Épülettervek

Fellebbenő zászló – 1956-os emlékmű-pályázat, Gesztenyés-kert

1/8

?>
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
?>
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
1/8

Fellebbenő zászló – 1956-os emlékmű-pályázat, Gesztenyés-kert
Épülettervek

Fellebbenő zászló – 1956-os emlékmű-pályázat, Gesztenyés-kert

2011.01.13. 13:50

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ükös Tamás, Sipos Marica, Molnár Bea

A Gesztenyés-kerti 1956-os emlékmű-pályázatra Sípos Marica szobrászművész társaival, Molnár Bea és Ükös Tamás építészekkel együtt mély eszmei tartalmú, bejárható, különleges téri és vizuális élményt nyújtó kompozíció tervét készítette el, amelynek alapgondolatát a fellebbenő zászló, a forradalom kitörése pillanatának megragadása alkotja.

Bevezető

Az 1956-os forradalom a magyar tömegek kétségbeesett kiáltása volt... fellángolt... 13 nap után elbukott, de az eszme tovább élt és él ma is. Ez az értékrend vált követendő, örök érvényű példává minden magyar számára. A mű az emlékezést szolgálja, nem felsorolja a forradalom eseményeit, hanem annak szellemiségét idézi meg egy olyan meditatív tér formájában, amely megállít, marasztal és elgondolkodtat - távolról nézve pedig egy pontos jelentéstartalommal bíró nemzeti szimbólummá magasodik.

 

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
2/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
3/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
4/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

 

 

Kompozíció

Az emlékhely plasztikai kiindulópontja egy fellebbenő drapéria (zászló), amelynek pillanata hatalmas betontömbben állandósul. Befoglaló mérete 6,3 x 8,5 m, legmagasabb pontja 5 m. Az alapkompozíciót két folyosó hasítja három részre, fala lépcsőzetesen mozdul el a függőleges síktől, felülete tükörrel borított. A mű anyagában színezett fehér betonból készül (40% fehér cementtel, C30-as minőségben), törésálló, kültéri tükörfóliázott üveggel, a betonsíkra 2-3 cm eltartással szerelve. Az anyagválasztásnál figyelembe vettem a Gesztenyés-kertet körülölelő modern építészeti környezetet. A tájból kiemelkedő fehér mű látványos plasztika lehet a Jagelló úton közlekedők és a park felől érkezők számára is.

 

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
5/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
6/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
7/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

 

 

Drapéria

A föld síkjából fellebbenő fehér drapéria megalapozza, összefogja és szervezi a kompozíciót, amelyben a forradalom fellángolásának pillanata rögzül. A fehér drapéria az erkölcsi, morális, szellemi fejlődés, kiteljesedés, valamint a szabadság kibontakozásának szimbóluma. A betonba dermesztett fehér textil az eszme időtlenségének, állandóságának metaforája. Földközelisége kétértelmű, egyrészt utal a temetkezési szokásokra, a halotti lepel szakrális jellegére, ugyanakkor profán értelemben nemzeti szimbólum. Hordozza a halált, a tragikumot és hirdeti a szabadság eufóriáját is. Összeköti a múltat, jelent, jövőt. A múlt drámaisága feloldódik, eszméiből merít és építkezik a jelen és a jövő.

Tükrök

A fellebbenő, könnyed drapéria alá geometrikus hasábok épülnek. Itt szerveződik a tömeg, a nyers, anyagi erő, amely a szabadság eszméjéből táplálkozik. A jelszerű tömböt két folyosó hasítja három részre, amely a sétaút részévé válik. A szűk járatok magányos szemlélődésre invitálnak, a már kívülről is észlelhető tükröződések a mű körüljárására ösztönöznek. A kisebb magasságú folyosó döntött tükrei fokozatosan mozdulnak függőleges irányba. A szemlélő eleinte megsokszorozva látja magát alulról, a tájban, néhol az égbolton, majd haladva előre a tükrök magasodnak, a végén már csak magunk maradunk a végtelenbe sorolt önmagunkkal. A másik folyosón is hasonló térélmény fogad, de a két utolsó tükö fokozatosan fölénk zár, végképp kirekesztve a külvilágot, így csak mi maradunk és a föld, a talaj megsokszorozva. A nyitott tükrök a szabadság élményét adják, alulnézetben óriássá magasodunk a térben. A fölénk záródó tükrökben felülnézetben a talajon álló kisember-önmagunkat fedezhetjük fel.

 

1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.
8/8
1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert. Vezető tervező: Sipos Marica.

 

 

A tükrök segítségével a mű részévé válunk, közvetlenül szembesülünk az élet körforgásában sodródó egyéni sorsok tragédiájával. Láthatjuk magunkat szabadnak, magabiztosnak és erősnek, kisvártatva pedig kiszolgáltatottnak és esendőnek. Egy pillanatra mi is részesei lehetünk a szabadság zászlaja alá szerveződő tömegnek. A tér épített rendszer, áttekinthető folyamatba vonja be az emlékezőt. Az emlékmű viszonyítási ponttá válik a táj más részei között, metaforikus értelmében is tiszta jelentés hordoz.

Világítás

A drapéria megvilágításához súrlófény szükséges, ezért a talaj közelében fényvetőket helyezünk el, a folyosókat pedig kisebb teljesítményű süllyesztett lámpákkal világítjuk meg.

 


1956-os emlékmű pályázat, Gesztenyés-kert
vezető tervezők: Sípos Marica szobrászművész
építész munkatársak: Molnár Bea, Ükös Tamás
rajzok: Molnár Bea


 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk