Épülettervek/Középület

Ganz Park - a budai Ganz telep hasznosítása

1/9

?>
?>
?>
?>
G épület
?>
G épület
?>
C épület
?>
B épület
?>
D épület
?>
1/9

Ganz Park - a budai Ganz telep hasznosítása
Épülettervek/Középület

Ganz Park - a budai Ganz telep hasznosítása

2000.12.28. 12:04

Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont

Az elmúlt évtizedekben több ízben felmerült már az igény egy olyan kiállításra, mely bemutatja az akár itthon, akár külföldön alkotó magyar személyek találmányait, újításait, módszereit és mindazt, amivel a magyar elmék  elismertséget szereztek, s hozzájárultak a világ szellemi kincsének gyarapításához.

Korábban már több múzeumi és szakmai fórum felvetette egy ilyen bemutató szükségességét, például az MTA Magyarország képe című stratégiai kutatási programja, illetve a közelmúltban megrendezett budapesti UNESCO-világkonferencia. A külföldön élő magyar tudósok világtalálkozói és más hasonló nemzetközi rendezvények is tovább erősítették a megvalósítás igényét. A Céh Rt-t már korábban is foglalkoztatta a Ganz-telep környezete, a hazai ipar-történetben kiemelkedő szerepet betöltő, ugyanakkor ipari funkciója miatt mára a városrész-központi térségtől idegen terület felélesztésének ("revitalizációjának") és hasznosításának lehetősége.

 

A szakmai szándék szerencsésen találkozott a kormányzati elhatározással. A kormány 1130/1999. (XII.21.) határozata a Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont létrehozásával kapcsolatos feladatokról szól:

"1. A magyar államalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére alakuljon
Budapesten Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont.

2. A központ területén a 2001. évben olyan kiállítás nyissa meg kapuit, amely bemutatja legjavát annak, amellyel a hazánkban és a külföldön alkotó magyar személyek a világ szellemi kincsének gazdagításához hozzájárultak.

A kiállítás törzsanyaga legyen alkalmas arra, hogy állandó kiállításként fennmaradjon.

3. A Millennium alkalmából létrehozandó országos kiállítás és a kiállítással kapcsolatos rendezvények előkészítésére, megrendezésére, a Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont működtetési, fenntartási teendőinek ellátására a Miniszterelnöki Hivatal hozzon létre közhasznú társaságot, mely feladatait az erre a célra elkülönítendő pénzeszközök felhasználásával oldja meg.

4. A Kormány felkéri a magyarországi közgyűjtemények vezetőit és munkatársait, hogy szakértelmükkel és gyűjteményi anyagukkal segítsék a kiállítás megvalósulását."

A Miniszterelnöki Hivatal alapításában a projekt megvalósítására 2000. februárjában megalakult a Millenáris Programiroda Kulturális Kht.

 
Mint Takács Ákos, a Céh Projekt Kft. ügyvezető igazgatója mondta: "Ez a konszenzusok projektje. Mindenki, akivel csak kapcsolatba kerültünk a tervezés, előkészítés és a  kivitelezés során, szinte kivétel nélkül  segítőkész volt. Ez a terület történeti jelentőségének, a szűkebb és tágabb környék lakosságát szolgáló hasznosítás elveinek, és az épület együttes sajátos hangulatának egyaránt szól."
 
 
A Lövőház utca és a Kis Rókus utca közötti telken az 1890-es évektől egészen a múlt évtizedig ipari termelés folyt. Ez a szennyező, zajos gyár egyáltalán nem illett ebbe a környezetbe, s a Ganz Villamossági Művek felszámolásával egyre inkább pusztulni kezdett a terület.
 

A megindult építkezés nyomán a terület ismét megtöltődhet élettel, és ezúttal nem a kereskedelem, hanem a kultúra által érheti el a terület felértékelődését.


A beruházó Kisrókus 2000 Kft. három céggel áll szerződésben:
A generáltervező Céh Rt-vel, a projektvezető Céh Projekt Kft-vel és a
műszaki ellenőr, illetve lebonyolító Consultant Kft-vel.

A 6 milliárdos beruházás előkészületei '99 tavaszán kezdődtek. El kellett dönteni, hogy mely épületek bonthatók, s melyeket tartsák meg. A felújítandó üzemcsarnokokra az általuk képviselt építészeti érték miatt esett a választás. Az épületek külső homlokzatát eredeti állapotban állítják helyre, ezzel is megőrizve a harmóniát, és felidézve a magyar tudományfejlődés eme fontos időszakát. Amikor ezek az épületek ide épültek (D:1897, B:1911, G és E:1930-as évek), a magyar találmányok - mint például Bláthy Ottó transzformátora és áramforrás-mérője vagy Mechwart András hengerszéke - komoly szerepet játszottak. A terület kiemelkedő városi körzet és az ipar meghatározó szegmense volt.

A részben műemlék gyár területén a kiállításhoz kapcsolódó kulturális programok is helyet kapnak - kellemes környezetben: az épületegyüttes vízfelületekben bővelkedő parkot vesz majd körül. A terület kiürítése után idén augusztus közepétől megkezdődtek a munkálatok. Bár nem a véghatáridőn van a hangsúly, mindenkinek érdeke, hogy hamar elkészüljön a kiállító- és rendezvényközpont. Ezért is volt fontos szempont a kivitelezők kiválasztásánál, hogy ne egy nagy multinacionális vállalkozás kapja meg a megbízást, hanem akár egy-egy épületre is több alvállalkozó jusson - az esetleges csúszások így nem okoznak láncreakciót. A tervezés is több építész, megbízás alapján a Céh Rt. saját, illetve partnertervezői között oszlik meg: B- és C-épület: Wéber József  Ybl-díjas építész; D- és E-épület: Benczúr László Ybl-díjas építész, G-épület: Takács Ákos; mélygarázs: Bozsó Annamária. A munkálatokat  Répay András Tervezési Igazgató és Tóth Attila elnök-igazgató hangolta össze..

A talaj szennyezettsége - a több ezer liter olaj, lakk és más veszélyes hulladék miatt - a vártnál nagyobb volt, így cseréjére 1 méter helyett 1,5-2 méter mélységig volt szükség. Ugyancsak szükséges volt a talajvíz cseréje is a tervezett élő park kialakításához. A park- és kertépítők az építkezés előrehaladtával, később kapcsolódtak be a munkába.

 

A Margit körúttól a Marczibányi térig sétány vezet majd, s a belső gyalogos-zóna felől várható fő gyalogosirány vonalában helyezkedik el az ún. közösségi ház, a G-épület, mely információs szolgálattal, jegyváltási, étkezési lehetőséggel, internetes kávézóval és gyermek-játszóházzal központi fogadó funkciót lát el. "Ebbe az épületbe beleszerettem. Ez a legkedvesebb számomra, mivel a többihez képest kicsi, emberibb léptékű, s kellemes atmoszférája megihletett." - nyilatkozta a tervező Takács Ákos, aki a G-épület előtt álló 15-16 méter magas építménykülönlegesség egyik szellemi alkotója is: az erőművek hűtőtornyának mintájára, csupa egyenes alkotókból álló hiperbolikus paraboloid alakú torony fog állni, melyet a víz- és világítástechnika tesz még érdekesebbé.


 

A rendezvényközpont E-épület színházterme és stúdiója biztosítja a 2001 tavaszától augusztus 20-ig tartó programok - filmvetítések, előadások és egyéb nívós műsorok - helyszínét. E két épület funkciója ideiglenes, a nyári működésre tervezett G-épületben például egyelőre nem lesz fűtés. A jövőre tervezett rendezvénysorozat végeztével esetlegesen szóba jövő üzletpolitikai fejlesztés alapjául kell szolgálniuk ezen épületeknek. A nagy összegű beruházás során megvalósítják a közművesítést és a parkosítást. A cél az, hogy a 6 milliárd Ft megtérüljön, s így egy későbbi területfejlesztési program keretében a rendezési tervnek megfelelően akár igényes lakónegyedet is kialakíthatnak itt, de megmaradhatnak a most tervezett funkciók is.

 

A már meglévő és felújítandó D és B épületeket az újonnan építendő C fogadóépülettel kapcsolják össze. Ez a hármas ad helyet a kiállításnak, s innen indulhat ki egy esetleges további kulturális célú bővítés-átalakítás. A kiállítás a magyar szellemi életet, tudományt, műszaki gondolkodást, művészetet, azaz a magyar alkotómunkát hivatott bemutatni. A kiállítás megrendezőit tendereztetéssel választják majd ki. Dr. Gazda István és dr. Frank Tibor témavezetők, illetve munkatársaik készítik elő az interaktív kiállítás anyagát, amely szándékai szerint izgalmas kiállítás-technikai módszerekkel, elektronikus könyvtárral is igyekszik felkelteni a közönség érdeklődését, s a nézőket magukat is a látnivalók cselekvő részeseivé avatni, megmozgatva a bennük is meglévő alkotókedvet és leleményt.

Csordás Izabella

2000.12. 04.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk