Nézőpontok/Vélemény

Fehérvári pláza, diósgyőri vár - tervtanácsi beszámoló

2011.04.20. 09:45

2011. március 31-én két olyan projektet is bemutattak a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanácson, amelyek már korábban is többször szerepeltek e helyen: az Alba Plaza bővítésének és a diósgyőri vár tervezett rekonstrukciójának újabb, módosított változatai kerültek terítékre. Garai Péter beszámolója.

A székesfehérvári Alba 2 bevásárlóközpont bemutatásakor Kendik Géza vezető tervező kitért az előzményekre is: 2009. májusában elvi engedély, 2009. júliusában módosított elvi engedély tárgyában jártak már ugyanitt. Második alkalommal a testület a tervet bizonyos kikötésekkel engedélyezésre ajánlotta. Azóta kisebb homlokzati változások történtek, a beruházó kérésére hozták az építészek újra az ügyet a zsűri elé.

A terület a belváros nyugati peremén, a Piactérrel szemben, a Palotaváros lakótelep és a korábban épült Alba 1 Pláza szomszédságában található. A koncepció szerint az új épület kapcsolatot teremtene a belvárossal - a Palota út alatti aluljáró révén -, illetve a másik bevásárlóközponttal. A város szokatlan kérése volt egy, a pinceszinti parkolón átvezető egérút kialakítása, amely a felszínen eddig is létezett - ezt a testület több szempontból is igen aggályosnak és szükségtelennek találta. A telek a rendezési terv sajátosságai miatt igen szabálytalan alakot ölt, amelynek kontúrjait a tervezett épület szinte teljesen leköveti, emiatt egyetlen, tördelt síkokkal határolt tömeggé válik. Ezzel ellentétben áll a belső sűrű, szigorú, derékszögű pillérrasztere - amely a szögtöréseknél esetleges megoldásokat hoz létre -, a négyszögletes felülvilágítók rendszere, valamint a macskanyelv alakú, ovális mall.

Az épület egyik felén, a tetőszinten egy kisebb, pontosan még nem ismert funkciójú közösségi tér is helyet kapott, amelyhez a felvezető közlekedő magok szűkösnek találtattak. A homlokzatok korábbi kéthéjú üvegburkolata immár egyszeres lett, valamint az arányuk is nagymértékben csökkent, ezt a jelenlévők visszalépésként értékelték.

A tervezők eltérő anyaghasználattal próbálták változatossá tenni a homlokzat egyes szakaszait, ám ez igen sok bírálatot kapott. A tervtanács tagjai elsősorban az egységes, koherens szerkesztésmód hiányát, a funkciót kifejező formálást kifogásolták. A bejáratokat kevésbé vonzónak és nagyvonalúnak, a földszinti üzleteket túlságosan befelé fordulónak találták, amelyek nem lesznek képesek egy élő városi közeget teremteni, amely ebben az irányban kiterjeszthetné a belváros gyalogos zónáját. Az Alba 1 Plázába bekötő, kapuként aposztrofált üveghíd is több elutasítást kapott. A tervtanács az építészeket a terv átdolgozása utáni újbóli bemutatásra kérte.

 


 

A diósgyőri vár rekonstrukciójának engedélyezési terveit a tervtanács 2010. júniusában támogatta, az építészek az azóta történt kiviteli tervi változások miatt készült módosított engedélyezési terveket mutatták be. Cséfalvay Gyula és Botos Judit tervezők elmondták, a terveket a korábbi ajánlások mentén fejlesztették tovább. Az elsődleges cél a rom védelme és funkcióval való megtöltése, a koncepció és a tömegalakítás alapvetően nem változott. Szekér György kiemelte a munka tudományos megalapozottságát, a rendszeres egyeztetéseket és a rekonstrukció hitelességét.

A terv a Ferenczy Károly-féle helyreállítást a lehető legteljesebb mértékig igyekszik megőrizni. Az építészek a rekonstrukciót egy speciális védőépületnek tekintik, amely az eredeti tömegformákat idézi vissza. Egyik fő változás a korábbi tervekhez képest, hogy a keleti szárny teljesen visszaépül a kápolna körül, folyamatossá válik, amely esztétikailag jóval kedvezőbb látványt nyújt. A tornyokra nem kerülnek magastetők, a toronytestek kismértékű magasítására van szükség a kilépők és a felépítmények kialakítása miatt. Az új falak csak a még ismert és feltételezhető magasságokig terjednek, a korábbi régészeti kutatások által napvilágra hozott töredékek nagy részét kiegészítve, eredeti helyére kívánják beépíteni. A hozzátételként épülő új falak az eredetihez hasonló falszövettel, kiegyenlítő sorokkal, mélyfugázással és 5 cm-rel beljebb ugratva készülnének, ezáltal finoman jelezve a kiegészített felületeket.

Ez az elképzelés megosztotta a tervtanács tagjait, többen hiányolták a kortárs anyaghasználatot. A meglévő töredékek felhasználásával több helyen visszaépülnek gótikus keresztboltozatok, tégla dongaboltozatok, amelyek hitelesítik a rekonstrukciót, ám a zárófödém ezektől függetlenül, körüreges vasbeton födémpallóból készülne - ez utóbbi elemeinek mozgatására, beemelési problémáira többen felhívták a figyelmet.

A korábbi engedélyezett változathoz képest a legjelentősebb előrelépés a belső kialakítás koncepciójának kiérlelődése, a muzeológiai terv megszületése volt. Ferencz István röviden bemutatta a belsőépítészeti elképzeléseket, vázlatokat, amelyek jellegzetessége, hogy döntően elhelyező jellegű: más múzeumok berendezési tárgyainak másolatait állítanák ki a terekben, így azokat ki lehetne próbálni. A vízió egyfajta oktatóközpont létrehozása, ahol a látogatók interaktív módon kerülhetnének kapcsolatba a kiállított tárgyakkal.

Az egykori asszonyok várában az emeleti térsorokban hálóterek, reprezentatív helyiségek, a földszinten pedig a kiszolgáló, gazdasági funkciók, régi mesterségek bemutatása kapna helyet, természetesen ahol csak lehet, az eredeti alaprajzi elrendezésnek megfelelően. A projekt révén belső vár együttese részlegesen akadálymentessé válik, az épületben lift kerül kialakításra, ugyanakkor a terjedelmes külső várat egyenlőre nem állítják helyre. A kiviteli tervek nagy része is elkészült már, az EU-s támogatás pedig szűk határidőket szab a megvalósításra.

A jelenlévők többsége üdvözölte az együttes pusztulástól való megmenekülésének lehetőségét, értékelte a terv fejlődését, finomodását, a hasznosítás programját, ugyanakkor néhány helyen szívesen látnának mai, kortárs, az eredeti falszövettel kontrasztos megjelenésű kiegészítéseket is - ezek részleteit a tervezőkre bízták. A tervtanács tagjai - két ellenszavazat és két tartózkodás mellett - támogatták a projekt megvalósítását.

Garai Péter

 

Kapcsolódó oldalak:
Miskolci fejlesztések VI. - a Diósgyőri vár engedélyezési terve

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk