Fauna Australiana - Szilágyi Eszter diplomamunkája

A diploma témaválasztásánál szempontjaim a környezetbarát perspektíva, az építészeti felelőségvállalás és új technológiák logikus használata volt. Az épületem a klímaváltozás miatt leginkább veszélyben lévő vadállatok populációinak megmentését kívánja segíteni.  Egyszerre ad menedéket jelentő életteret az állatoknak és tömegeket vonzó, épített kulturális és turisztikai létesítményt a településnek. Célom, hogy a tervben egyensúlyban legyen a látványosság, az élmény, az igényesség és a funkció.

A jelenkor legégetőbb problémái között élen jár az időjárás globális szintű szélsőségessé válása. Az emberi terjeszkedés miatt az így is csökkenő életterű állatállományok számára a szélsőséges időjárás következményei, mint az eltűnő gleccserek és felperzselt erdők végzetesnek bizonyulhatnak. Ausztrália egyedi ökoszisztémája nem kis károkat szenvedett az elmúlt évtizedekben. Unikális állatait, amelyek csak ezen kontinensen őshonosok a kihalás veszélye fenyegeti. Bár a helyi erők mindent megtesznek ennek elkerülésére nem csak az ő felelőségük és feladatuk a probléma féken tartása és megoldása.

A nyíregyházi Sóstó-Zoo jelenlegi Ausztrália-ház épülete 2008-ban lett átadva, akkor még Dél-Amerika házként. Az elrendezés ennek megfelelően nem az ausztrál állatok igényeihez mérten lett kialakítva. Az épület és a hozzá tartozó kifutók az állatkert közepén helyezkednek el. A látogatóknak több nyomvonal is adott, a park területének bejárására viszont ez a terület központisága okán elkerülhetetlen csomópont a kirándulás alkalmával. A jelenlegi elrendezés 2016 májusában került átadásra egy minimális átrendezés után. A meglévő épület karaktere és kialakítása bár kellemes megoldásnak bizonyult, de új feladatait már nem volt képes kellőképpen teljesíteni. A növekvő látványosságok mellett ez a létesítmény jelentőségét vesztette. A terület öröklött tulajdonságai kötik a fejlesztési lehetőségeket, míg a ház alulhasznosított marad.

Tervemben a meglévő ausztrál állatállománynak kívántam fajspecifikus paraméterekkel rendelkező kifutó komplexumot kialakítani. A tervezési terület nagyságából adódóan lehetőségem volt elgondolkodni az állatállomány bővítésén és új, látogatóbarát funkciók elhelyezésén. Az épület telepítésénél kiemelt figyelmet fordítottam a természetes fény zónákra, és a telek feltárulási pontjaira. Fontos volt már a koncepció alkotási folyamat elején, hogy az új épület az állatok számára ismerős természeti formákkal dolgozzon.  Az épületszerkezet az ausztrál fennsík szikláit imitálja, ennek formálásához nyomtatott beton technológiát vizionáltam.
A végső koncepcióban három szintes tömeg formálódott ki. A pincében az éjszakai állatok fordított napszakos mesterséges világítással nappal is aktív szakaszban látogathatóak. A földszinten a meglévő állatállomány belső kifutóit kétszintes belmagassággal láttam el. Az emelten az állatkertben nem bemutatható állatokról és ausztrál őshonos növényvilágról szóló kiállítótér kap helyet, míg a folyosókról betekinthetünk a földszinti kifutókba. A teljes épületet üveggerendás üvegtető fedi, ezzel is biztosítva a természetes fényt és az állatok komfortérzetét.

A nyomtatott beton technológia napjainkra elérte a rengeteg kutatás és fejlesztés hatásásra, hogy az építészek már kellő bátorsággal opcióként tekintsenek rá. Fontosnak tartom, hogy az ilyen friss és remek potenciállal rendelkező építésimódot a fiatal építészgenerációk megismerjék és ne féljenek vele tervezni. A jelenlegi legnagyobb probléma véleményem szerint az, hogy a tervezők nem feltétlenül a megfelelő célokra használják ezt az izgalmas új technológiát. A fő használata jelenleg a gyors függőleges teherhordó szerkezetek megvalósítása. Amire azonban valóban alkalmas az a parametrikus építészeti kihívások.  Azon a ponton lép előnybe a gép vezérelte technika, ahol a manuális elbukna.

Külön kihívásnak éreztem, hogy megoldási alternatívát adjak a teljes épületszerkezetre. A gyroid testkitöltést a tárgynyomtatásnál előszeretettel használják.  A méhsejthez hasonló minimális anyaghasználat könnyű, ámde nagy és egyenlő teherbírású struktúrát eredményez. Rengeteg előnye okán, ígéretes lehet építészeti irányban is kísérletezni vele.
Az épületemen két technikát különböztethetünk meg, mind metódusban mind felületképzésben. A belső és kitöltő falazatot (födém és lépcső szerkezetei) a fentebb is említett gyroid térháló formációval vízionáltam. A kitöltő falazat újítása megvalósíthatósági szempontból mindenképpen nagymértékű kutatást és kísérletezést igényel. A falazat külső része egy maghőszigetelt látszóbeton falazat. Ezen a külső falazaton két színben és két felületi minőségben gondolkodtam. A bejáratok a vöröses barna színvilágú „nyers" nyomtatással a barlangokat és sziklákat imitálják. A kubatúrát meghatározó hasáb felületei azonban nyomtatáskor simított felületet kapnak, fehér színben véglegesítve. A beton szénszállal kiegészített keverék, a külsőfalak két betonfalát nagyméretű acélkapcsokkal fogják össze pontonként. A tetőszerkezet üvegfelülete hő és ORNILUX madárvédelemmel ellátott. Zöld megoldások az épületben az esővíz gyűjtés, a talajhőszivattyú rendszer, és a hővisszanyerős szellőzőrendszer.