Épületek/Irodaépület

Fenntartható Épületenergetikai Demonstrációs Központ

1/35

Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ -gondolatrajz
1/35

Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás

Fenntartható Épületenergetikai Demonstrációs Központ
Épületek/Irodaépület

Fenntartható Épületenergetikai Demonstrációs Központ

2013.09.05. 13:21
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Vukoszávlyev Zorán

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ferencz Marcel DLA, Détári György

Fenntartható Épületenergetika Információs Központ

URL:
NAPUR Architect

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2013

Bruttó szintterület:
300 m2

Stáblista

építtető: Debreceni Egyetem
építészet: Ferencz Marcel DLA
társtervezők: Détári György, Törös Attila
tartószerkezet:Dr. Lámer Géza
épületgépészet: Dr. Kalmár Ferenc
épületvillamosság: Pipó Károly

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A Debreceni Egyetem monumentális új tömbjeinek háttere előtt kérlelhetetlenül áll egy szigorú rácsszerkezetű kocka, melynek tervezői Ferencz Marcel DLA és Détári György. A zavarba ejtő épületet Vukoszávlyev Zorán PhD írásával mutatjuk be.

Fókusz

A Debrecen történelmi halmaztelepüléséből észak-keleten kivezető Kassai úton, az egykori laktanya helyén található a város egyetemének dinamikusan fejlődő új kampusza. Az egykori igazgatási és kaszárnya tömbök historizáló épületei a főút mentén húzódnak, bentebb a lovarda klasszikus arányú, kimért tagoltságú épülete – új funkcióval használatban tartott tömbjeik mellett új és újabb egyetemi épületek nőnek ki a koncepcionálisan már előre berendezett park területén. A közel városrésznyi telek-együttes mögött kisebb családi és nagyobb villaházakkal tarkított övezet nyújtózik a Nagyerdő irányába, északi részén a Főnix csarnok szomszédsága mutatja a gigantikus urbánus léptékváltást. A tömbbelső lakóházak melletti sávjában kapott helyet a kutatóközpont demonstratív épület-kubusa. Léptéke a nagyobb családi ház, kisebb villaépület terület és tömegarányát veszi mintául, (szerencsésen) nem vesz tudomást a szomszédos új monumentális kari és szállás épületekről. Arányrendszerében a megfoghatót, a közérthetőt, a beláthatót célozza – míg formálásában az elvontat, a tudományosat, a sejthetőt reprezentálja. Emberközeli arányok és kutatói szellemiség.

Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
6/35
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás

Osztottság

A tökéletes kubus forma alaptestet egyenletes osztással (majdnem) tökéletes kilencosztatú térforma-csoporttá tagolta Ferencz Marcel. A közel 15 méter élhosszúságú kockára 6x6-os raszterben acél tartószerkezet rajzol osztásrendszert. Az alaprajzában nagyon kimért rend magassági vonatkozásokban modulálódik, a kétszintes épület zárt és nyitott terei a kubatúra alsó felében kapnak helyet. A látogatható kutatóépület demostrációs terei a görögkereszt alaprajzú közösségi központi tér sarkaiban kaptak helyet, azonos alaprajzi és magassági mérettel. A középtengelyben kis opeionnal felnyíló tér vizuális kapcsolatot létesít a földszint és emelet között, a fizikai kapcsolatot a negyedik sarokban helyt foglaló lépcsőház biztosítja. Az emeleten kapott helyet a központi irányítás és a nagyobb számú (mind hallgatói, mind lakossági) látogatóra méretezett mosdóblokk. A két szint a homlokzati acél-raszterből tehát az alsó három egységet foglalja el, ekként egy használati szint másfél elem-osztáshoz van rendelve – kissé megbillentve a tiszta egyensúlyi képletet. A rendszer a magabiztos térképzés (közösségi tér fölött közösségi, demonstrációs tér felett terasz található) következetes kompozíciójában és a magasztos pozicionálás (nem alkalmazkodva a környezet telekhatár és korábbi házak adta raszteréhez, hanem átló mentén északra fordulva) mérnökies szabatosságával (majdnem) helyre áll.

Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás
21/35
Fenntartható Épületenergetika Információs Központ - fotó: Bujnovszky Tamás

Kompaktság

A kutatóbázis egy mérnöki labor, de a közönség-kapcsolatok által egy demonstrációs hely is. A kubus elvonatkoztat az „épület"-fogalomtól, de mérete érhetően közvetíti a követhető fenntartható stratégiák emberközeliségét. Nem formájával magyaráz, hanem szellemiségével és látható-tapintható-közérthető építészeti megoldásaival, gépészeti és villamos berendezéseivel mesél. Érzékeltet. Ekként nem a követhető forma, hanem a komplex egység értékét emeli ki. Így a belesűrített fizikai „mondanivaló" (hőszigetelés vastagsága, légzáró nyílások, mobil-változtatható árnyékolás, napkollektor és napelem automatizálás és kézi irányítás) szellemileg is „sűrű" maradhat (ki nem ejtve a passzívház-fogalmat). A ház így nem beszédes, hanem absztrakt módon komponálható. A kubus, a kilencosztatúság, a szigorú funkcionális rend, a raszter-háló, az ipari anyagok jelenléte e többletet emelik ki – miközben önnön léptéktelenségükkel emberi (lépték-) közelbe hozzák a fenntarthatóság energetikai vonatkozásait. A majdnem (!) kompakt rend pedig egy szükségszerű, következetes, de végül is érzékeny játékkal oldódik fel örömünkre: az eltolható panelek síkban előre lépnek – és éppen ezáltal nem válik a ház elvonttá.

Vukoszávlyev Zorán PhD

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk