Épületek/Középület

Fesztiválkatlan Tokajban

1/41

fotó: Sárai Ákos

fotó: Sárai Ákos
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Hanák Tibor
fotó:Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
fotó: Hanák Tibor
Légi felvétel - fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
Légi felvétel - fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
Légi felvétel- fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Sárai Ákos
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó:Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
fotó: Hanák Tibor
?>
Légi felvétel - fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
?>
Légi felvétel - fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
?>
Légi felvétel- fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
?>
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
1/41

fotó: Sárai Ákos

Fesztiválkatlan Tokajban
Épületek/Középület

Fesztiválkatlan Tokajban

2014.09.21. 07:49

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Bodonyi Csaba

Földrajzi hely:
Tokaj, Magyarország

Vélemények:
3

Tokaj, Fesztiválkatlan

Tervezés éve:
2013

Építés éve:
2014

Stáblista

építtető: Tokaj város Önkormányzata, Májer János polgármester (EU támogatással)
építész munkatársak: Hidasnémeti János – belsőépítészet, Bálint Krisztina – kiszolgáló épület kiviteli tervek, Rády Róbert – színházépület kiviteli terv, Kripkó László – engedélyezési tervek Tellér Orsolya, Molnár András

statika: Kerényi László (Statika-M Kft)
épületgépészet: Cservenyák Gábor (Klímasol Kft)
épületvillamosság: Münnich Gábor (Fényesvölgy Kft)
közmű tervek: Nagyné Nyitrai Katalin (Aquis Bt)
kertészet: Dobos Sára (Élettér Bt)
út és parkolók: Kiss Lóránt (MONMENT-X Bt)
állékonysági szakvélemény: Tasnádi Tamás bányamérnök, Dr.Leél Őssy Szabolcs geológus
színpadtechnika: Strack Lőrinc (színpadtechnikai kiviteli terv)
színpadvilágítás, akusztika: Kotschy András (Kotschy Bt)
műszaki ellenőrzés: Ép-Kontroll Kft, Simon Gábor, Zsák Albert – építészet, statika, Verebélyi Zoltán – épületgépészet, közmű, Csányi György - épületvillamosság
kivitelezők: Generál kivitelező: D-Z-K Konzorcium Nyíregyháza
főépítésvezető: Havacs István
építésvezetők: Lukács Miklós, Szabó Attila
színpadtechnikai kivitelezés és módosított kiviteli tervek: Gépbér Színpad Kft Füzy Gábor
audiovizuális rendszerek: Zaj Kft, Interton Kft
projektmanagerek: Dévald István, Dzsupin Péter, Dóka János, dr.Bagaméry-Szalay Róbert 

fotó: Hanák tibor (légifelvételek), Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina, Sáray Ákos (napkeltés kép)

beruházási költség: 1,8 Md.Ft (építés + színpadtechnika + felszerelés)


Letölthető dokumentumok:

A Fesztiválkatlan Tokaj-Hegyalja, Zemplén térségét szolgáló idegenforgalmi, kulturális beruházás, mely EU támogatással jöhetett létre, Tokaj város gesztorálásával. A tokaji helyszín a város közigazgatási területén belül lévő elhagyott, többszintes andezit bánya hasznosítási koncepciójából ered. Bodonyi Csaba vezető tervező írása.

A Bodrog-parti kőbánya működésekor az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tulajdona volt. Innen nyertek a Bodrog és a Tisza folyók partfal rendezésénél felhasználható köveket, melyet a bánya előtti kikötőből vízi úton, uszályokkal szállítottak. A bányászat 1999-ben végleg megszűnt.

A Bodrogra néző, 25-30 méter magas, kétszintes bánya alsó szintje egy gyönyörű, patkó alakú (ezért hívják „Patkó bányának"), függőleges falú, sík padozatú, hatalmas amfiteátrum-szerű „tájseb", mely inspiráló a szabadtéri rendezvénytérként való hasznosításra. A hasznosítás már 1992-ben felmerült, ekkor születtek az első koncepcionális vázlatok a Budapesti Expo-hoz való csatlakozás idegenforgalmi és kulturális programjával; bor-világkiállítás, numizmatikai kiállítás, szabadtéri színház és szálloda funkciócsoport elhelyezésére. A Budapesti Expo elmaradt, de a hasznosítás gondolata – szabadtéri színházi funkcióra redukáltan – megmaradt, s két évtized alatt kifinomult és kissé lecsökkentett tartalommal megvalósult. Az eltelt időben, már előzetesen is szervezett Nyikos István és a Tokaji Önkormányzat nyári programokat, ideiglenes (papírszék) vagy kölcsönzött technikák segítségével. A kísérletek sikeresek voltak, az előadások közel 3000 nézőt vonzottak, mint pld. 2002-ben a Tokaj-Hegyalja világörökségi csatlakozásának ünnepén a Carmina Burana nyitóelőadás. Az előadás hagyományteremtő lett, s ezt követően minden nyáron, nagy érdeklődésű zenei programokat szerveztek. A sikeres rendezvények tanulságai alapján indult el 2006-ban a tervezési program összeállítása és a tervezés, amit az is inspirált, hogy Tokaj ismétlődő és növekvő érdeklődést vonzó városi rendezvényeire a meglévő közterek már szűknek bizonyultak (borfesztivál, szüreti napok, stb.).

fotó: Hanák Tibor
5/41
fotó: Hanák Tibor

A programalkotás és tervezés folyamán hasznosítottuk Tokaj testvérvárosa, az osztrák Ruszt település melletti kőbányában (Szentmargitbánya) épült és működő 4600 fős szabadtéri színház és más külföldi példák tapasztalatait is.

A Fesztiválkatlan célzott programjai: prózai és zenés színház, opera, operett, musical, rock opera, fúvós zenekarok találkozója, táncbemutatók és versenyek (balett, néptánc, stb.), komolyzenei hangversenyek, könnyűzenei koncertek és fesztiválok, világzene koncertek és fesztiválok, szüreti- és bor fesztivál, kiállítások, bábszínház, kórus találkozó, autós-motoros találkozók, városi szabadidős közpark (majális, főzőverseny, játékos sport vetélkedő, játszótér), ifjúsági találkozások, egyházi találkozók, gyűlések, ifjúsági szórakozóhely és kiállítótér (egész évben). (A tervezés elején még programként kezelt 3D mozi végül nem valósult meg.)

A gazdag kulturális programot három létesítmény szolgálja ki:

1) 2500 fős szabadtéri nyári színház 1305 m2-es színpaddal (ebből fedhető 375 m2).

A színházépület tömegét, s a nézőtér tengelyét, geometriáját a legszebb bányafal szakasz látványa határozta meg. A nézőtér alatt (mintegy adódó melléktermékként) téliesített, multifunkcionális 500 m2 alapterületű ifjúsági szórakozóhely létesült kiállítótérrel, ill. a galériára helyezett központi igazgatási blokkal. Az ifjúsági szórakozóhely, mely büfé-vendéglátó hellyel is kiegészül, megoldja a tokaji és városkörnyéki ifjúság helyi rendszeres szórakozását, melynek hiánya évek során napirenden volt, de diszkrét belvárosi elhelyezésének hiánya miatt ezideig nem valósult meg. A szórakozóhely közvetett módon a tokaji és térségi fiatalok helybentartását és letelepedését is szolgálja. A kiállító terem ugyancsak 500 m2 alapterületű tér, mely változó kiállítási anyag elhelyezésénk lehetőségét kínálja, de összekapcsolható a szórakozóhellyel, így a két térben együttesen nagyobb rendezvények is, pl. bálok (Borbarátnők bálja) megrendezhetők. A nézőtéri székek terv szerint az ERLAU német gyártó fémhálós, hőszigetelő festékbevonattal készülő termékeiből készültek volna, de a kivitelezés ettől eltérő kivitelben és színvonalon készült el. A szigorú szerkesztésű nézőtér minden helyéről - mind a kilenc szektorból - jó láthatóság biztosított a színpad irányába. A sorok végein, rendhagyóan 70 cm széles XXL-es székek kerültek elhelyezésre.

Légi felvétel - fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs
18/41
Légi felvétel - fotó: Civertan Stúdió / Jászai Balázs

A megvalósult színpadtechnika a színpad padozata és forgószínpad tekintetében jelentősen eltér az eredeti tervektől. Az esővédő tetőzet szerelhető kivitelben készült.
A színpad alatt ugyanakkora tárolótér létesült (díszlet raktárak, stb).

2) 500 fős görög színház.

Eredeti terv szerint véglegesen kiépített, lépcsőző nézőtér és színpad épült volna. Pénzügyi korlátok miatt csak földműként, ill. szín-, játszó-térként valósult meg: a helyi meddő anyag felhasználásával, füvesített, ívelt dombként.

3) Kiszolgáló épület.

A bányatalp patkó alakját párhuzamosan követő épület tulajdonképpen egy „védmű". Védi a közönséget a bányafal megmászásának kihívásától és jelentős balesetveszélytől, védi a közönséget a lezúduló görgeteg kövektől (melyek közül így csak a nagyobbakat kellett és lehetett stabilizálni). A harántfal megtámasztású, monolit VB szerkezetű karéj 50 cm-es földfeltöltéssel készülő zöld teteje és túlméretezett monolit vasbeton födéme alkalmas a leguruló kövek energiájának elnyeletésére. A kiszolgáló épület belső, színház felé nyíló árkádsora esőbeállóként a hirtelen csapadéktól védi a közönséget. Az épület karéj terei elnyelik az összes járulékos funkciót, úgy mint színházi öltözők, WC-k, büfék, irodák, VIP helységek, raktárak, gépészet, orvosi rendelő, rendészet, stb.

fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
35/41
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina

Az építmények építészeti megfogalmazásukban inkább praktikus és rusztikus anyaghasználatú, egyszerű mérnöki műtárgyak, s nem törekedtünk elegáns városi színházi atmoszférára és anyaghasználatra. Az együttesben kiemelt fontosságú és orientáló elem a meglévő bányafal szépségének megőrzése, dominanciájának tájolással történő megőrzése, és programozható díszvilágítással való hangsúlyozása.

Az eredeti tervek szerint az épületek a helyi bánya köveiből épültek volna, de erre nem volt elegendő mennyiségű kő (tekintve a bányászati tilalmat). A következő fázisban a monolit VB szerkezet mellett kellett döntenünk, eredetileg azzal az elképzeléssel, hogy a betonadalék a helyi andezit őrleményéből, tehát barnás színezettel, vasbeton szerkezettel készültek volna, helyi őrlőgép és betonüzem telepítését feltételezve. Mivel ez nem valósult meg, így a VB szerkezetek szürke transzport betonból készültek (a színezett beton egyenletességét sem garantálták), a terven szereplő igényes látszóbeton felületképzést elhagyva, erős minőségromlással.

fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina
40/41
fotó: Bodonyi Csaba DLA, Bálint Krisztina

A felsorolt funkciókat tartalmazó épületegyüttes végül is egy hatalmas bányaudvar mélyére helyezett szabadtéri, sokfunkciós „grund", melyet gabion kerítés választ el a szükséges parkolóktól, mely 403 személygépkocsi (ebből 6 db akadálymentes) és 6 db turistabusz elhelyezését teszi lehetővé.

Miskolc, 2014. augusztus 8.

Bodonyi Csaba DLA
építész vezető tervező

 

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2014.09.23.
09:41

Ide valóban a tájba elengedettebben, szervesültebben belesimuló építmény illett volna. Ugyanakkor a parkoló elhelyezése és a nézőtér tájolása előnyös a zajvédelem szempontjából. Ne felejtsük el, hogy a folyó és a katlan között vezet a bodrogkeresztúri út, amely egyszersmind az Északkelet-Magyarországról beáramló forgalomnak is fő ütőere. A tervező minden bizonnyal ennek a forgalomnak akarta háttal fordítani a nézőteret és ettől akarta megvédeni a színpadot a nézőtér magasított karéjával.

Az a baj, hogy az épület ugyanazt mímeli, amit a táj a maga tökéletességében amúgy is kínál. A karéjos, amfiteátrum-szerű, hatalmas katlant - igaza van Bardóczinak - jobban is ki lehetett volna bélelni a nézőtérrel. Így most várként meredezik, lötyög, ágál és mégis eltörpül az építmény, miközben eszköztelenül, szinte rá is simulhatott volna a sziklafalra. 

bardóczi
2014.09.23.
12:00

@Pákozdi Imre: Ezt a szempontot is figyelembe véve és ezzel együtt: a keresztúri út nem játszik ilyen fontos szerepet a térségben, Imre, amit leírsz. A fő forgalmi irány itt a Nyíregyháza- Tarcal - Miskolc irány a tokaji híd érintésével, illetve lehet még a Miskolc - Sátoraljaújhely útvonal. Mindkettő ezt a térséget elkerüli. A szóban forgó útszakasz a maga romatikus kanyargóival Tokaj és Bodrogkeresztúr között (Lebuj kanyar) erősen helyi érdekű, másodlagos szerepű és turisztikai jelentőségű (mint panoráma út), bár valóban szezonálisan akár forgalmas is tud lenni. Ám magán a katlanon belül szerintem elképzelhető lett volna olyan pozíció, ami némi segédszerkezettel jobb zajárnyékolást biztosít a jelenleginél is, ha az a szükséges, de a nézőtér akkor is háttal feszül neki a helynek, ahogy azt illik. (Egy Hegyalja fesztiválnál ilyen zajárnyékolás egyébiránt nem szükséges, mert ott inkább előfordul az, hogy a fesztivál decibelektől kell megvédeni a lakónegyedet.) Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a mostani telepítésnél (katlan közepén egy szoliter épület) nem hatol-e be a zaj továbbra is akadálytalanul a katlanig, és nem verődik-e vissza onnan a nézőtérre. Ha tehát ez volt a telepítés fő szempontja, akkor is sántít. A jobboldali sávban meg itt világít a kommentem írása közben a Balaton-felvidéki Építészeti Útmutató promója, ami ezt a történést még drámaibbá fokozza, hogyasszongya:

"Úgy tűnik, valamikor elvesztettük azt a tudást és képességet, amely létrehozta azt a környezetet, amelyben alapvetően jól érezzük magunkat, mert érezzük a harmóniát a természet és az épített környezet között." - írja Noll Tamás, aki a Krizsán András és munkatársai által létrehozott kiadványt mutatja be."

Hát el.

bardóczi
2014.09.23.
08:36

Az az egykori bányaudvar régóta hatalmas, kihasználatlan táji potenciálként ácsorgott Tokaj északi részén, mint bányautótáj. Be nem lőtt ziccer volt, amibe mindenki látta a lehetséges fesztiválteret. Elég távol és zajárnyékoltan a várostól, mégis séta-bringatávolságra a rakamazi kempingtől, egy potenciális hajóállomás, kajak-kenu kikötő (és versenypálya) lehetőségével, ami Tokajból és Bodrogkeresztúrról rá tud hordani a fesztiválra. De sajnos nekem úgy tűnik az is maradt. Be nem lőtt ziccer. Hegyalja szerelmeseként ez nekem fáj. Hogyan és miképpen lehet görög színháznak nevezni egy nézőteret ami a katlanba befordul és szembenéz a katlan falaival? Ami a görög színházak legfontosabb tulajdonságát nem tartalmazza nyomokban sem, nevezetesen, hogy maga a természetes katlan terepi adottságai biztosítják a karéjszerű nézőteret, akusztikát, a néző számára pedig azt a Magyarországon páratlan panorámát, amit a Bodrogzug szinte honfoglaláskori sajátságú, érintetlen hullámtere nyújt úgy ezer éve nekünk (és így simulhatna a tájba az épített környezet egy tájsebet begyógyítva)? A szerző leírása is tele van olyan szavakkal, mint "patkó alakú", "amfiteátrum-szerű". Hogyan nem lehetett ezt a szavakban is érzékeltetett adottságot átvinni a tervbe? Hogyan lehet egy ilyen környezetben ennyire érzéketlenül háttal fordulni a Bodrognak? És ezt a hatalmas kietlen parkolót tényleg oda? A Bodrog és Kultúra közé? Műdombbal és néhány műanyag csúszdával? A katlan keleti tájolású, így még csak az a szempont sem merülhetett fel, hogy a naplemente esetleg elvakítaná az esti előadást. A védműként aposztrofált épületek pont megspórolhatóak lettek volna, ha maga a nézőtér a védmű, az alatt meg tán parkolni is lehetett volna rejtett, fedett állásban...annyira, de annyira sajnálom! Sírni tudnék. És ez más csak azért is kikészít, mert Bodonyi Csabát emberileg is nagyon tisztelem. De ez nagyon-nagyon nem sikerült! Szerintem mélyült tőle a tájseb.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk