/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Design/Formatervezés

Felhőkarcoló fából

1/0
Hirdetés
1/0
Design/Formatervezés

Felhőkarcoló fából

2013.09.05. 08:51

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Kanada

Építészek, alkotók:
Michael Green

Dosszié:

Elég furcsán hangzik, ugye? Pedig ez az építészet jövője. Legalábbis Michael Green kanadai építész szerint. A vancouveri székhelyű cége mellett észak-amerikai egyetemeken – többek között a Yale-en – tanító Green a rövid, bő tízperces előadásokra szakosodott TED kongresszusán beszélt terveiről. 

„Sokszor láttam, hogy egy általam épített épületben az emberek végigsimítanak a fagerendákon, sőt, néha még át is ölelik a faoszlopokat. Olyat viszont még soha nem tapasztaltam, hogy valaki átkarol egy betonoszlopot, vagy megtapogat egy acéllemezt." – mondta előadásában.

Arról is beszélt, hogy míg Kanadában harminc-, addig az Egyesült Államok egyes erdeiben akár negyven emelet magasra is megnőhetnek a fák. Mégis, ha faépületekről van szó, senkinek nem jut eszébe három-négy emeletnél magasabb épület. Sok helyen ezt a törvények sem engedik, többek között éppen a remek faalapanyaggal rendelkező Államokban.

A faépítészetnek azonban nem csupán a kellemesebb, természetesebb összhatás miatt van létjogosultsága, véli Green. Hanem az olyan, egyelőre megoldatlan szociális problémák miatt is, mint a Föld lakosságának rohamos növekedése. Elég arra a statisztikára gondolni, mely szerint a következő húsz év során mintegy három milliárd ember számára kell otthont teremteni. Vagy arra, amely szerint ma minden harmadik városlakó „slumban" (nyomornegyedben) él.

Az acél- és betonépületek létrehozása rengeteg energiával jár, ezzel szemben a fa megújuló energiaforrás: se az acél, se a beton nem nő szép magasra, ha süti a nap és esik rá az eső.

Green ezek után bemutatta felhőkarcoló-terveit, melyeket egy New York-i műszaki egyetem otthonaként képzelt el. Az épületeket hatalmas fapanelekből állítaná össze, így csökkentve többek között az üvegházhatást is. Ennek ugyanis három százaléka az acélból, míg öt százaléka a Földön felhasznált betonból származik.

Minden fából készült épületnél van azonban néhány kikerülhetetlen kérdés. Az első és leggyakoribb az, hogy mi történik, ha kigyullad az épület – hiszen a fa úgy él a köztudatban, mint a tűz legfontosabb komponense.
Gondoljunk egy átlagos fahasábra. Attól, hogy alá tartunk egy égő gyufát, még nem fog meggyulladni. Ahhoz sok kisebb fadarab kell. A mi fapaneljeink éppen úgy működnek, mint a hasábok. És ha mégis tűz üt ki, akkor egy olyan anyaggal állunk szemben, amelynek pontosan ismerjük az égési tulajdonságait, melyek sokkal kiszámíthatóbbak, mint az acélnál vagy a betonnál. – válaszolta meg a kérdést Green.

Kitért arra is, hogy a környezetvédők legfőbb aggálya a faépítészet ellen az erdők elpusztítása. Green szerint ezt egy ésszerű szabályozási rendszer bevezetésével meg lehet oldani, miközben azt is megemlítette, hogy Észak-Amerika erdeiben körülbelül tizenhárom percenként nő annyi fa, amelyből egy húszemeletes faépület felépíthető. Ráadásul a fa és a szén-monoxid kölcsönhatásának következtében rengeteg felesleges szén-monoxidtól meg lehetne kímélni a bolygót.

Green úgy véli, ha a projektek valóban megvalósulnak, olyan jelentőségű pillanathoz érkezhetünk, mint amilyen az Eiffel-torony megépülése volt. A tornyok, felhőkarcolók alapvetően alakították át a városképeket és a társadalmakat. Gondoljunk csak a mai napig tartó vetélkedésre a világvárosok között, amelyet a felhőkarcolók hőskorában Chicago és New York vezetett, ma pedig már inkább az ázsiai városokra jellemző.

Itt az ideje, hogy a vetélkedésnek egy ökológiai- és szociális aspektust is adjunk, és bő száz év után újra átalakítsuk a városképről alkotott elképzeléseinket – zárta előadását a kanadai építész.

Horváth András

További cikkek a faépítészetről az I love Wood weboldalon.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.