Design/Formatervezés

Felhőkarcoló fából

2013.09.05. 08:51

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Kanada

Építészek, alkotók:
Michael Green

Dosszié:

Elég furcsán hangzik, ugye? Pedig ez az építészet jövője. Legalábbis Michael Green kanadai építész szerint. A vancouveri székhelyű cége mellett észak-amerikai egyetemeken – többek között a Yale-en – tanító Green a rövid, bő tízperces előadásokra szakosodott TED kongresszusán beszélt terveiről. 

„Sokszor láttam, hogy egy általam épített épületben az emberek végigsimítanak a fagerendákon, sőt, néha még át is ölelik a faoszlopokat. Olyat viszont még soha nem tapasztaltam, hogy valaki átkarol egy betonoszlopot, vagy megtapogat egy acéllemezt." – mondta előadásában.

Arról is beszélt, hogy míg Kanadában harminc-, addig az Egyesült Államok egyes erdeiben akár negyven emelet magasra is megnőhetnek a fák. Mégis, ha faépületekről van szó, senkinek nem jut eszébe három-négy emeletnél magasabb épület. Sok helyen ezt a törvények sem engedik, többek között éppen a remek faalapanyaggal rendelkező Államokban.

A faépítészetnek azonban nem csupán a kellemesebb, természetesebb összhatás miatt van létjogosultsága, véli Green. Hanem az olyan, egyelőre megoldatlan szociális problémák miatt is, mint a Föld lakosságának rohamos növekedése. Elég arra a statisztikára gondolni, mely szerint a következő húsz év során mintegy három milliárd ember számára kell otthont teremteni. Vagy arra, amely szerint ma minden harmadik városlakó „slumban" (nyomornegyedben) él.

Az acél- és betonépületek létrehozása rengeteg energiával jár, ezzel szemben a fa megújuló energiaforrás: se az acél, se a beton nem nő szép magasra, ha süti a nap és esik rá az eső.

Green ezek után bemutatta felhőkarcoló-terveit, melyeket egy New York-i műszaki egyetem otthonaként képzelt el. Az épületeket hatalmas fapanelekből állítaná össze, így csökkentve többek között az üvegházhatást is. Ennek ugyanis három százaléka az acélból, míg öt százaléka a Földön felhasznált betonból származik.

Minden fából készült épületnél van azonban néhány kikerülhetetlen kérdés. Az első és leggyakoribb az, hogy mi történik, ha kigyullad az épület – hiszen a fa úgy él a köztudatban, mint a tűz legfontosabb komponense.
Gondoljunk egy átlagos fahasábra. Attól, hogy alá tartunk egy égő gyufát, még nem fog meggyulladni. Ahhoz sok kisebb fadarab kell. A mi fapaneljeink éppen úgy működnek, mint a hasábok. És ha mégis tűz üt ki, akkor egy olyan anyaggal állunk szemben, amelynek pontosan ismerjük az égési tulajdonságait, melyek sokkal kiszámíthatóbbak, mint az acélnál vagy a betonnál. – válaszolta meg a kérdést Green.

Kitért arra is, hogy a környezetvédők legfőbb aggálya a faépítészet ellen az erdők elpusztítása. Green szerint ezt egy ésszerű szabályozási rendszer bevezetésével meg lehet oldani, miközben azt is megemlítette, hogy Észak-Amerika erdeiben körülbelül tizenhárom percenként nő annyi fa, amelyből egy húszemeletes faépület felépíthető. Ráadásul a fa és a szén-monoxid kölcsönhatásának következtében rengeteg felesleges szén-monoxidtól meg lehetne kímélni a bolygót.

Green úgy véli, ha a projektek valóban megvalósulnak, olyan jelentőségű pillanathoz érkezhetünk, mint amilyen az Eiffel-torony megépülése volt. A tornyok, felhőkarcolók alapvetően alakították át a városképeket és a társadalmakat. Gondoljunk csak a mai napig tartó vetélkedésre a világvárosok között, amelyet a felhőkarcolók hőskorában Chicago és New York vezetett, ma pedig már inkább az ázsiai városokra jellemző.

Itt az ideje, hogy a vetélkedésnek egy ökológiai- és szociális aspektust is adjunk, és bő száz év után újra átalakítsuk a városképről alkotott elképzeléseinket – zárta előadását a kanadai építész.

Horváth András

További cikkek a faépítészetről az I love Wood weboldalon.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk