Nézőpontok/Kritika
Gombócból
2008.11.20. 11:42
Száz épületmakett egy százszobás épület ellen, a KÉK kiállításán. Világok harca.
1/27
Építészeti makett van mogyorós; ragasztott, nyomtatott, öntött és forrasztott; kicsi és nagy; szép és csúnya; absztrakt és naturalisztikus; monokróm és színes; fa, fém, gipsz, papír, beton, kő és műanyag; fényes és matt; munkaközi és végleges; hevenyészett és kipöcsölt; a hangszerkészítő aprólékos műgondjával előállított és a rutinból lendületesen odavágott; fennhéjázó és alázatos; öncélú és szemléltető; világító és fénytelen; világított és világítatlan; szobrászi és építészmérnöki; egynemű és heterogén; kézi és gépi; lézerrel szabott és pengével vágott; vizes és száraz; elnagyolt és részletes; fényes és matt; ilyen, olyan, amolyan stb.
Ezek mind képviseltetik magukat a KÉK 100 szoba - 100 makett kiállításán a Szervita téri fantomházban, de ennyi csokihoz minimum Gombóc Artúrnak kell lenni, különben elcsapjuk a hasunkat (a nyalókákkal övezett makett kacérkodik ugyan az ehetőséggel, de más nyalható-rágható tétel nincs a kiállításon). A teljes spektrum felvonultatása illetve egy markáns szerkesztési elv hiánya miatt a minőség nem képes a mennyiség fölébe kerekedni. Igaz ugyan, hogy már a kiállítás címe is számokat sulykol, tehát nem lehet átverésre hivatkozni, de a hatalmas anyag végül adós marad az inspirációval: túl sok és túl sokféle ahhoz, hogy átszellemüljön. Ezek után teljesen mellékessé válik, hogy itt pályázati maketteket látunk – ez sem teremt kellően erős kohéziót.
2/27
3/27
4/27
5/27
6/27
7/27
8/27
9/27
10/27
11/27
12/27
13/27
14/27
15/27
16/27
17/27
18/27
19/27
20/27
21/27
22/27
23/27
24/27
25/27
Ezzel együtt jól el lehet morfondírozni a sokféleségben meg-megcsillanó modellezői megoldásokon és építészeti invención, de az épület felemelően nyomasztó terei rendre elorozzák a figyelmet a kiállított makettektől, amik úgy lapítanak a szobákban, mint mogorva hivatalnokok. Egyéniségeik kavalkádja nem bír a környezet súlyos egyöntetűségével: a háttér mindegyre a szalagablakon át betekintő Szervita téri homlokzatkollázs és a nagyszabású, sértődött üresség, fafurnér és neon.
Mintha baljós filmben bolyonganánk, és ez a valószerűtlen valóság erősebb, mint a makettek által kínált virtuális nézőpontokkal való azonosulás lehetősége. Fordított helyzet: a kiállított tárgyak kellékeivé válnak a kiállítási környezetnek.
Mindez a sajtóbejárás délelőtti fényviszonyai mellett igaz. A nem feltétlenül közönségbarát pénteki nyitvatartási időben, vagyis sötétedés után már alighanem másik filmben nézelődhetünk, és nem kizárt, hogy abban a makettek a főszereplők. Persze nem lenne meglepő, ha erre a helyzetre is tartogatna valamilyen váratlan húzást ez a szívós halálraítélt, amely épületként otthont ad az egésznek.
Slusszpoén: a jelenlegi székház eltűnésének kedvezményezettje, a Zaha Hadid-féle utódépület makettje is látható a kiállításon. Fekete és fehér – gondosan, előre szövegezett gyászjelentése ennek a görcsösen az életbe kapaszkodó testnek, amelynek a szívében áll. Nem rossz.
26/27
szöveg+kép: Török Tamás
A kiállítás november 30-ig tekinthető meg minden pénteken (17.00–20.00), szombaton és vasárnap (13.00–17.00).
07:50
Nem szakmabeliként hasonló volt a benyomásom nekem is a kiállításról. És engem nem nyűgözött le még az épület sem. Tisztára, mintha a nyomasztó ORI Irodaházban jártam volna a kétezres évek hajnalán... Persze bontásig megteszi tárlatközpontnak.
23:18
Lehet, hogy a KÉK törzslátogatóinak már elcsépelt dolog, de számomra hatalmas élményt nyújtott a lebontása előtti utolsó napjait élő és emiatt magányos, elhagyatott retró épület miniirodáit körbejárni a harmadiktól a hetedik emeletig, és két makett megcsodálása között kikukkantani a sűrű hóesésben fürdő Szervita térre. Valahogy sokkal jobban esett, mint mondjuk egy kortárs műzeum steril falai között tanulmányozni a maketteket. Így mindegyiknek saját szobája, saját identitása, saját irodája volt. Tény, hogy nem volt egy mindet összekötő koncepció, de a pályázatkiírás alapján én nem is vártam. Azt vártam, hogy színes legyen, ötletes és inspiratív. Ezt megkaptam, és nem várt többletet nyújtott a kiállítótér hangulata, bukéja.
A kiállítás minikatalógusáért pedig külön pirospont jár. Hazafelé a metrón fedeztem fel, hogy valójában egy pörgetős animáció. Bearanyozta a napomat. Én köszönöm a KÉK-nek a kiállítást, az egyik legemlékezetesebb kiállítás-élményem marad. Török Tamással pedig nem értek egyet. De ettől kerek a világ.
12:36
kedves Tamás,
nagyon sajnálom, hogy neked ez a makettmennyiség túl sok volt és ennyire megfeküdte a gyomrodat. szerintem ez az utóbbi évek egyik legizgalmasabb építészeti kiállítása Magyarországon. azt javaslom, kiállításokra járás helyett egyél inkább csokit, az kevésbé ártalmas!