Épületek/Középület

Guggenheim Múzeum, Bilbao

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

Guggenheim Múzeum, Bilbao
Épületek/Középület

Guggenheim Múzeum, Bilbao

2001.03.14. 12:35

Projektinfó

Földrajzi hely:
Bilbao, Portugália

Építészek, alkotók:
Frank O. Gehry

Az amerikai Frank O. Gehry által tervezett múzeum – amely Bilbao központjában épült fel, 32500 négyzetméteres területen – valódi konstrukciós bravúr.

 
Építész: Frank O. Gehry
Helyszín: Bilbao, Spanyolország
Építés éve: 1997
Szerkezet: acél szerkezet, titánium borítás
Fotó: Márkus András

 

 

 

 

Az amerikai Frank O. Gehry által tervezett múzeum – amely Bilbao központjában épült fel, 32500 négyzetméteres területen – valódi konstrukciós bravúr. Egyik oldala a Nervión folyó partjáig húzódik, 16 méterrel a város többi részének szintje alá, másik végén keresztülhalad a hatalmas Puente de La Salve, amely az egyik legfőbb bevezető út a városba.

 

 

 

Az épület maga szorosan összefüggő formák különleges kombinációja. Mészkő kockák állnak a különböző ívelt és hajlított, titánium borítású tömbök mellett. Üveg függönyfalak biztosítják, hogy az épület kellőképpen világos és átlátható legyen. Matematikai komplexitásuknak megfelelően a hullámzó kő, üveg és titánium íveket számítógép segítségével tervezték. Az üvegfalak úgy készültek, hogy védjék a kiállított tárgyakat a hőtől és a sugárzástól. A fél milliméter vékony titánium lemezek, amelyek az épület legnagyobb részét borítják, száz évig garantáltan kitartanak. Egészében véve, Gehry épülete egy látványos, különleges alakzatot hoz létre, amely a város háttere elé helyezett hatalmas szoboregyüttesként van jelen.

 

 

Az épület központi elhelyezkedésű. Bilbao egyik fő utcája, amely átlósan szeli át a városközpontot, egyenesen az épület bejáratához vezet. Általában a középületek között ritka az, amelyben lefelé vezető lépcső indul a bejárattól az épület belseje felé: itt a látogatók széles lépcsősoron juthatnak le a múzeum halljába. Ez a megoldás a folyópart és a városközpont közötti szintkülönbség áthidalására szolgál. Így válik lehetővé az is, hogy a 24000 négyzetméter szintterületű, több mint 50 méter magas épület beleilleszkedjen a városképbe anélkül, hogy a szomszédos épületek fölé magasodna.

 

 

A kiállítótermek felé haladva a látogatók a hallból egyenesen az átriumba jutnak, amely az épület központi tere és Gehry tervének egyik legmarkánsabb eleme. Az átrium tetején fém-virágot formáló tetőablak van, a rajta áthatoló fénysugár világítja meg a meleg, hívogató teret. Az átriumból a látogatók egy teraszra juthatnak. A terasz fölé nyúló tető, amelyet egyetlen kőpillér tart, egyszerre tölt be védő és esztétikai szerepet. (A terasz jobban látható a folyó túlsó partjáról, ahonnan kiváló rálátás nyílik a múzeum teljes hátsó homlokzatára.)
A torony feladata, hogy az épület átfogó építészeti szerkezetébe integrálja a Puente de La Salve-t. Az épület megközelíthető a toronyba vezető széles lépcsősoron keresztül is, amely összeköti a várost a múzeummal.

 

 

A kiállítótermek a központi átrium körül, három szinten helyezkednek el. Az összesen 11.000 négyzetméternyi kiállítótér 19 terem között oszlik meg. Ezek közül 10 terem a megszokott, hasáb alakú, fehér falú múzeumi helyiség. A többi kilenc terem magas, ívelt falú, szabálytalan tér, ahol a művészek helyspecifikus installációkat készíthetnek.

 

 

A nagy méretű munkáknak egy kivételes, 30 méter széles, 130 méter hosszú, oszlop nélküli terem ad otthont. Kívülről nézve ez a terem a Puente de La Salve alatt húzódik, és a hidat átölelő (ezáltal az épületbe integráló) toronynál ér véget. Harmonikus kapcsolat van az egyes kiállítótermek építészeti kialakítása és tartalma között. Ez kétségtelenül leegyszerűsíti az épületben tett sétát.

 

 

A múzeum épületének komplexitása ellenére, a kiállítóterek könnyen átlátható, centrális elrendezése következtében a látogató nem tévedhet el.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk