Közélet, hírek

Fenntartható építészet a fenntarthatóság ellenes társadalomban

1/20

a képen balról: Mario Cucinella, Graziano Verdi és Gianfranco Sassi

a képen balról: <strong>Mario Cucinella, </strong><strong>Graziano Verdi és </strong><strong>Gianfranco Sassi</strong>
GF újdonság: fémtartalmú padlóburkoló lap
kép az előadásról: New York
magasházak: megoldás vagy zsákutca?
<strong>Mario Cucinella az előadás közben, mellette </strong><strong>Gianfranco Sassi</strong>, balszélen <strong>Graziano Verdi</strong>
épületátalakítás Milánóban, <strong>Mario Cucinella terve alapján</strong>
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
fotók: www.mcarchitects.it
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
?>
a képen balról: <strong>Mario Cucinella, </strong><strong>Graziano Verdi és </strong><strong>Gianfranco Sassi</strong>
?>
GF újdonság: fémtartalmú padlóburkoló lap
?>
kép az előadásról: New York
?>
magasházak: megoldás vagy zsákutca?
?>
<strong>Mario Cucinella az előadás közben, mellette </strong><strong>Gianfranco Sassi</strong>, balszélen <strong>Graziano Verdi</strong>
?>
épületátalakítás Milánóban, <strong>Mario Cucinella terve alapján</strong>
?>
?>
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
?>
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
?>
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
?>
fotók: www.mcarchitects.it
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa Pekingben
1/20

a képen balról: Mario Cucinella, Graziano Verdi és Gianfranco Sassi

Fenntartható építészet a fenntarthatóság ellenes társadalomban
Közélet, hírek

Fenntartható építészet a fenntarthatóság ellenes társadalomban

2007.05.21. 11:21

Mario Cucinella high-tech projektjének (Tsinghua Egyetem, Peking) bemutatása sokakat meggyőzhet arról, hogy óriás léptékben, ipari és/vagy állami támogatással hosszútávú környezettudatos építészet valósítható meg, függetlenül a helytől és az energialobbitól.

A GranitiFiandre jóvoltából Mario Cucinella olasz építész ökohatékony tervezési eljárásairól, s megvalósult energiatakarékos épületeiről hallhattunk magával ragadó előadást.

Az MCA-val (Mario Cucinella Architects) kiváló partnerkapcsolatban álló GranitiFiandre (GF) elnöke, Graziano Verdi örömmel üdvözölte az érdeklődőket, s a vállalat röpke bemutatója után sokszorosan kihangsúlyozta a GF fő ars poeticáját, a minőségi építészet erejét. Gianfranco Sassi, a GranitiFiandre key account igazgatója az innováció értékét tette előadásának központi témájává, vagyis a technológia forradalmát, s annak az új építészetre gyakorolt, áldásosnak vélt hatását. Hangsúlyozta a termékgyártók és az építészek állandó párbeszédének fontosságát, melynek egy kitűnő, termékeny példáját Cucinella és a GF kapcsolata mutatja.

A számos építészeti díjjal rendelkező Cucinella valóban letett már több környezettudatos tervet az asztalra, s megvalósított számos, főként hi-tech giga projektet, mely a környezetvédelem zászlaját is bátran hordozhatta. A More with less című Cucinella-előadás apropóját egy frissen megvalósult olasz-kínai ökoprojekt adta (ez a SIEEB Pekingben, a Tsinghua Egyetem Környezetmérnöki Campusa).

Az építész bevezetője nyíltan felvezette a globális szinten meglévő ellentmondásokat, problémákat, amivel minden tervezőnek és energiatudatos gondolkodónak meg kell harcolnia munkája során. Számos olyan szegmensről szó esett, ami egyre égetőbb gondokat vet fel: a makrogazdasági ellenállás, a munkafolyamatok szervezésében érezhető rugalmatlanságok, a közlekedés-szervezésben rögzült akadályok, a globális klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, az energiaszektor teljesítményének megugrása, s ennek környezetet romboló begyűrűződése, valamint a társadalom szemethunyása mindezek felett, vagyis a halogató mentalitások nagy halmazát vázolta fel az olasz építész. Cucinella alapkérdése, melyre ő maga is évet óta keresi a megoldásokat: miként lehet fenntartható építészetet létrehozni egy környezettudatosság ellenes társadalomban? Negatív példaként megjelent New York és Budapest káosz közlekedési „rendje", vagy Olaszország energiaszektorának monopolizálása. Hogy megoldási javaslatokat nem hallottunk, tulajdonképpen nem meglepő. Cucinella is kénytelen (de miért is?) olyan giga-projekteket elvállalni munkája során, melyben a high-tech mellett saját környezettudatos filozófiájából is csurran-cseppen. A megvalósult épületekben ötvözni szándékozott a hagyományos eljárásokat az innovatív anyagfelhasználással.

Ez azonban, ahogy a bemutatott épületátalakításokon, illetve az újak megvalósításán látszott, csupán önmagukban, nem kontextusban értek el eredményeket a környezethatékonyságban. Mindenesetre Cucinella elve, vagyis a régi épületek újrahasznosításának preferálása követendő példa lehetne hazánkban is. Az energiatudatos építés és a későbbi épületkihasználás azonban Cucinella bemutatott építményeiben elsősorban óriási anyagi befektetéssel valósulhattak meg. A kérdés pedig adott: miként marad a jövőben is energiatakarékos, és a felhasználók számára is érthetően használható az adott technika és elvrendszer?

S most lássuk részletesebben az előadás központi témáját, a Tsinghua Egyetemet Pekingben. A campus ellentmondásos környezetben helyezkedik el: az éghajlati szélsőségek, a belvárosi magasépületek és az ipari zóna közelsége adott e helyen, Peking észak-nyugati részén, ahol a kínai és olasz kormánytámogatással létrehozták a precízen megtervezett egyetemi épületet, melynél alkalmazták a szél- és napenergia hasznosítást, továbbá számos, a témakörbe vágó technikai újítást. Az energiatudatos fejlesztés alapját a milánói fakultás kísérletei adták, ahol már a kezdetektől számítógépes modellezéssel dolgoztak az épület szerkezetén és formáján, a burkolóanyagoktól is függővé téve az eredményt. A projekt teljes egészében kifejezi mindazt, amit az olasz-kínai elképzelés takart: hatékony energia felhasználás.

Cucinella elképzelése szerint a tervezés során a technológia egy nyelvvé vált. Magában rejti mind az építkezési folyamatot, a statikai terveket és a teljes rendszer energiaellátását, jelezve azt is, hogy a teljes egész hogyan viszonyul, milyen kapcsolatban áll a részekkel. Minden egyes homlokzati megoldás, minden egyes technológiai részlet tisztán mutatja az alapgondolat lényegét. A tervek alapján a déli oldal homlokzata nyitott az udvarra, míg a többi oldal duplán burkoltan zárt, attól függően, hogy a terepviszonyok milyenek. Az épület északi oldala, egyben a kampusz főbejárata is, úgy tűnik elsőre, hogy teljesen átlátszatlan és erősen szigetelt, hogy védelmet nyújtson a Góbi-sivatag felől érkező hideg szelek ellen. Teljesen különböző belső megoldásokat látunk a két oldal homlokzatának kialakításában, s ezzel együtt a levegőforgatás megoldásában is.

A kert felőli oldalon egy belső védőburkolatot, árnyékolót látunk, míg a többi oldalon jellemzően a külső megoldások a feltűnőbbek. A déli oldal csaknem átlátszó üvegfelülettel rendelkezik a megfelelő árnyékolást elősegítő technikákkal felszerelve. A keleti és nyugati homlokzat duplán burkolt, de könnyed függönnyel árnyékolt. A nap ellen védő üvegpaletták különböző szögben fordulnak, s ezzel szabályozható a szűrt napfény mennyisége a teraszos jellegű homlokzati kialakításon.
A SIEEB projekt ötvözte az olasz hipertechnológiát és az innovatív megoldásokat, mellyel alkalmazkodni lehetett az adott körülményekhez. Mindez a két ország hatékony együttműködésével valósult meg.

A high-tech projekt tanulságos bemutatása sokakat meggyőzhet arról, hogy óriás léptékben, ipari és/vagy állami támogatással hosszútávú környezettudatos építészet valósítható meg, függetlenül a helytől és az energialobbitól. A kérdés az, hogy mikro szintű beruházásoknál, kevesebb anyagi ráfordítással, a megvalósítható passzívház technikákkal elérhető lenne- e a tömeges változás várostervezés szinten is, hiszen számos eljárás már akár többezer éve adott ehhez.
Hogy mikor ismerjük fel ezeket a lehetőségeket, s mikor áll ezek mellé a valóban hatékony és önmagát fenntartó technológia mellé a gazdaság, s a környezettudatosságot gyanakodva fogadó, gyakran inkább ellenző társadalom: nos, ez már más kérdés.

 

szöveg: Abonyi Anita
fotók: Vargha Mihály

 


Tsinghua Egyetem, Peking, Kína
Építészek: Mario Cucinella Architects
M. Cucinella, E. Francis, D. Hirsch, G. Altieri
Tervezés 2003, megvalósulás 2006
20 ezer m2 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk