Épülettervek/Középület

Foxi Maxi vs Ruszkik 1:0 - Barcza Gergely terve

1/6

Hirdetés
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Foxi Maxi vs Ruszkik 1:0 - Barcza Gergely terve
Épülettervek/Középület

Foxi Maxi vs Ruszkik 1:0 - Barcza Gergely terve

2013.09.05. 07:56
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Barcza Gergely

Földrajzi hely:
Magyarország, Mezőkövesd

Vélemények:
2

Tervezés éve:
2013

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A tömör nyersbeton kocka a legtöbb építész álma, bár keveseknek adatik meg, hogy valóban tervezzenek is egy ilyen objektumot. Barcza Gergely tervében még tömörebbre fogta azt a bizonyos tömört... Bemutatjuk a "recycling" jegyében fogant tervet.

Az ötvenes évek elején "topszikret" ajándékot kapott a Magyar Népköztársaság a nagy Szovjetuniótól. A Mezőkövesd melletti egykori Klementina nagybirtok területén - nem kevés pénzből - nekiláttak megépíteni az ország legnagyobb katonai repülőterét, ami csak hajszálnyival lett kisebb a ferihegyinél. A Klementinát eredetileg atombombázók és vadászgépek fogadására tervezték, amik egy harmadik világháború esetén innen csapták volna nyakon a kapitalista nyugatot, míg azok Pápával, Debrecennel vagy Kunmadarassal szöszmötölnek.

2/6

A nagy hadicselt egy hol taxisofőrnek, hol seriffnek álcázott, minden lében kanál, kék, amerikai kutya leplezte le. Foxi Maxi már a hatvanas években finoman jelezte (Ó, te drága Klementina…), hogy nyugodjunk meg, ők már mindent tudnak. A tervek kiszivárgása miatt így végül sosem épült ki teljesen a reptér. A méternyi vastag beton elemekből kialakított kifutópálya így is majdnem félmillió köbméternyi betont nyelt magába, és hever ma is a szántóföldön teljes magányban.

3/6

A terv, aminek végigrajzolásához kellett az Unrestricted Acces 2012-es pályázati kiírásának leadási határideje is, ennek a betonbányának az elemeiből épít egy 75 méter oldalhosszúságú tömör!, beton kilátókockát az Alföld északi részére, hogy hirdesse a….mit tudom én mit. Végül is ha Christo gondolkozhat ezen, és Eduardo Chillida építtethet ilyet, akkor én miért ne tölthetném a szabadidőmet ilyesmivel?

Barcza Gergely



Vélemények (2)
csonti
2013.09.06.
08:08

LOL

Pákozdi Imre
2013.09.05.
09:19

"A tömör nyersbeton kocka a legtöbb építész álma" írja Ön. Az írása fölött tíz centivel viszont, kanadai kollégája így kezdi a cikkét: "„Sokszor láttam, hogy egy általam épített épületben az emberek végigsimítanak a fagerendákon, sőt, néha még át is ölelik a faoszlopokat. Olyat viszont még soha nem tapasztaltam, hogy valaki átkarol egy betonoszlopot, vagy megtapogat egy acéllemezt.” Szerintem mind a két megnyilatkozás túlzás, méghozzá a zavaró mértékűek közé tartozó. Amúgy ez a land-art-szerű kocka nekem tetszik, akár még jelenthetne is valamit, de csakis mint monument, emlékmű, manifesztum, jel. Ez pedig - funkció híján - úgy gondolom, kevés ahhoz, hogy a művet építészeti alkotásnak lehessen tekinteni.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk