Közélet, hírek

Glokális építészet - Szerdán bemutatják a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es tanulmánykötetét

1/9

A DLA 2019-es évkönyvének meghívója

?>
A DLA 2019-es évkönyvének meghívója
?>
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
?>
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
1/9

A DLA 2019-es évkönyvének meghívója

Glokális építészet -  Szerdán bemutatják a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es tanulmánykötetét
Közélet, hírek

Glokális építészet - Szerdán bemutatják a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es tanulmánykötetét

2019.11.25. 11:30

A doktori iskola az elmúlt években mindig tematikus tanulmánykötetben foglalta össze éves kutatását. A 2019-es évkönyvet Ferkai András mutatja be november 27-én, szerdán 18 órakor a FUGÁ-ban. A glokális építészetről Szabó Levente és Balázs Mihály bevezető gondolatait adjuk közre.

 

Glokális építészet? A Doktori iskola első két évében tematikus kutatásban, szervezett keretek között, sokféle nézőpontból vizsgál meg egy kérdéskört, amelyet fontosnak tart. A kötet szerkesztője Szabó Levente építész, egyetemi tanár a következőképpen foglalja össze a tanulmánykötet létrehozásának szándékát és az idei tematikát a könyvben megjelent írásában:

Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
3/9
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra

A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyve az eddigi három kötethez (Építészet és oktatás, Építészet és idő, Továbbépítés és újrahasznosítás) hasonlóan az első két képzési év doktori tanulmányait és tervpályázati munkáit tartalmazza. Az ebben az időszakban szerveződő tematikus évek kutatói és alkotói munkájának célja kettős. Egyrészt bevezeti az alapvetően tervezői habitusú doktoranduszokat az építészeti kutatás módszertanába, másrészt olyan aktuális, szakmailag fontos témákra fókuszál, amelyek feltárásától, elemzésétől évről évre a szélesebb szakmai nyilvánossággal is megosztásra érdemes végeredményt várunk.

A 2018/2019-es tanévben a Doktori Iskola témája a Glokális építészet meglehetősen tág fogalomköre volt, amely egyszerre érint kulturális, szociális, ökológiai problémákat, olyan típusúakat, amelyek az építészet, illetve az építészek részéről is aktív és innovatív válaszokat igényelnek. Melyek azok a területek, úttörő vagy példaszerű kezdeményezések, amelyek a nemzetközi és a hazai színtéren ebbe az irányba mutatnak? Milyen lehetősége és felelőssége van ezekben a kérdésekben a szakma képviselőinek, intézményeinek és az egyes tervezőknek? Milyen új szemléleti és magatartás­formák határozzák meg a szakma átalakulóban lévő önképét? Vajon az egyéni vagy intézményes kezdeményezések a sikeresebbek és hatékonyabbak? Ezekre az általános kérdésekre kerestek nagyon is konkrét válaszokat a kötet szerzői."

Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
7/9
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra

 

 

Balázs Mihály, egyetemi tanár, a BME Építőművészeti Doktori Iskola vezetője pedig ezt írja a könyv előszavában a glokális építészet tematika felvezetőjeként: 

 

Előszó

az Építőművészeti Doktori Iskola „Glokális építészet" című 2018/2019 évkönyve elé

A „glokális" kifejezés első pillantásra nem tűnik többnek egy szellemes kortárs szóösszetételnél, pedig ennél sokkal mélyebb jelentéstartalommal bír. A kifejezés eredetéről ugyan máig vita zajlik, a gondolat lényegét legtöbben mégis Patrick Geddes skót polihisztornak és várostervezőnek tulajdonítják. Geddes 1915-ben Londonban megjelent „Cities in evolution" című könyvében többek között arról ír, hogy a város fejlődése csakis széles összefüggéseiben értelmezhető. A helyi karakter nem érthető meg a tágabb környezet megfelelő feltárása és értékelése nélkül és fordítva: a nagy összefüggések sem értelmezhetők az érintett hely lényeges és jellemző sajátosságainak, értelmi-érzelmi feldolgozásának hiányában. Noha a sokat idézett híres mondat („Think globally, act locally" - vagyis gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan) a műben szó szerint nem szerepel, annak lényege a műből mégis egyértelműen kiolvasható. A „glokális" fogalom az idők során széleskörűen elterjedt és mára a kultúra szinte minden területét lefedő (de legalább érintő) kifejezéssé vált. Nagy előszeretettel használják a gazdaság és marketing szereplői, de népszerű a média, a környezetvédelem és a fenntarthatóság, ennek következtében pedig (természetes érintettsége okán) az építészet témaköreiben is. 

A globalizáció egyre inkább a világ megismerésének és megértésének megkerülhetetlen kulcsfogalma. Az információ és a tudás szabad áramlása mára természetessé vált, ez a tény ugyanakkor nem teszi szükségtelenné (sőt, nélkülözhetetlenné teszi) a közvetlen környezet, a hely személyes megismerését. „Minden tapasztalat lokális... mindig egy helyen vagyunk, és a hely mindig velünk van."  (Joshua Meyrowitz: A glokalitás hajnala: A hely és önazonosság új élménye a globális faluban). A modern ember e két viszonyrendszer kapcsolatában, ebben a kettősségben, kétarcúságban él. Óhatatlanul előtűnik egy párhuzam, a Janusz-arcúság története.

„A hagyomány szerint Ianus isten Latium királya volt. Palotája Rómában a Ianiculus-dombon állt ... befogadta a menekülő Saturnust, aki hálából megtanította az őslakókat a földművelésre, és így elhozta a civilizációt Latiumba." (Lexikon - Antik Gyűjtemény - Szépművészeti Múzeum, Birkás Éva 2007). Szimbolikus történet ez, két fontos szereplővel és számos tanulsággal. Ianus a római mitológiában a ki- és bejárat, a szabad átjárás, átvitt értelemben pedig minden kezdet és vég istene volt, akinek neve a „ianua" (ajtó, bejárat) latin szóból származik. Fő temploma a Fórum északi részén állt. Valójában nem is templom volt ez csak egy kapualj, benne Ianus minden irányba éberen figyelő kettős arcú képmása őrködött. A két bejáratot hatalmas bronz ajtók zárták - de csak az általában rövid ideig tartó béke idején. Harcos, küzdelmes időkben, ami szinte állandó volt, az ajtók mindig nyitva várták a visszatérőket.

A „glokális" kifejezés kettős jelentéstartalmának megvilágításához talán elég is lenne Ianusnál maradni és a valódi figyelemről, a nyitottságról, az előre- és hátratekintés egyidejű fontosságáról, megfigyelések és tapasztalatok összekapcsolásának fontosságáról elmélkedni. De elgondolkodhatnánk azon is, vajon miért vált ez a kétarcúság az idők folyamán pejoratív tartalmúvá? Egy árnyaltabb kép érdekében azonban érdemes még az idézet másik szereplőjének, Saturnusnak szerepét vizsgálni. Az ajtók és kapuk, tehát az állandó ki- be- meg átjárás, a békétlenség istenével Ianusszal szemben ő a békeidők ura. Hozzá kötődik a „hely" védelmezése, a vetések és megművelt virágzó földek oltalmazása. Az aranykor, amelyben nem voltak háborúk, ismeretlen volt a rabszolgaság, ezzel szemben megnyugvás és békés polgári lét jellemezte a világot. Egyszerűség, szerénység és becsületes munka - ezek voltak a fő erények. Mai értelmezésben Ianus a harcias, gyors, mozgékony és rugalmas attitűd, Saturnus ezzel szemben a lassú, kiszámítható rend, a fegyelmezett és felelős magatartás szimbóluma. Az egyik dinamikus, a másik statikus.

Jó- vagy rosszértelmű feszültség ez? Győzelemre törő vagy egymást harmonikusan kiegészítő ellentétpár? Hogyan kapcsolható ez a gondolat a Dr. Gyarmathy Éva által több helyen publikált „kultúraváltás" fogalomhoz? A Doktori Iskola glokális építészet terén folytatott kutatásai ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek. A kötet mindenre kiterjedő érvényes és biztos válaszokat ugyan nem ígér, egyértelműen deklarálja viszont a kapuk (képletes) nyitvatartásának, a sokirányú térbeli és időbeli figyelem fontosságának igényét. Az értékelő befogadás és a  tapasztalatok széleskörű megosztásának fontosságát.

Balázs Mihály DLA

Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra
6/9
Oldalpár a BME Építőművészeti Doktori Iskola 2019-es évkönyvéből - grafikai terv: Máthé Dóra

A kötet szerzői: Bognár Melinda, Deichler Tímea, Gyökér András, Jakab Dániel, Kovács Károly, Kurucz Olívia, Major Zoltán, Müllner Péter, Öcsi Gabriella, Rigó Bálint, Ritter Dániel, Sági Gergely és Virág Anett

A kötetet Máthé Dóra tervezte.

A kötet megvásárolható a FUGÁ-ban és a BME Középülettervezési Tanszékén.

 

 

szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk