Nézőpontok/Kritika

Felfedező utak - szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon

1/4

Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila

Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila

Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila - tartalom

?>
Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila
?>
Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila
?>
Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila - tartalom
?>
1/4

Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila

Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila

Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila - tartalom

Felfedező utak - szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon
Nézőpontok/Kritika

Felfedező utak - szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon

2017.01.10. 09:45

Cikkinfó

Szerzők:
Garai Péter

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Brunner Attila, Dr. Keserü Katalin

Egyedülálló válogatásban, az épületek díszítményeire koncentrálva, regionális útvonalakra felfűzve mutatja be hazánk sokszínű szecessziós örökségének egy szeletét a közelmúltban megjelent könyv, amely Dr. Keserü Katalin koncepciója alapján, Brunner Attila szerkesztésében készült.

A rövid ideig virágzó, ám annál sokrétűbb és gazdagabb hazai szecessziós építészet iránt napjainkban egyre erősebb érdeklődés figyelhető meg. Számos kutatás és tanulmány mellett Kovács Dániel: Szecessziós Budapest (2012) és Bede Béla: Magyar szecessziós építészet (2015) könyve, valamint Somogyi Krisztina - Zsuffa Zsolt szecessziós Budapest-térképe jól példázza a megmaradt értékek bemutatására irányuló és felfedezésére ösztönző törekvéseket. 

Gerle János, Kovács Attila és Makovecz Imre 1990-ben megjelent kötete (A századforduló magyar építészete) alapműnek számít a témában, azonban a történelmi Magyarország egészét felölelő és az elpusztult emlékekre is kiterjedő kutatás miatt a lista nem lehetett teljes, ráadásul elsősorban archív ábrázolásokkal mutatták be az épületeket. A közelmúltban megjelent új könyv célja részben ezen hiányosságok pótlása, hiszen a mai Magyarország vidéki építészetére koncentrálva, a helyi szempontból jelentősebb alkotásokat is felvillantja az ismertebb házak mellett. Az olvasó előtt így feltárulhat többek között Bonyhád, Győr, Jászapáti vagy Miskolc szecessziós öröksége, de szerepel a válogatásban Poroszló-Kétútköz kastélya, a nagymarosi elemi iskola vagy a nyírbátori városháza is. Szépen kirajzolódnak a „súlyponti" alföldi területek, de a kötet – koncepciója szerint – próbál egyensúlyra törekedni: a Dunántúlt három, Budapest környékét, Észak- és Kelet-Magyarországot egy-egy, az Alföldet három útvonal mutatja be.


Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila
1/4
Felfedező utak, Szecessziós ornamentika a vidéki Magyarországon - szerk.: Brunner Attila




Brunner Attila bevezetője után a kötet döntő részét a regionális útvonalakra felfűzött, települések szerint csoportosított emlékek rövid szöveges és gazdag képi bemutatása adja. A leírásokat népes szerzői gárda készítette, a fotók nagyrészt az ő munkáik. A kötet anyaga az ELTE Művészettörténeti Intézetében, a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány által, Katona Júlia vezetésével végzett századfordulós ornamentika-kutatás összegzése, a terjedelmi korlátok miatt a díszítőművészet szempontjából érdekesebb példákkal.

A könyv erénye, hogy az egyes helyszínek és épületek ismertetése mellett utal az adott környezet megtekintésre érdemes, a kiadványban nem szereplő szecessziós emlékeire is, ezáltal további „felfedező utakra" sarkall.

Horváth Andrea tervezte a hiánypótló kötetet, amely nemcsak a szakemberek, hanem minden érdeklődő haszonnal forgathatja, hiszen a szövegben előforduló építészeti szakkifejezések magyarázata a kötet végén kislexikonban található, a témában a további elmélyülést általános, valamint alkotók és települések szerint rendezett bibliográfia segíti. A szerkesztő ígérete szerint a kutatás teljes anyaga hamarosan elérhető lesz online, amely a fővárost is magában foglalja majd.

Garai Péter

 


szerzők: Bodó Péter, Brunner Attila, Gopcsa Katalin, Keserü Katalin, Mazányi Judit, Nemesné Kis Tímea, Salamon Gáspár, Sipos Anna, Veress Dániel
kiadó: Holnap Kiadó
formátum: 200x270 mm
oldalszám: 243
ISBN: 978-963-349-142-3
ár: 3900 Ft

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.