtanács vitáján jártunk.

Pannonhalmi Főapátság
1/2
Pannonhalmi Főapátság

A pannonhalmi bazilika belső helyreállítása kapcsán folyó vitákhoz hasonló diskurzus várható a Bencés Főapátság újabb – egyelőre csak tervezett – építészeti projektje kapcsán is. A konvent módosítana a jelenlegi, csoportosan bejárható turistaútvonalon, s a jövőben lehetővé tenné az egyéni, audioguide segítségével vezetett látogatást is. Ehhez funkcionális átszervezésekre és építészeti beavatkozásokra van szükség, melyet turisztikai fejlesztésre szóló pályázati pénzekből fedeznének – derült ki a Műemléki Tervtanács június 30-ai ülésén.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát elmondta, hogy a turistaútvonal látszólagos szűkítésével egyfelől nyugodtabbá válhatna a konvent és a gimnázium élete, másfelől a látogatók igényeit is korszerűbb formában, alacsonyabb belépőjegy-árakkal lehetne kielégíteni. Ugyanakkor szigorú határok között megmaradna a régi útvonalon vezetett, csoportos bejárás lehetősége is. A főapát hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet komoly kihívás a kolostor számára, ugyanis olyan igényeket kell összehangolni, melyek nehezen férnek meg egymással. A főapátság számára nem a turizmus fejlesztése a fő cél, hanem a közösség egybentartása – ennek érdekében a konvent szeretné kézben tartani a Pannonhalmát célba vevő turizmust, hogy az a kolostorban születő értékek megszületését a továbbiakban ne zavarja. Ez nem múzeum, hanem élőhely – mondta.

A tervezőktől, Czigány Tamástól és Páll Anikótól megtudtuk, hogy az apátság közösségével folytatott egyeztetések során nyilvánvalóvá vált: a főbejárat és a gimnázium körüli területen keverednek a turisztikai és kolostori-oktatási funkciók, gyakran túlterhelve a kapu és a templom előtti ún. Hóman-bástya közötti részt. Szintén kritikus pont a kerengő déli szárnya, amely a hozzá csatlakozó barokk szárny fő közlekedőterének részét képezi, összekötve az ebédlőtermet és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeket a főapáti térsorral – itt valószínűleg határolószerkezetekre (üvegfalakra) lesz szükség. Az építészek kifejtették, hogy az új útvonal szerint a látogatók az eddigi gyakorlattól eltérően a turistafogadó-épületből (tervezte: Skardelli György) nem a főkapuhoz vezető sétányon indulnának el, hanem a hegy keleti oldalán futó ösvényen, s a Hóman-bástya (a gimnáziummal egy időben, 1939–1941-ben épült ki) délkeleti sarkánál kialakított bejárati épületen keresztül jutnának be a templom előtti térre. A Skardelli féle turista-fogadó épülethez tartozó sétányok eredeti funkciójukban megmaradnak, a várköpeny keleti oldalán futó ösvény, egy jövőbeni lehetőség a Hóman-bástya megközelítésére. Így az útvonalból kikapcsolnák a gimnázium és a kolostor déli részének térségét.

A Hóman-bástyán átvezető építményre számos verziót kidolgoztak: az egyik szerint a várfalnak a saroktól északi irányban számolt második ívezete alatt nyílást vágnának a felszínre vezető lépcső- és liftház bejárataként. A létesítmény nyersbeton szerkezetű lenne, a felszínen kerítésfalszerűen, egyszerű, eszköztelen architektúraként jelenne meg. A további változatok nyitott szerkezetű, a várfalhoz tapadó, vagy szabadon álló lépcsőtornyot javasolnak, de a falakon belüli építmény tekintetében is több lehetséges (méretében, diszpozíciójában és formai részleteiben eltérő) megoldás szerepelt. Az új létesítmény elhelyezésében nemcsak a várfalsarok, de a közelben található Asztrik-szobor és az azt övező erőteljes növényzet is meghatározó. A tervezők figyelembe vennék a Hóman-bástya által eltakart barokk várfalak (kiépült 1699 körül, Karner főapát idején) és az azokon belül húzódó középkori erődítmény vonalát is.

A tervtanácsi tagok közül többen is úgy látták, hogy hiba a főkapu és a gimnázium területét elzárni a látogatóktól, mert ezzel az apátság nem mutatkozhat meg számukra a maga egészében, nem lesz átélhető az a térsor, amely a grandiózus bejárattól a gimnáziumon és a templomon át a könyvtárig tárja fel az épületegyüttes történetét. Ráadásul a megérkezés szimbolikáját, „lelkiségét" a várfalon nyitott kis ajtó nem pótolhatja.

Vannak, akik elfogadhatónak tartják az új turisztikai útvonalat: Balázs Mihály szerint nem helyes az apátság közössége helyett eldönteni, hogy mire van szükségük. Sokkal inkább az a kérdés, hogy építészeti-esztétikai szempontból hol indokolt bejáratot nyitni – tette hozzá. Véleménye szerint esetleges megoldás éppen a vársarokra helyezni a nyílást, sokkal inkább a Hóman-bástya valamelyik végén, leginkább a könyvtárhoz csatlakozó részen volna a helye.

Kifogásolták a várfal hatalmas méreteihez képest apró nyílást is, mely nem lehet méltó az apátság turisztikai bejáratának funkciójára. Mátrai Péter szerint erőteljesebb gesztusra lenne szükség a bejárat megformálásakor. Simon Mariann hozzátette, hogy egy attraktív bejárat viszont azért nem lenne jó megoldás, mert mögötte nem az apátság egésze tárul fel, csak egy szűkített turisztikai program szerint meghatározott útvonal következik. Ki tudja, hogyan változnak a dolgok később, ki tudja, mire lesz jó egy ilyen látványos bejárat, ha már nem lesz rá szükség – hangsúlyozta. Simon Mariann ugyanakkor a koncepció egészét illetően is kételkedik: ha megmarad a csoportos látogatás lehetősége, akkor a főkapunál továbbra is lesznek konfliktusok, s személyzetre az audioguide-rendszerben is szükség van.

Okrutay Miklós szerint úgy lehetne méltó az új bejárat a funkcióhoz, ha sikerülne valamiféle tartalmat adni annak: például a ma föld alatt lévő várfalak keresztmetszetszerű feltárulásával egyfajta időbeli visszautat, építéstörténeti időutazást jelenthetne az új létesítmény. Ezzel az elképzelésével Karácsony Tamás ötletére reagált, aki szerint az új épület tereit a régi várfalak alapján lehetne megalkotni.

Arnóth Ádám összegezte a vitát: a tervtanács tagjai mind kifogásokat fogalmaztak meg a koncepcióval kapcsolatban, érzékelhető, hogy a főkapu és a turistabejárat szétválasztása aggályos, ráadásul az új elképzelés nem kínál megoldást a turistaútvonal akadálymentesítésére sem. Hozzátette: a tervek kapcsán sok egyeztetésre van még szükség.

Haba Péter

Vélemények (5)
citrus
2009.07.23.
13:08

A leírásból kitűnik, hogy a zsűri alapvetően kifogásokkal élt, azt gondolom, hogy a tervpályázat elvi felvetése mindenképpen ésszerű megoldás lett volna. Ha jól idézem fel magamban, akkor a turista-fogadó épület kapcsán sem volt tervpályázat (legalábbis publikálva nem volt), az eredmény pedig (értékeit el nem tagadva) nem túl meggyőző - semmiképpen sem kortárs (úgymint "regionális" vagy "érzékeny" netán "ihletett"), ahogy ezt szívesen láttatja magáról, pusztán a rendszerváltás előtti néhány évtized idézése professzionális cuccokkal (a szoci paxturisztos bodega nagyjából ilyen volt kicsiben). Az étterem és a parkoló már pályázat útján épül, és a maga nemében sikertörténet, hiszen koherens a fogadóval, nem hoz új identitást. Véleményem szerint az új projektek esetében is érdemes lenne pályáztatni, bonyolultságuk és nehézségük okán akár kétlépcsősen. "Ezeréves" örökségünk talán megérdemli a kiérlelt gondolatokat...

citrus
2009.07.22.
13:07

Vajon mi az oka annak, hogy egy ilyen kiemelt projekt esetében (ahol valószínűsíthetően közpénzeket is felhasználnak) nem volt építészeti tervpályázat?

Hartmann György Sándor
2009.07.23.
08:10

@citrus: Mert az egyház (ezen belül a Bencés rend sem) - annak ellenére, hogy jelentős állami támogatást kapnak, hivatalosan nem "könzpézből gazdálkodó szervezet", tehát rá nem vonatkoznak a közbeszerzésre vonatkozó szabályok.

Ryhe

epiteszikon
2009.07.23.
09:16

@Hartmann György Sándor: Azért az un. történelmi egyházak (élükön a Katlokus) nem kevés építőipari jellegű beruházásokat követnek el. Iszonyat miliárdok mennek el /tűnnek el. (Naív azért én sem vagyok) ebben a mázas "sajnos csak műemlék jelleggű épületeink vannak", atitűdben, amelyben az államnak kötelessége (??!!) felújítani, megmenteni mindazt..

Az előbb futottam át egy katolikus templom felújátásának kiviteli terveit.....hát...első körben is közel 350 milla. Gondlom nem a Nénik dobják össze a pénzt.

Mindegy. Az állam ezt is elbírja. :). De ez a téma anniyra "erős" de inkább ködös és misztikus, hogy senki nem mer hozzányúlni.

Kedvenc egykori szakközépiskolámat mikor is visszadták az egyháznak.........lehet már pénzzé is tették, de szorgos munkájukért járt nekik egy preferált helyen lévő budai ingatlan.........(Szabó Ilonka utca).

Szóval visszatérve az lenne a minmum ,hogy miután akaratlanul is az egyház támogatói vagyunk és így valószínűleg többet dobunk a perselybe, mindt akik ezt egyáltalán használják, így jogos lenne elvárni hogy akkor hadd pályázzunk mi is erre a "szent" ügyre.

Ja.

Egy kollégám gyerekre Pannonhalmára járt suliba. Tapasztalat: Véleménye szerint (4 év után lehet) a legdurvább, erkölcstelenebb hely egy gyerek számára. 

És még ez kap támogatást......... 

St Ikon

citrus
2009.07.23.
12:59

@epiteszikon: ...a kérdésemet sokkal prózaibbnak gondolom (epiteszikon szélsőbalosa vagy -jobbosa(?) meglehetősen rémisztő és elkeserítő, s talán közvetlenül nem is reagálandó). Tudva, hogy egy építészzsűrinek nincs ilyen jogköre, de mégis egy ilyen érzékeny és bonyolult építészeti és szellemi feladat esetében talán jogos a tervpályázat felvetése.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk