Épülettervek/Hallgatói terv

Fürdőhely a Szapáry kastélykertben

1/23

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/23

Fürdőhely a Szapáry kastélykertben
Épülettervek/Hallgatói terv

Fürdőhely a Szapáry kastélykertben

2007.04.20. 11:35
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Varga Anikó

Földrajzi hely:
Bük, Magyarország

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

"A kastélykertből indul a fürdőbe vezető út, amely teraszos törésével visz minket le a fürdő bejáratáig, ahol már csak szórt fények szűrődnek be, mivel a föld alatt vagyunk. Megszűnik a látható tér, csak a víz hangjára kezdünk el figyelni, kinyitjuk a kaput, belépünk a tóban lévő fürdőbe, amelynek folyosóit, vizeit és fényeit minden ember másként érzékel önmaga akkori állapota szerint." Varga Anikó diplomaterve, MOME 2006

Sokszor érkeztem meg ebbe a kertbe, amelyet próbáltam és próbálok megérteni, de inkább érzékelni. Hihetetlen hatása volt rám a legelső találkozásunknál, csak az időtlenséget éreztem meg legelőször is. A hely egy önálló, zárt rendszerré formálta magát az évek alatt.

2005 ősz

A helyszín a Vas megyei Bük község szélén fekvő Szapáry kastély kertje. Ekkor és itt kaptuk meg a féléves tervezési feladatot, amely szerint terveznünk kellett egy fürdőt a kastély területére. A barokk kastélyt birtokló kisasszonyoknak köszönhetően nem barokk kertet, hanem sok-sok virágos rétből és azokat körülölelő facsoportokból parkot teremtettek a kastély köré.

Ebben a félévben szerettem volna a kerttel is foglalkozni és beleszőni a tervezésembe, azonban a kiadott paraméterek ekkor ezt nem tették lehetővé. Így egy föld alatti, 33x33 m alapterületű, 12 m mély épületet terveztem, ahol a lejutó fény, a benne mozgó víz és a medencék egymásra gyakorolt térhatásaival kísérleteztem. 

 

A diplomafélévben folytattam a kísérletezést. Tényleges folytatásról nem beszélhetünk, hiszen a tervezési terület határai jelentősen nőttek az eddigiekhez képest. Az eredeti kastélykert ma még beépíthető területei adták meg a paramétereket. Sok időt töltöttem a kertben, és próbáltam mindazok dolgokra választ kapni, amelyek azidáig még nem derültek ki.

Különösen szép feladat a vízzel foglalkozni és megismerni, megfigyelni és kísérletezni vele. Hirtelen kiléptem egy épület falai közül, és ott volt a természet a maga lenyűgöző architektonikájával. Bármennyire is ismertem a kertet és a rendszerét, mégis nehéz volt hozzá szervesen kapcsolódni. 

A Szapáry kastély telekhatárai jelentősen lecsökkentek a századok folyamán, ezeket a területeket a község lakóházai foglalták el. Így a megmaradó területek és az angol kert igencsak furcsa állapotba került. Három részre osztanám a területet:

  • a megmaradt kastélykert
  • zárványterület: a kastélykert, a körbevevő házak és a majorsági épület között kialakult hatalmas sík terület
  • a telek széle, amelyen áll egy majorsági épület

A területen több kút jelenlétére utaló jelekre lettem figyelmes, amelyeket a kastély területének elhanyagolt állapota miatt ma igen nehéz megtalálni. A terület nemcsak a talajvízben, hanem termálvízben is bővelkedik, ezt a Bük határain kívül kialakult „fürdőparadicsom" is bizonyítja.

Nehéz volt elindulni, kezdetben csak képek sokasága volt a fejemben a tájról és a vízről. Konzulensem, Dévényi Tamás segített kilépni ebből a perspektívából. Arra kért, tervezzem meg a fürdőt víz nélkül. Kezdetben zavarba is jöttem egy ilyen kéréstől, de később megértettem: miközben azt gondoltam, hogy magával a vízzel foglalkozom, addig csak annak a környezetével foglalkoztam. Egy rendszerre volt szükségem, amiben a víz sokféleképpen élhető át az ember számára, egy olyan épületre, ami nem nyomja el azt, amit a víz szeretne mesélni nekünk, magáról. Egy állandó feszültség vagy kontraszt kell, ahol az adottságok még érthetőbbé válnak, és ezáltal fejeződnek ki. 

 

A „víznélküliség" előidézett bennem pár asszociációt: egy kiszáradt meder képét és egy gátat, amit az ember épített, irányítva ezzel a vizet. Az állandó kontraszt pedig a két hőmérsékletű víz, a hideg talajvíz és a forró termál víz kapcsolatából születne meg.

A választ a víz felszín alatti hálózata, annak alaprajzi és metszeti rajzolata adta meg. A hidrológiai térkép megmutatja, hogy a felszín alatt a víz milyen utakat, járatokat alakít ki magának. A térkép rendszerének elvét „vettem át" az alaprajzban és a metszetben is. Az alaprajzi rajzolat nemcsak a vízzel kapcsolatos forma, hanem a természetben számos esetben, pl. a levél ereiben, a fák gyökereiben vagy egy villámban is hasonló rajzolatot képez. 

A kertet összefonva a rátalált rendszerrel már magától értetődően adta ki a végső alaprajzot. Amint már említettem a terület „hármas" felosztásának következtében mindhárom részben ugyanaz a rendszer más és más módon jön a felszínre:

  1. a kastélykert mederrendszere: a kastély kertjét meghagytam változatlanságában. A meder hol szélesebb és mélyebb, hol keskenyebb és kevésbé mély.

  2. a zárványterület gátrendszere: képzeljünk el egy tavat, amely filozófiailag olyan, mint egy nagy kút, körben fákkal és ezt körülölelő sétánnyal. Van egy hasíték a hosszanti tengelyén. Ha keresztmetszetben vizsgálnánk, a fal másik oldalán a hideg vizű tó fekszik. A járható rámpa –3 m-től akár –12 m mélységig is lemehet, a járatszélesség is folyamatosan változik.

  3. a „majorsági" terület mederrendszere: egy raszteres alaprajzú, gyümölcsfákkal telepített kert, amelybe megérkezünk a fürdőzésből. A meder itt sokkal alacsonyabb, mint a kastélykertben.

A tervezés alatt, mint egy kísérletezésnél általában számos modell született, amelyek segítettek megérteni, és előrelépni a folyamatban. Természetesen ezek a modellek csak akkor lépnek ki a gondolataimból és válnak érthetővé mások számára, amikor az arányok, az ember és a modell arányai kifejeződnek. Erre a diplomavédésem közeledtével a legjobb megoldásnak egy animációs filmet tartottam, ahol a modellekben téri esetek tisztázódnak, amikor megtöltöm a modelleket „emberekkel". 

 

Hol a víz felszíneinek plasztikáját figyeltem, hol metszetben vizsgáltam a víz és az ember járatait ebben a szisztémában.

A bejárhatóság keringési iránya
A kastélykertből indul a fürdőbe vezető út, amely teraszos törésével visz minket le a fürdő bejáratáig, ahol már csak szórt fények szűrődnek be, mivel a föld alatt vagyunk. Megszűnik a látható tér, csak a víz hangjára kezdünk el figyelni, kinyitjuk a kaput, belépünk a tóban lévő fürdőbe, amelynek folyosóit, vizeit és fényeit minden ember másként érzékel önmaga akkori állapota szerint. A fürdőzés után kilépve a kijáró kapun egy gyümölcsöskertbe érkezünk. A majorsági épületben öltözhet át és mosakodhat meg a látogató, és sétálhat vissza a tóparton keresztül a kastélyba. És a kör bezárult. 

 
 

A termálvíz útjairól: A rengeteg folyosóban való eltévedésekre is a víz adja meg a választ, a kastélykertből és a gyümölcskertből indul a termál víz, ez a fürdőn keresztül folyik, a be- és kivezető folyosókon, ami biztonságot nyújt a benne közlekedőnek. A két meleg víz a termálvizes fürdő legnagyobb medencéjében ömlik egybe. Úgy képzeljük el, mint egy „kis tavat a nagy tóban".

Az egész épület „csontváza" vasbeton.

A falak felületeiről: kezdetben durvára vakolt felületek tapinthatóak a falakon, amelyek a vége felé finom tapintású felületekké válnak. A beton felülete hol mintákkal gazdagodik, a zsalutáblák felületén elhelyezett formák segítségével.

Varga Anikó diplomaterve
MOME
2006


Varga Anikó a diplomázás óta több díjat is elnyert munkájával:


Diplomaterv, MOME 2006
Konzulens: Dévényi Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk